Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)

1912-04-07 / 79. szám

Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. Kedden ez idényben utolszor »Lengyel menyecske« Operette (B bérlet.( Szerdán Fehér Gyula jutalomjátékául ' Fehér Olga énekművésznő felléptével »A bo­lond« Rákosi Jenő és Szabados regényes ope-. rétteje. (Bérletszünet Ä) Csütörtökön újdonság »A kém« szin- fnű, a Vigszinház sensatiós újdonsága (C bérlet.) Pénteken újdonság, másodszor »A kém« \ színmű (Ä bérlet). Szombaton először »Bál az udvarnál« Operette (B. bérlet.) HÚSVÉTI cukor- és selyemtojások be­szerezhetek: SÁRKÖZI JÓZSEF cukrásza­tában Szatmár, Kaziuczy-utca 21. sz. alatt. NAPI HÍREK. Lapunk t. Olyaséinak és Munkatársai­nak sok örömöt hozd boldog ünnepet kívá­nunk! * EAU DE COLOGNE-t (ami magyarul »oiko'mot« jelent) tartalmazó üvegekkel felszerelt, zsebükben, vagy zseb­kendőben piros- és cukortojást cipelő gyere­keket fogunk látni holnap reggel házról- ház- ról-házra járni. Mellükön virággal, boldogan róják az utcákat, követve az elődeinkről ránk maradt ősi szokást: a locsolód ást. így van ez minden évben húsvétkor. Ez a szokás. De, hogy honnan eredt a íocsoíódás, a pirosra vagy más színre fes­tett tojások ajándékozása: azt kevesen tud­ják. R minap sárgult, fakó színű könyvek irományok olvasásában voltam elmerülve Több, hasznos dolgok között megtaláltam a húsvéti 1 ocsolódásra, piros tojások aján­dékozására stb.-re vonatkozó szokások ere­detét is. Eddig én sem tudtam, hogy honnan származtak eme szokások. Most, hogy tu­dom — a kiváncsiak kielégítésére — el­mondom. A Húsvét eredete, -— mint az a bib­liából h ismerete — a hosszú böjt után következő hús vételétől eredt. A tojás a pogányoknál a téli, fagyos föld alatt szendergő természetes jel képez­te, mely tavaszkor u Ijéletre tör ki. A ke­resztények a rideg sírban nyugvó, de har­madnapra dicsőségesen feltámadt Jézusra al­kalmazták s ebből folyólag már régebb idő óta piros tojásokat cseréitek lei egymás kö­zött. Némelyek szerint a Megváltó vérét jelképezi. Mások igy magyarázzák a húsvéti pi­ros tojás eredetét. Régi szokás volt húsvét­kor egymásnak ajándékot adni. A papok és tempLom szolgák legnagyobb jövedelmét a «húsvéti tojások» képezték. így húsvét al­kalmával a nép annyira elhalmozta őket to­jással, — természetesen nyert és festetlerl állapotban, — hogy az összegyűlt tojás) | nem tudták felhasználni. Eladni pedig mint ajándékot, — nem illett. Hogy a iom- Jsst'ől mégis megóvják megfőzték és külön­böző színekre, de leginkább p| osra megfest­ve viszont ők is, elajándékozták a népnek. Ez a regéje — lehet ugyan valóság Js lenne — a piros tojásnak. Ä locsolódás eredete, — mint azt egy nagyon régi lapból olvastam, — a követ­kező : Mikor az asszonyok harmadnap a meg­feszített Jézus sirjához mentek, hogy őt utol­jára megkenjék s a koporsót üresen ta- jj.i 1,álfák: hírül vitték az eseményt a férfiaknak Ezek — bizonyára — vizmeréssel lehette!) élfoglalvas a hir nagyon felbosszanthat­ta őket, mert a hírthozó asszonyokat le- öntötték a kezűkben levő veder vízzel. Mikor Tamás, a piőíéta meggyőződött ja jézus feltámadásáról s ezt ko'.portálta fez asszonyok vissza akarván adni a férfi­aknak a revaucheos — leöntözték vízzel. A megfőzött megfestett tojással való megajándékozás a szászoknál és németek­nél még napjainkban is annyiradivik, hogy keresztetők és esküvők alkalmával mai is ily ajándékkal halmozzák^ 1 egymást. Ez a locsolódás és a piros tojás me­séje. A szokás pedig megmaradt és minden Húsvétkor (gyakorolják... sy Dezső (Pátyod). Tisza István gróf a kö­vetkező ieveiet intézte az előkészítő bizott­ság elnökségéhez: »Nagytiszteletű Esperes ’Ur, megtisztelő feibivásúkra kijelentem, hogy a Szatmárit rendezendő Kálvineum ünnepély egyik védnöki tisztét elfogadom. Igaz tiszte­letté! vagyok Nagytiszteletű Ur kész szolgá­lja: Tisza István.