Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)
1912-04-05 / 78. szám
Szatmárnémeti. 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. mét, számítást végeztek arra nézve, hogy mikor jelentik egyszer Délamerikából az utolsó hajórakomány elindulását. De nemcsak számitást végeztek erre vonatkozólag, hanem mjomban keresték a módokat arra nézve is, hogy miként függetlenitné magát a mezőgazdaság ezen ínséges idők bekövetkeztéig a chilisalétrom telepektől. Természetesen mint soha ki nem menthető és ingyenes mütrágyaforrás elsősorban a levegő kínálkozott olyan médium gyanánt, amelynek a nitrogén yét csak meg kell kötni, trágyává kell alakítani és ha ez meg lesz oldva, a növények nitrogénnel való ellátásának kérdése örök időkre el van intézve. A megindult tudományos kísérletezések pozitív eredményre vezettek, találtak olyan eljárásokat amelyek segélyével ez lehetséges, sőt a készítmények már trágyaértékre is kipróbáltattak; és használhatóságuk bebizonyult. Ilyen készítmény a mésznitrogén, a mészsa- létrom stb. néhány éve a gazdák kezén is forog Németországban, és csak egy bajuk van, hogy készítésük drága. Nevezetesen az előállításhoz szükséges magas íóku hőmérséket csak villamos kemencékben lehet termelni, és ezen hő termeléséhez szükséges villanyáram drágítja meg a gyártást. Milyen perspektíva nyílik e tekintetben, ha a sármási földgáz ingyenes erőforrására gondolunk; ha ennek ereje a szükséges villanyáram szolgáltatását ingyen fogja végezni. Most azonban nem időzünk ezen csábitó jövőbeli kép k]színezésén tovább, csak mint legujabbat közlöm, hogy a fentebb emlitett mésznitrogén trágya tökéletesebb érvényesülésére kísérleteket eszközöltek, olyan irányban is, hogy vajon nem volnának e egyes anyagok, amelyek hatékonyságát fokozzák. Stutzer, a königsbergi egyetem világhírű professora közölte legutóbb kísérleti eredményeit, amelyek szerint, különösen gyorsnak tapasztalta a mésznitrogénnak a növényekre kedvező átalakulását, és trágyázó hatását, ha azt vasoxiddal (barna vasérc) tgeverten alkalmazta. Próbálkozott Stutzer többféle anyaggal, igy klórkálimmal, mangankarbonattal és vasoxiddal. És mind ezek között azt tapasztalta, hogy a vasoxid, amely- lyet őrölt barna vasérc alakjában kevert az alkalmazott mésznitrogénheZ, a legjobban emelte a termést a kísérleti növényként szereplő búzánál, rozsnál és zabnál egyaránt. Tekintettel arra, hogy a barna vasérc a természetben bőven előforduló, olcsón beszerezhető a- nyag, a felfedezés gyakorlati értékkel bir; és mindenesetre örvendetes találmány, amely a levégőbéü nitrogén trágya készítmények használhatóságát egy lépéssel előbbre fogja vinni. | A német irodalomban ismertetnek most egy Mifélét, amely igen alkalmasnak látszik arra, hogy kiritkult lóheréinket helyreállítsuk vele. És vajon kinek nincsen mostanában kiritkult lóheréje, — csak gondoljunk a tavalyi szárazságra, egérkárra stb. A jelzett Miféle az egy nyári perje, (Lolium annuum, var. W.) állitó- lag az olasz perje rokona, amelyet először Hollandiában próbáltak kultiválni, úgy került onnan Németországba, ahonnan igen komoly forrásból, Remy bonni profes- sortól kapjuk igen sikeres kísérletek eredményeinek lé- irását. Az egynyári perje elvetése után 3 hóval teljes termést adott és pedig igen tekintélyes szénatermést, amely az olasz perje szénatermését könül-belül 35»/o-al múlta felül. Ez tiszta vetés volt, de amint bevezetés képpen emíiteltem, igen alkalmas a ritkás léherés íe- lü'vetésére, mert kora tavaszsxul bevetve, a lóhere első kaszálásáig ez is kasza alá érik, ami más tüíélére nem mondható el. Másodszor is kaszálásra alkalmas tömeget ad akkorra, amikorra a lóherét másodszor vágatjuk. Termelésére nézve a következők veendők figyelembe: legjobban szereti a jóerőben levő vályogtalajt, de a jő homokot is. Vetését kora tavaszszál kell végeztetni, és pedig ha tisztán vetjük kát. holdanként 30—35 kg. mag szükséges, ha a kiritkult herésre felülvetjük, úgy a here ritkasága lesz mérvadó; — holdanként 16—20 kg. magot szórjunk. A vetés után bo- ronálás, hengerezés adandó. