Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)
1912-04-10 / 80. szám
SV. s'vfolyan*. 80. szám. Szatmárnémeti, H42, április 10. *<*•*'•-i._S.. -&il. —7 ij—rT'íi^-i^a^fr^Vyrrifi^fiiTIliifWffinBftlTfiflrniiTiiif—^TTTITTT—**'—T*—w,"'*'ltt61TTrT Szerda. északkelet FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Helyben : Egész évre 12 K. Vidéken : 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. ______ Mes e o moH. Meggyőződés; élv, következetesség, ázu- fán meg jog, törvény, igazság s ezek fölött alkotmányosság: mindez csak haszontalan bliktri, fő és egyedül minden a — hatalom maradás. tíz s egyedül csakis ez Kimennek és ^gész táborának a hitvallása. Ami mostanában a magyar politikában s általában .egész közéletünkben végbemegy: mind ennek az erkölcstelen hitvallásnak erkölcstelen folyománya. ^Dehogy is törődött Khuen és dehogy is törődtek mungó alattvalói a most lemar- kirozott kormányválság alatt is azzal, hogy mi lesz törvényeinkkel, jogainkkal s az alkotmányunkkal és mi lesz a nemzettel. Valamennyinek egyetlenegy kérdésben osszpou- tosult minden aggodalma. Abban, hogy mi lesz a hatalommal? S valamennyinek találkozott az akarata abban az egyetlenegy törekvésben, hogy — hatalmon kell maradni i ok — minden áron. Nem képzelhettek olyan árat, árat, amit oda ne adtak volna azért, hogy hatalmon maradhassanak. Csakugyan is sikerült is nekik. Az igaz, hogy csú lya. gono z firon. De teilr (éz mindegy. izf ükét ez nem feszélyezi. Egy vaskos lépéssel több a mung ó-erkölcstelenség posványáiban, — igy gondolták az már nem teszi őket undorítóbbakká. Meg van a hatalom, amelyből folyik nekik minden ;ő adomány: ez a tudat elnémítja Csendesen pihegő lelkiismeretükét A remény, a vágy, az epekedés, a sóvárgás ;azok után a várva-várt koncok után, most már talán nem is lesz hiábavaló. Jöhet a kitüntetés, a magasabb rangfokozatba való előléptetés, az érdemetlensé gek sok-sok jutalmazása s az illetéktelen előnyök osztogatása. Jöhet mindén, ami nieg- psúfolja az igazságot, megszegyenili a becsületet, lealjasítja a tisztességes munkát. Jö !het minden ami felrúg és ásrba tapos itt minden jogot és minden törvényt. Jöhet mindeu aminek most — majdnem vége szakadt. CSAK SZERETNI ... A szép, sugár barna leány kikisérte az ifjút egészen a kapuig. Még egy forró szerelmes pillantást váltottak s a leány búcsúra nyújtott kezére, csókot nyomott az ifjú. Eljön holnap is? j — Hát kérdezheti. Tudja, mennyire i- íruádom, mennyire szeretem; reszketek azért jáz édes percért, amelyet maga mellett tölthe- tek. — Várni fogom. És én boldogan igyekszem. Megemelte a kalapját még egyszer mélyen a szép barna leány szemébe nézett s aztán hirtelen elfordult és sietett tova. Dehogy tudott a szép leány visszamenni, amíg a kapuból láthatta a járóke lék kezűit lassan-lassan eliynő drága szerelmesét. Sietett az ifjú, keresztül az utcák forgatagán, egyik utcáról a másikra, amig egy szép magas ház kapuján gyorsan befordult lisiÉsp friss s a lépcsőházban még igazított egyet a nyakkendőién, pici bajuszát megsodorta s azután sietett fel az emeletre. Szelídség ömlött el az úteáról annak a szép szőke leánynak, aki ott várt már rá a lépcsősor felső fokán. Mosolyra nyíltak ajkai édes, meleg tekintet sugárzott ki ragyogó két szép szeméből s kedves szemrehányás sál fogadta az ifjút: —- Nagyon megvárakoztatott. Hol járt ilyen soká? Alig ért tel az ifjú, alig lehelte forró csókját a leány bársonysima, rózsaprtól iu-v to ti kezére, már tüzesen, élesen nézett a szép szőkéi ányraű s meggyőzően, kétség- bevonhatatlanul hangsúlyozta: — Alig bírtam szabadulni a hivatalból. Képzelje, ma már kilencen vannak szabadságon • á a munka jobbik ' felével engem nyomorítottak ■ meg. — De megerőlteti magát. — Szó sincs róia. A jövőm érdekében le szem. Vagy jobban mondva, a jövőnk ér■S'-ftßR'Spr dekében, Amikor már az enyém lehet édes szép Teruskám, gyorsabb biztosabb lesz az előléptetésem. Közben szépen átléptek az elegánsul ren dezett lakás küszöbét. Az édes mama is nyájasan fogadta az ifjút. Már az uzsonna is készen volt. Hárman ültek az asztalhoz s kedélyesen, szépen elcsevegték az időjárásról, a tanácsosék sápadt Eiizkéjéről, a tennisztársaSágről, színházról, színészekről, s közben a pompás (uzsonnát (szépen elfogyasztották. Csak a leány hallgatott s nézett min- dógjéides áhítattal, boldogan, szerelmesen az ifjúra. Nem sokáig tartott. Bár rájuk esteledett, mégis oly korainak tetszett az idő rohanása. A milyen gyönyörűséges volt a viszontlátás, olyan keserű a válás. Kikisérte a szép szőke leány az ifjút egészen a 'épcső sor aljáig. Már sötét volt a házmester még mindig nern gyújtotta fel a lépcsoház lámpáját. üdvcsséges,, drága alkalom volt egy hosszú, édes, lázas, forró csókra. Énfafek *2? oMsaftn üazinczF-11. Zl. 1} Pill nRiiH I»C«13^e1 Padló fény mázt és egyéb festék árut Vá iíos festék üzg Jetében (Rákóczy-utca Törvényszékkel szemben) szerezze be. feiiá'fi- lil&Wjp elfliéaá Ji6i! IBI e Hol azt a legjobb minőségben és legjutányosabban kapja meg Szerkesztőség és kiadóhivatal: j Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Nyilttér sora 20 filler. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. ___j[ Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. Jöh et minden, mert Khuen okos, bölcs íállamféríiu s hozzá még jó — költő. Mesét költ s mesét mond a nagy gyermekeknek, akik Íme hisznek a mesében s hasra vágódnak a — mesemondó előtt. Mint mikor a gyermekszoba apró lakó it kell megfékezni szabadosságukban. Nem lehet velők bimi De jön a nagyapó s mesét mond, félelmetes regét, ami elhailgattatja, csendessé teszi a virgonc gyermekeket. ) Khuen (is Imesét mond az C mungó-gyer mekeinek. Így a király, meg úgy a király. Azt mondta a király, hogy lemond a trón ról, mert gyengének érzi magát, hacsak nem a Khuen-kormány marad támogatójául.Meg kell hát maradni hatalmon a Khuen-kor- Omáíiynak, mert rettenetes ba ^származnék' abból, h ogyha lemondana e:s(B Ferenc József. Pszt tehát mungók! Beadni az előbb1 még egyenességbe igyekvő derekatokat s rajta, egymásután hódolni Kimennek, mint e nemzet s az ország megváltó Messiásának. A nagygyerekek pedig hallják a mesét s hasravágódnak. Hódolnak Khuen előtt,