« — Az ünnepségnek csak­nem minden részletét megállapította már az1 előkészítő Ibi ott-ág;. Egyik ’egszebb ^zám lesz az »Istenért és hazáért« c. melodráma, me- Myet a délutáni orgonahangversenyen ad­nak elő. A melodráma szoló- és kettős ének­számait Nagy András a reí. énekvezérek' em. egyesületének elnöke és jánossí Antal, püspökladányi énekvezér, az Opera volt tag­ija; a karéneket pedig a szatmári és néme­ti i egyesitett dalárdák fogják énekelni. A me­lodrámát szavalja Éles István zéherjei lelkész orgonán kíséri Veress Lajos szatmári ének- vezér. A színházi estélyre páholyok már elő-: jegyezhetők. Főmérnöki kirendelés. A földmívelésügyi ■miniszter a szatmári rolyammérnöki hiva­tal vezetésével f. évi május 1-től kezdve György Lajos kir. főmérnököt bízta meg őt a jelzett időtől kezdve az Ecsedi láp lecsa­poló és Szamos balparti ármentesítő és bel- Vizszabályo2ó társulathoz szintén megbízott­ként kirendelte. Soroz ójár ások névváltoztatása. A hon­védem i miniszter elrendelte, hogy a szat­mári sorozójárás ezentúl «Szatmárnémeti» sorozőjárásnak, a «színérvára!jai» pedig «Szinérváraljai» sorozójárásnak neveztessék. Halált okozó súlyos testisértés. Keresz­ti Lajos ügyében, — aki Hadadi Lajost egy Takonca fával úgy elverte, hogy az sérülései­be belehalt, — a központi vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezte. Kereszti védekezésül azt adta elő, hogy Hadady öt sértő kifejezé­sekkel illette és így erős felindulásában kö- ,vette el tettét. Ezzel ellenkezőlég a tanuk ,azt adták elő, hogy Kereszti szidalmazta Hadadit, £ igy támadt .szóváltás (közben tör­tént halálos ütés. Ezen tanúvallomások alap­ján a kir. ügyészség vádiratát Kereszti él­len halált okozó súlyos testisértés büntette miatt nyújtotta be a kir. törvényszékhez1. Tény ész sertés kiosztás. A m. kir föld- mív. Minisztérium a nagykárolyi gazd. fel- jügyeiőség útján a szatmármegyei gazd. E- gyesüiet előterjesztésére mintegy 150 darab 8—10 hónapos fajtiszta yorkshieri (lengyel eredetű) fél nem bugatott tény ész kocát oszft ki a szatmári vasúti állomáson lemázsáléa élősúly kilogramonként 80 nyolcvan fillér ár­ban. Előjegyzéseket elfogad a Szatmárme gyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala (Deák-tér 2.) folyó hó 10-éig naponta dél­előtt 1 0—12 óra között. Minden darab be­jegyzett sertés után 10 korona előleg fizeten idő. Anyakönyvi kivonat. A mai napon a következő bejelentés történt az első kerületi anyakönyvnél: Születés: Oláh Rozália, Székely János, Rápolti József, Halmi Erzsébet, Karácsonyi Sándor, Kiss Sándor, Kiss Gizella. ! Halálozás: Kun Czecilia, Balogh Zsig- mond, Takács Mária. Halálos végű merényletek. Most, amikor az oiasz király is kiáltotta a merényletek1 tűzkeresztségét: nem lesz érdektelen rövid Sulyok. * Húsvéti istentisztelet a szatmári reí. templomban. Április hó 7-ikén: húsvét első napján délelőtt prédikál Biki Károly esperes, ágendázik dr. Kováts István lelkész; délután prédikál Vincze Elek s.-lelkész. Hűsvét má­sodnapján délelőtt prédikál d . Kováts István Jelkész, ágendázik Boros Jenő s.-lelkész; dél­után prédikál Boros Jenő s.-lelkész. Húsvét jelső napján délután 6 órakor a zsadányi- úti iskolában ref. istentiszteletet tart Boros Jenő s.-lelkész. Húsvéti istentisztelet a németi relor- mátus templomban: A németi ref. templomban nagypénte­ken délelőtt prédikál: Kovács Lajos lelkész, délben bibEát olvas: Hajdú Károly s-letkész, délután prédikál: Hajdú Károly s.-lelkész. Húsvét első napján délelőtt prédikál: Kovács Lajos lelkész, úrvacsora! agendát mond: Hajdú Károly s.-lelkész, délután pré­dikál: Hajdú Károly s.-lelkész. Husvét má­sod napján délelőtt prédikál: Hajdú Károly «.-lelkész, ágendázik: Kovács Lajos lelkész, délután prédikál: Kovács Lajos lelkész. Kálvineum ünnepség. A ref. lelkészárvák Kálvin euina javára május 5-ikén rendezendő nagyszabású ünnepségek védnöki Észtét ed­dig következők Sogadtúlk el: £lay jLajosné grf- rtiő (Nagybánya), Csaba Adorjánné (Nagyká­roly), Dégenfeld Sándor gróf (Erdőszád'a), Domahidy Elemér (Debrecen), Domahidy Vik­tor (Szamosangyalos), Helmeczy Józsefné, öz­vegy Kende Béláné (Cseke), Márk Endre dr, (Debrecen), Tisza István gróf, Ujfalussy Mik­lós (Remetemező), Ujfalussy Súndorné (Pusz­taiak, dr. Vajay Károlyné. — A díszelnöksé­get elfogadták: Baltazár Dezső dr. püspök és Csaba Adorján. — Az elnökséget: Madaras-

Next

/
Thumbnails
Contents