Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)

1912-04-05 / 78. szám

Szatmárnémeti. 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. mét, számítást végeztek arra nézve, hogy mikor jelen­tik egyszer Délamerikából az utolsó hajórakomány el­indulását. De nemcsak számitást végeztek erre vonat­kozólag, hanem mjomban keresték a módokat arra nézve is, hogy miként függetlenitné magát a mezőgaz­daság ezen ínséges idők bekövetkeztéig a chilisalét­rom telepektől. Természetesen mint soha ki nem me­nthető és ingyenes mütrágyaforrás elsősorban a le­vegő kínálkozott olyan médium gyanánt, amelynek a nitrogén yét csak meg kell kötni, trágyává kell ala­kítani és ha ez meg lesz oldva, a növények nitrogénnel való ellátásának kérdése örök időkre el van intézve. A megindult tudományos kísérletezések pozitív ered­ményre vezettek, találtak olyan eljárásokat amelyek se­gélyével ez lehetséges, sőt a készítmények már trágya­értékre is kipróbáltattak; és használhatóságuk bebizo­nyult. Ilyen készítmény a mésznitrogén, a mészsa- létrom stb. néhány éve a gazdák kezén is forog Né­metországban, és csak egy bajuk van, hogy készítésük drága. Nevezetesen az előállításhoz szükséges magas íóku hőmérséket csak villamos kemencékben lehet ter­melni, és ezen hő termeléséhez szükséges villanyáram drágítja meg a gyártást. Milyen perspektíva nyílik e tekintetben, ha a sármási földgáz ingyenes erőforrá­sára gondolunk; ha ennek ereje a szükséges villanyá­ram szolgáltatását ingyen fogja végezni. Most azonban nem időzünk ezen csábitó jövőbeli kép k]színezésén to­vább, csak mint legujabbat közlöm, hogy a fentebb emlitett mésznitrogén trágya tökéletesebb érvényesü­lésére kísérleteket eszközöltek, olyan irányban is, hogy vajon nem volnának e egyes anyagok, amelyek haté­konyságát fokozzák. Stutzer, a königsbergi egyetem világhírű professora közölte legutóbb kísérleti eredmé­nyeit, amelyek szerint, különösen gyorsnak tapasztalta a mésznitrogénnak a növényekre kedvező átalaku­lását, és trágyázó hatását, ha azt vasoxiddal (barna vasérc) tgeverten alkalmazta. Próbálkozott Stutzer többféle anyaggal, igy klór­kálimmal, mangankarbonattal és vasoxiddal. És mind ezek között azt tapasztalta, hogy a vasoxid, amely- lyet őrölt barna vasérc alakjában kevert az alkalmazott mésznitrogénheZ, a legjobban emelte a termést a kí­sérleti növényként szereplő búzánál, rozsnál és zabnál egyaránt. Tekintettel arra, hogy a barna vasérc a természetben bőven előforduló, olcsón beszerezhető a- nyag, a felfedezés gyakorlati értékkel bir; és min­denesetre örvendetes találmány, amely a levégőbéü nit­rogén trágya készítmények használhatóságát egy lé­péssel előbbre fogja vinni. | A német irodalomban ismertetnek most egy Mifé­lét, amely igen alkalmasnak látszik arra, hogy kirit­kult lóheréinket helyreállítsuk vele. És vajon kinek nin­csen mostanában kiritkult lóheréje, — csak gondoljunk a tavalyi szárazságra, egérkárra stb. A jelzett Miféle az egy nyári perje, (Lolium annuum, var. W.) állitó- lag az olasz perje rokona, amelyet először Hollandiában próbáltak kultiválni, úgy került onnan Németországba, ahonnan igen komoly forrásból, Remy bonni profes- sortól kapjuk igen sikeres kísérletek eredményeinek lé- irását. Az egynyári perje elvetése után 3 hóval teljes termést adott és pedig igen tekintélyes szénatermést, amely az olasz perje szénatermését könül-belül 35»/o-al múlta felül. Ez tiszta vetés volt, de amint bevezetés képpen emíiteltem, igen alkalmas a ritkás léherés íe- lü'vetésére, mert kora tavaszsxul bevetve, a lóhere első kaszálásáig ez is kasza alá érik, ami más tüíélére nem mondható el. Másodszor is kaszálásra alkalmas tö­meget ad akkorra, amikorra a lóherét másodszor vá­gatjuk. Termelésére nézve a következők veendők figye­lembe: legjobban szereti a jóerőben levő vályogtalajt, de a jő homokot is. Vetését kora tavaszszál kell vé­geztetni, és pedig ha tisztán vetjük kát. holdanként 30—35 kg. mag szükséges, ha a kiritkult herésre fe­lülvetjük, úgy a here ritkasága lesz mérvadó; — hol­danként 16—20 kg. magot szórjunk. A vetés után bo- ronálás, hengerezés adandó. