Északkelet, 1912. május (4. évfolyam, 98–121. szám)

1912-05-24 / 116. szám

IV. évfolyam, 116. szám.

Szatmárnémeti, 1912. május 24.

Péntek.

Mindenkinek ingyen. Kézbesítési díj (házhoz) negyedévre 1 K. Vidékre bélyeg- és kezelési költség xA-ed évre 2 korona 50 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284.

Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek.

Viharos képviselőházi ülés.

Megtörtént. Tisza István, azaz: Erőszak gróf ur beült a képviselőház elnöki székébe.

Eljött tehát az országot megváltó erőszak. Legyen tied a hatalom. Boldogítsd a népet s tedd hatalmassá a nemzetet minden »fegyvered« megvan hozzá.

Te pedig magyar nép örvendezz mert most léptél reá a boldogulni tudás első lépcsőjére. Reménykedj, mert ehhez van jogod. Ettől nem foszthat meg senki, csak maga az — Isten. Mert egyedül csak ő a nagy és hatalmas.

Az igaz, hogy rég veri már a magyart a 'teremtő és most igazán nem tudja, hogy milyen lesz a jövendő. De mindegy. Most Tiszával ismét megáldotta az országot a magas ég, tehát változni kell a helyzetnek, mert a jeles gróf a változtatásoknak kiváló szakmestere. Bebizonyította ezt már ő nem is olyan régen.

Ebben az időben a legjobb reménységgel kell lennünk, mert a ború után minden bizonnyal a derű következhetik.

.. ;í, ■ : *

Háromnegyed 11 órakor kezdődött az országgyűlés. A függetlenségi pártok elszántan tömör sorokban vonultak fel a munkapárti erőszakkal szemben. Ezután kezdetét vette a munkapárti terror alkalmazata. Ren dreutasitás, szómegvonás fakadt az elnöki ön kény nyomán. Természetesen az erőszakot rendezőknek hajuk szála sem görbült meg. lAnnál több jogtalan sérelemben volt részük a függetlenségi képviselőknek, akiket alig1 engedett szóhoz jutni Beöthy alelnök. Óriási kavarodás, zűrzavar, legoesmányabb durva sértő szavak röpködtek minden oldalról.

Véres verekedéssé fajult a végsőikig 'fölborult parlamenti helyzet. Mikor a legnagyobb szabálytalanságokai Beöthy Pál alelnök elrendelte az elnökválasztást, apar- tonkivüii negyvennyolcas Kovács Gyula kiugrott a padok közül és fölrúgta az urnát, amely a középső asztalon ált. Erre példátlan orgiája támadt a botrányoknak: zúztak, törtek, öklöztek, a hónapok óta összegyűjtött nidulatok egyszerre kicsaptak.

Öt perccel volt két óra után. A zárt ülés végeztével Beöthy Pál megnyitotta a nyílt ülést és minden átmenet nélkül jelentette ki:

— Napirenden van az elnökválasztás.

— - A baloldal felzugott: '

A házszabályokhoz!

Az elnök mintha semttiit sem hallott volna, lenyelte a szólásra jelentkezőket, a napirendet és előkészületeket tett a szavazás megkezdéséhez.

— Közönséges gazság! — süvítette ráth Endre.

— Indítványozom, hogy Ráth Endrét u- tasitsa a Ház a mentelmi bizottsághoz, — szólt Beöthy.

Intett, a többség fölált és megszavazta. Most az egész ellenzék óriási lármával kiáltozta:

— Gazság! Bitangság!

Béritpy kihalászta magának Eitner Zsig mondot. Öt is a mentelmihez utasította. Az egész ház egyetlen pokoli zűrzavar volt. A förgeteges zsivajban Rudnánszky György báró jegyző az előadói emelvényre rohant, egy sereg fiatal munkapárti a nyomában, át- törhetetlen lánccal vették körül az elnököt, aki — ezt persze senki sem hallotta — elrendelte a szávazást. Rudnánszky félmondatokban közvetítette az alelnök szavait a gyorsíróknak és kezében fehér szavazólapokat lobogtatott. Aztán harsányan kezdte olvasni a névsort.

— Almay Olivér!

Mámoros arccal dobta bele az elsőó ÍTisza-szavazólapot az urnába. Az egész mun kapart felált s az ujjongás deliriumában tört ki.

Ebben a pillanatban Kovács Gyula kiugrott a szélsőbal hátulsó soraiból, előretörtetett az asztal felé, amelyen az urna állt és egy erélyes mozdulattal földre dobta az urnát.

A munkapártiak vad elkeseredéssel vetették rá magukat Kovácsra. Az ellenzék is megmozdult, Múzsa Gyula és Zlinszky

István siették elsőknek Kovács védelmére és hatalmas gomolyakban ütötték, verték, rúgták, püfölték egymást.

Majdnem mindenki résztvett a rettentő dulakodásban, amely hajszálnyira olyan volt, mint egy utcai nagy verekedés. Véres arccal, tépett ruhával kavarogtak a képviselők. A munkapártiaknak sikerült Kovácsot a földra teperni.

Ordítozó embergomolyag hadonászott, (ütlegeket mért jobbra-balra körülette. Sza- czeiláry György, Hegedűs Kálmán, Vernes Zoltán tolongtak az első sorban, a balol- Zdairól Múzsa Gyula, Zboray Miklós és Zlinszky István rohantak az emelvény felé, hogy Kovácsot védelmezzék. Az eszeveszett verekedésben Kovács a földre esett és a lába elé került az elszántan,' vadul tomboló kormánypártiaknak, akik rúgták, taposták, táncoltak rajta. Nagynehe^ein tudott végre talpraállani és kivergődni a retttanetes tumultusból.

Beöthy a verekedés alatt egy pillanatra leszaladt az emelvényről és csakhamar visz- szatért és mintha semmisem történt volna, nyugodtan folytatta dolgát.

Ekkor Désy Zoltán magából kikelve harsányan ordította bele a zűrzavarba:

— Estére publikáltaim fogom, honnan .vettétek a pénzt a választásra! Az állam1 ^kasszájából négy és félmillió koronát vettetek fő! és előlegeztettétek a választási költségeket.

Közben a felfordulás még egyre tartott, a kormánypártiak tovább kiabáltak és hadonásztak, az ellenzék pedig kivonult a teremből. Odabent pedig folyt a szavazás.

Az elnökválasztás elől az egész ellenzék délután három órakor kjvonult a parlament bői. Csupán egy őrszemet hagyott hátra, aki a választás után protestálni fog a törvénytelenül megejtett aktus ellen.

A munkapárt óriási lelkesedés közben adta le szavazatát Tiszára. 210 derék mungó szavazott le. Küldöttség ment Tiszáért^aki megjelenvén kijelenti, hogy ő teljes erőfé- szitéssel fogja »kötelességét« teljesíteni. ***

cukrászatában Szatmár, Kazincy-u. Zl.

FAGYLALT, JEGESKÁVÉ, MIGNONOK, DESSERTEK (a la Kugler), FINOM SÜTEMÉNYEK, OZSONNÁK SÁRKÖZI JÓZSEF

Erőszak gróf úr az elnöki székben.