Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)
1912-04-30 / 97. szám
Szatmárnémeti 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. Ä Máv új személytarifája. A napokban megjelent a Mávnak julius hó 1-től érvénybe lépő személytarifája. Sajnosán tapasztaljuk az új díjszabásból, hogy az bizony jelentékeny díj felemelést tartalmaz. Baross Gábor remekének a zónadíjszabásnak nyomát sem látjuk már benne. Azt hisszük, hogy véleményünkben nem csalatkozunk, ha azt állítjuk, hogy a már szépen fejlődő utazási kedvre lehangolólag fog hatni, mert hiszen mindennek: az adósrófnak, házbérsrófnak is van határa, ahol kénytelen megállani s ez be fog teljesedni a vasúti személy díjszabásnál is. A jegykiosztást tetemesen megfogja nehezíteni, közép és nagyobb forgalmú állomásokon a jegypénztárak személyzetét feltétlenül meg fog kelleni szaporítani, de temérdek több költséget fog okozni a Mávnak a rengeteg sok féle jegy nyomása, anyaga stb., egyszerűbb és célhozVezetőbb lett volna a nagyon is elszaporod'ott féláru jegyek váltására jogosító igazolványoknak legalább 50<>/o-át bevonni, mert hiszen ma már a gazdán, kereskedőn és iparoson kívül senki sem fizet egész jegyet, hát ezeket még jobban megadóztatni vétek volt s a féláru jegyek tulajdonosai sem vesztettek volna sokat a kedvezmény megszorításával, mert hiszen az árkülönbséget, mit féljegyűkkel nyertek, most jórészt oda fogják fizetni a felemelt jegyek árába. De rosszul volt a tarifa emelés ideje is megválasztva, most a midőn minden téren a lehető legnagyobb drágaság uralkodik, mikor a pénzügyi állapotok javúlása beláthatlan messze időn belül még nem is remélhető, egy oly közérdekű intézménynek, minő a vasút a drágaságot még fokozni nem volna szabad. Jobb időkre kellett volna ezzel várni, akkor talán nem lenne annyira sérelmes, mint éppen ma. Uj járásbíróság Szilágymegyében. A szomszédos Szilánymegyében a minisztertanács 1912. évi julius hó 1-től kezdve Kraszha székhelylyel uj kir. járásbíróságot szervezett; a járásbíróság hatásköre kiterjed akrasz- nai közigazgatási járos egész területére, az ehez tartozó pusztákkal telepekkel együtt. Milyen lesz az időjárás május hónapban? Szirius, az időjós a következőket jósolja a legközelebbi hetek és a jövő év i dőjárásáról: »Április 17-től az időszak kedvezőbbre fog változni, amely eltart május 6—7-ig. Addig a havazások és éjjeli fagyok megszűnnek és csak esőzések jönnek. Május 9-től 15-ig havazások és éjjeli fagyok várhatók, amely nemcsak hazánkban, de Európa több részében is át fog vonulni. Budapesten 6, 8 vagy 10 centiméter magas hórétey lesz, amelyet áprilisban nem láttunk. Évi jóslatomban is kiemeltem a fehér májust. Bizony, egy kissé megdöbbenti az emberek szívét, de hiába, ez igy lesz. Azért minden földmivelö ember törekedjék megmenteni mindent, amit csak lehet. A hol is ezreket, sőt milliókat lehet megmenteni. 1913. évben gyönyörű esztendőnk lesz és olyan bő termés, mely hat vagy nyolc év óta nem volt, és bizonynyal állítom: ismét több év telik el, mig ilyenben lesz részünk. Mindenki feljegyezheti magának: 1913-ban, jövő évben azokon a napokon, amelyeken most hóviharok vonulnak iát, a jövő esztendőben nagy zivatarok és esők fognak átvonulni. Októberben melegebb idők lesznek, mint 1912-ben májuskor, 1913. évben hűvös jellegű lesz a junius hónapunk. Nem kell félnünk a jövő évben sem fagytól, sem hótól, 1913-ban december 10-től olyan nagy havazások leszhek, hogy méteres és öles magasságban fog esni. Fitoséra a homoki szőlőkben. A kecskeméti, nagykőrösi, szegedi és szabadkai homoki szőlőkben konstatálták a filoxera megjelenését, mely a homokon nem lévén képes az egyik tőkéről a másikra mászni, alkalmazkodik a viszonyokhoz szárnyassá válik és mint ilyen terjed, a szőlőkben foltokat létesít, hol a termés csökkentésében már is érezhető a kártételük. Homokon a filoxera nem a vékony, hanem a vastag gyökerek héj és fásrésze között tartózkodik. Jégbiztosítás rendezése a gazda május havi legfontosabb teendői közzé tartozik. Úgy az elmúlt év, mint a két