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad rámutatni ar­ra a körülményre, hogy nálunk a fümagvak terme­lése milyen elhanyagolt állapotban van. Ha külkereske­delmi statisztikánkat tanulmányozzuk, látjuk azt, hogy milyen súlyos összegek vándorolnak ki tőlünk Német­országba, Angliába stb., a füfélék vetőmagvainak árá­ban. Mindezek az összegek itthon maradhatnának, a magyar gazda jövedelmét és adózőképességét emelhet­nék, ha nem röstelnénk ezzel a kissé pepecselő terme­lési ággal foglalkozni. Hogy azonban a fümagtermelés nem boszorkányság, bizonyítja a ménesbirtokok pél­dája és néhány gyérszámu gazda, aki próbálkozott vele. Nemcsak hogy a pénzünk nem menne külföldre, de természetesen a viszonyok közé jobban beillő magot is kapnánk a belföldi termelés esetén. Hiszen csak könnyen belátható, hogy ha valaki Szatmármegyében például rétet akar létesíteni, annak a rétnek a sikere biztosabb, ha szatmári magot tud használni, mintha Angliából származót kénytelen elvetni. Az egy nyári perje vetésével az idén úgy tiszta vetésben, mint ritkás lóherére reászórva hazánkban is végeztetnek kísérletek és igy az év végével már jelenthetjük majd, hogy ná­lunk hogy vált be. Növénytermelési újdonságok. Irta: Gass Gyula gazd. akad. taná;. Örvendetes jelenség gyanánt állapítható meg, hogy hazánkban a műtrágya fogyasztás az utóbbi évtized­ben szépen fellendült. Párhuzamosan az intenzív gaz­dálkodás terjedésével minő többet és többet haszná­lunk. — A jelenlegi mütrágyafogyasztás súlypontja a phospáttrágyák felhasználására esik. Főképen ezeknek van keletük, s mondhatnánk, sok gyakorlati gazdá­nál a műtrágyázás fogalma nem is terjed azon túl minthogy őszi gabonája alá superfoszfátot ad. Ezidő- szerint helyesen is van ez igy, mert mindenben csak a fokozatos fejlődés lehet egészséges; — örvendjünk, hogy meg van a jég törve, és gazdáink széles körben tudomást vettek a műtrágya haszná'hatóságáról. Kü­lönben is megvannak nállunk az okok. ame ynél rogva a figyelem, nagyon helyesen elsősorban a foszfor­trágyák felé irányult. Talajaink eredettől fogva csak igen kevés mennyiségű foszfort tartalmaznak, igénybe vettük ezt erősen és kihasználtuk a forcirozott szem- termeféssel, és viszont csekély mértékben pótoltuk visz- sza, mert hiszen a kizárólag alkalmazott istálótrágyá- ban éppen a foszfor a legkevesebb. Tehát csak ter­mészetes, hogy az egyoldalú foszfortartalmu műtrágyák az esetek 99o/o-ban jövedelmező terméstöbbletet tud­nak produkálni; és a gazdák körében igy a legtöbb hitelre találnak. De nem mindig fesz ez igy. Nevezetesen ném mondható ugyan, hogy talán a foszíortrágyák fontos­sága csökkenni fog, sőt ellenkezőleg, — hanem el fogják veszíteni az egyeduralmat; mellettük más trá­gyafélék is szerephez jutnak a további belterjes fej­lődéssel. Amint igényesebb növényeket kiterjedtebben óhajtunk termelni, másirányu visszapótlásról is kell majd gondoskodni. Nyerni fognak fontosságban és elterje­désben elsősorban a nitrogént tartalmazó trágyafélék. Ezek közül ezidőszerint különösen kettő képezi jelen­tékenyebb mennyiségben a forgalmazás tárgyát: a chili­salétrom és a kénsavas ammóniák. A kénsavas am­móniák a gáz és kokszgyártás mellékterméke, elöál- lithatósága tehát korlátozott. A ehilisalétrom nyers anya­gát Chilében, Peruban Bolíviában millió és millió q. számra bányászszák és trágyává alakítva mintegy 20 millió q. kerül belőle évenként forgalomba; melynek főfogyasztója Németország mezőgazdasága. Tekintettel arra, hogy 0 chilisalétrom nyersanyaga (évezredek, vagy évszázadok előtti képződmény, amely napjainkban egy­általán nem szaporodik, világos, hogy a folytonos ki­használásnak kell, hogy a telepék kimerülése legyen a következménye. Az előrelátó és gondos német tudo­mánynak ez a körülmény nem is kerülte el a figyel­Az „Északkelet“ független politikai na pilap hirdetések közlésére legalkalmasabb.

Next

/
Thumbnails
Contents