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad rámutatni arra a körülményre, hogy nálunk a fümagvak termelése milyen elhanyagolt állapotban van. Ha külkereskedelmi statisztikánkat tanulmányozzuk, látjuk azt, hogy milyen súlyos összegek vándorolnak ki tőlünk Németországba, Angliába stb., a füfélék vetőmagvainak árában. Mindezek az összegek itthon maradhatnának, a magyar gazda jövedelmét és adózőképességét emelhetnék, ha nem röstelnénk ezzel a kissé pepecselő termelési ággal foglalkozni. Hogy azonban a fümagtermelés nem boszorkányság, bizonyítja a ménesbirtokok példája és néhány gyérszámu gazda, aki próbálkozott vele. Nemcsak hogy a pénzünk nem menne külföldre, de természetesen a viszonyok közé jobban beillő magot is kapnánk a belföldi termelés esetén. Hiszen csak könnyen belátható, hogy ha valaki Szatmármegyében például rétet akar létesíteni, annak a rétnek a sikere biztosabb, ha szatmári magot tud használni, mintha Angliából származót kénytelen elvetni. Az egy nyári perje vetésével az idén úgy tiszta vetésben, mint ritkás lóherére reászórva hazánkban is végeztetnek kísérletek és igy az év végével már jelenthetjük majd, hogy nálunk hogy vált be. Növénytermelési újdonságok. Irta: Gass Gyula gazd. akad. taná;. Örvendetes jelenség gyanánt állapítható meg, hogy hazánkban a műtrágya fogyasztás az utóbbi évtizedben szépen fellendült. Párhuzamosan az intenzív gazdálkodás terjedésével minő többet és többet használunk. — A jelenlegi mütrágyafogyasztás súlypontja a phospáttrágyák felhasználására esik. Főképen ezeknek van keletük, s mondhatnánk, sok gyakorlati gazdánál a műtrágyázás fogalma nem is terjed azon túl minthogy őszi gabonája alá superfoszfátot ad. Ezidő- szerint helyesen is van ez igy, mert mindenben csak a fokozatos fejlődés lehet egészséges; — örvendjünk, hogy meg van a jég törve, és gazdáink széles körben tudomást vettek a műtrágya haszná'hatóságáról. Különben is megvannak nállunk az okok. ame ynél rogva a figyelem, nagyon helyesen elsősorban a foszfortrágyák felé irányult. Talajaink eredettől fogva csak igen kevés mennyiségű foszfort tartalmaznak, igénybe vettük ezt erősen és kihasználtuk a forcirozott szem- termeféssel, és viszont csekély mértékben pótoltuk visz- sza, mert hiszen a kizárólag alkalmazott istálótrágyá- ban éppen a foszfor a legkevesebb. Tehát csak természetes, hogy az egyoldalú foszfortartalmu műtrágyák az esetek 99o/o-ban jövedelmező terméstöbbletet tudnak produkálni; és a gazdák körében igy a legtöbb hitelre találnak. De nem mindig fesz ez igy. Nevezetesen ném mondható ugyan, hogy talán a foszíortrágyák fontossága csökkenni fog, sőt ellenkezőleg, — hanem el fogják veszíteni az egyeduralmat; mellettük más trágyafélék is szerephez jutnak a további belterjes fejlődéssel. Amint igényesebb növényeket kiterjedtebben óhajtunk termelni, másirányu visszapótlásról is kell majd gondoskodni. Nyerni fognak fontosságban és elterjedésben elsősorban a nitrogént tartalmazó trágyafélék. Ezek közül ezidőszerint különösen kettő képezi jelentékenyebb mennyiségben a forgalmazás tárgyát: a chilisalétrom és a kénsavas ammóniák. A kénsavas ammóniák a gáz és kokszgyártás mellékterméke, elöál- lithatósága tehát korlátozott. A ehilisalétrom nyers anyagát Chilében, Peruban Bolíviában millió és millió q. számra bányászszák és trágyává alakítva mintegy 20 millió q. kerül belőle évenként forgalomba; melynek főfogyasztója Németország mezőgazdasága. Tekintettel arra, hogy 0 chilisalétrom nyersanyaga (évezredek, vagy évszázadok előtti képződmény, amely napjainkban egyáltalán nem szaporodik, világos, hogy a folytonos kihasználásnak kell, hogy a telepék kimerülése legyen a következménye. Az előrelátó és gondos német tudománynak ez a körülmény nem is kerülte el a figyelAz „Északkelet“ független politikai na pilap hirdetések közlésére legalkalmasabb.