év előtti óriási mérvű jégverések nagyon Az „Északkelet“ független politikai napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb. is gondolkodóba ejthetik a gazdát, mert úgy köny- nyedéu odadobni egy év termését az utolsó évtizedben nagyon is szeszélyes időjárásnak annélkül, hogy amit termésének biztosítására megtehet megtenné, határozottan könnyelműségnek mondható. Figyelmeztetjük azért gazdáinkat e helyen is, hogy jég elleni biztosításaikat lehetőleg mielőbb eszközöljék, nehogy kijöjjenek az időből. Országos állatvásárok vármegyénkben. Április 30-án Szatmárnémetiben. Május 1-én Misztótfalu- ban ; 6-án Nagypaládon; 9-án Jánkon; 10-én Magyar- berkeszen; 13-án Sárközön és Felsőbányán; 14-én Aranyosmegyesen és Szamoskrassón; 17-én Csengeren és Kővárhosszufaluban; 20-án Fehérgyarmaton; 23-án Erdődön; 28-án Krasznabélteken ; 30-án Királydarócon. Ä postai bélyegzők olvashatatlansága miatt a budapesti kereskedelmi és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez', melyben rámutatott a postai (bélyegző llenyomatok nagy jelentőségére, különösen a présé váltó ügyekben, amikor gyakran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatot fel a vitában szereplő üzleti levél. A kereskedelmi miniszter teljesen méltányolva a kamara okfejtését, rendeleti úton intézkedett az iránt, hogy a posta hivatalak a feladott és érkezett leveleket az ismételten kiadbtt utasításnak megfelelően és különbeni szigorú eljárás, sőt érzékeny birság terhe alatt olvasható bélyegzőlenyomatokkal lássák el. Ily lenyomatok lehető elérése érdekében egyenként tervbe vették azt is, hogy a postahivatalok tökéletesített rendszerit bélyegzőkkel láttassanak el. A népesedés politikai és gazdasági jelentősége. E nagyfontosságu problémáról igen érdekes és tanulságos felolvasást tartott a Köztelekben nagyszámú és előkelő hallgatóság előtt Katona Béla közgazdasági iró. A felolvasó mindenekelőtt rámutatott arra, hogy akivándorlás éz az egyke kéidésén kívül alig foglalkoznak nálunk e fontos problémával. A népesség szaporodásának nem előfeltétele a gazdasági jólét, viszont azonban a népesség megfelelő szaporodása nélkül politikai túlsúly egyáltalán el sem képzelhető. Ezt a két kérdést kell szem előtt tartani a hazai viszonyok megitélésénél is. Gazdasági fejlődésünk, mint azt statisztikai adatokkal igazolja 1867-től 1910-ig, Nagyjából kielégítő. Éppen séggel nem megnyugtató azonban a legutóbbi népszámlálás eredménye. Számszerűleg csoportosítva a legutóbbi három népszámlálás adatait, megállapítja, hogy általánosságban nemcsak relative .lett kisebb a szaporodájs, hanem a csökkenés abszúlute megfigyelhető. Sorra veszi az országrészek, vármegyék, majd az egyes városok népesedési viszonyait. Utóbbiak pl. többek között azt a meglepő jelenséget mutatják, hogy a népességnek városok felé tódulása 1890—1900-ig jóval nagyobb volt, mint 1900-tól 1910-ig. Rendkívül szükséges volna e téren egy országos statisztikai anyaggyűjtés, miáltal tiszta világításba állíthatjuk mindazon okokat, melyek gátolják, elnyomják, vagy éppenséggel sorvasztják fejlődésünket. Csak akkor remélhető megnyugtató eredmény, ha valamennyi gazdásági és társadalmi érdekképviseletünk a bevonandó állami szervekkel együtt, vállvetve fog a munkához. Ennek részleteit az előadó behatóan megvilágítván és : legcélszerűbbnek tartva a munka elvégzésére egyesületközi delegáció alkotását, melynek elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia elnöke választatnék. Az összegyűjtött anyag feldolgozásának költségeit a belügyi-, pénzügyi-, kereskedelemügyi- és földmivelésügyi minisztériumok viselnék, dfe előnyös volna, ha a fölmerülő kiadásokhoz a delegációba bevonandó országos egyesületek erejükhöz képest szintén hozzájárulnának. Ilyen értelemben határozati javaslatot nyújt be és az előmunkálatok végzésére az OMGE-t kéri fel. Az Omge magáévá tette a felolvasónak határozati javaslatát, de véglegesen csak az országos egyesületek állásfoglalása után fog határozni. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda,
