Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)

1912-04-28 / 96. szám

Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 3. oldal. 9 íiióötósz ellen. Mit lehet tenni a tüdővész elten? Le­het-e várni rendeletektől és törvényektől,', amelyek, a fertőzés forrásainak apasztását célozzák, a tüdővész terjedésének csökkené­sét? Nem igen. A közegészségügyi Vende­letek sok esetben nyúlnak bele durva kézzel az egyesek és a család ügyébe és e tekin­tetben nehéz a kellő mértéket megtalálni, ft törvény például megtiltja a lakások túl­zsúfoltságát és levegőről gondoskodik annak a S2!ámára kinek kenyere nincs. Sajnos majdV nem minden közegészségügyi rendeletnek vij nem minden közegészségügyi rendeletnek van .eíajta hibája megvan a tüdővészesekre voi natkozó rendeletnek is. Nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy a tMővészesekre nemsokára mindén államban törvényt hoznak, amint ez például Norvégia már mintegy tíz év előtt meg tettei Az ilyen törvényeket még ha egyesek súlyo­san súlytanak is, elméleti szempontból helye­selni tehet. De a drákói szigorúság, amelyet egyes túlzók ajánlani szöktek, még nincserf heltyén, mert a gyakorlati eredmény nem állhat arányban az egyeseken esett jogtalan-i áággal. A norvégiai törvény elrendelj, a tüdő- (vészes által elhagyott lakás és holmik decin- teálását. Elméleti szempontból ezt helyesem kell. De gondoljuk meg, hogy a ragélyozáá legveszedelmesebb forrása maga a beteg; ha a beteg eltávozott vagy meghalt, szinte kicsinyes dolog, hogy a törvény a lakása nak decinfiáálásával akarja védelmezni azo­kat az embereket, akik már esetleg hosszú évék során együtt l aktak a legnagyobb ve- 'Széíy forrásával és mégis egészségesek marad > tafc. És ha a lakás emberi lesetöség szerint, — and nem jelenti az abszolút tökéletességét- decificiálva lett: ismét elvettünk egy csep-' pet a tengerből és másnap batíllusok: a konyhán át az élelmi szerekkel az ajtón át a bejáró látogatókkal és ajtói ablakon át az utca és a szomszéd lakások porával, a-4 melyet a seprés és tisztogatás ürügye alatt/ felkavarnak. A gyakorlatban határozottan helytele-1 ni lenünk kell az efféle törvényeket, mert e-r redménytelenek. Amit ilyen törvényekkel el lehet érni, sokkal jobban el lehet érni az1 emberek felvilágosításával, Az inteligens em­bernek megmondja ;az jorvosa, fcogy (ie ifficny- nyen tüdővészesek közé és dezinficiáltassa a lakást, amelyben előtte tüdővészes egyén alkott. Az inteligens ember ha maga tüdő­vészes tett, megtanulja az orvosától, hogyan' kell saját embertársait önmagától megvédel- ínezlii. A nem intelligens ember mellé azon­„EBISTM. Üzlet: Kazinczy-utca 11. bán állandóan egy rendőr és egy orvos kel­lene, hogy féken tartsa. A gibnökóros betegségek ellemi védelem mindezek után nem akkor halad a helyes ú- ton, hogyha az államnak az egyesek jogait megszorító törvényire vagy pedig a közjó-, tékonyság alapjára fektettetik. A védelmet nem ingyen kell kapnia annak, aki reászorult,! (hanem meg kell szereznie. Minél nagyobb, a felvllágodottság, annál többen szerezhe­tik meg azt saját erejükből. Ahol pedig az egyes ember gyenge ott a szövetkezéssel lehet elérni mindazt, ti mivel az orvostudomány a gyümökóros betegek baját gyógyítani, vagy legalább eny­híteni képes. i 1 Csak az »ÉSZAKKELET« hirdetései I eredményesek, mert az mindennap 10,000 1 példányban jelenik meg és mindenki ingyen - kapja és Így mindenki olvassa! aiii ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikke beszerezne. vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Posztók Nándor Szatmár, Kazinczy-u. Dr. Hartha József ügyvéd irodáját Dr. Tanódv Endre ügyvéddel társulva Rákóczy-u 7. sz. alá (a ref. egyház házába) helyezte át. NAPI HÍREK. * Í téz mindent szabi dón, függetlenül, minden egyéni és hatalmi befolyás nélkül. Nagyon érthető tehát a vén krónikás fölnyikkanása. Mit szól ehhez a nagyságos! és méltóságos uraság, a »Szamos« direc- . torsága?'A drága mungópénzen fenntartott »közös« kincsnek: a »Szamos«-nak itt helyben — ahol egyedül ő akar diktálni, <5 akarja az egyedül üdvözítő mungó elvét a többségben levő független érzelmű polgár- roknak bemagyarázni; örökké azon fáradozr I ván s e közben szörnyen verejtékezik, hogy csakis az idvezülhet majd a menyeknek or­szágában is, aki a »Számos« által hirdetett kiválságos tanokat már e földön a begyé­be szedi ;— merészel egy független napilap, s pláne az »Északkelet« véteni azáltal, hogy pég a legszegényebb ember is olvashasson egy szókimondó, tiszta becsületes, csűrés- csavarást nem tűrő függetlenül vezetett napi-' lapot — ingyen! Ez borzasztó. Ezt ő nem fogja tűrni! Soha! Hogy merészéi ilyet cse­lekedni valaki, a magát mindenhatósággal felruházottnak érző »Szamos«-sal szemben? “SÍLágjára vele!... De még ne. Igaz! Most kö­vetkezik május elseje. Fogjunk hozzá és '»dol­gozzunk!« Mert a fizetés az elsején kijár. Ezért pedig »dukál« dolgozni. Elő azzal a dicsőséges lanttal, amely már oly sok babért tűzött az érdemes homlokra, fabrikáljunk egy népszerűtlenitő kín-verset. Aztán — hadd egye a muri az »Északkelet«-et. írjuk meg, hogy az »Északkelet« még ingyen sem kell 'senkinek. És — születnek a gyönyörű szép gondolatok. Rója már a sorokat a dicső, kiváló, derék iró, a vén krónikás. Készen Van a »mestermunka!« Határtalan nagy ö- röm, még a szedőgyerek is hasát fogja a nagy örömtől, a betűk táncolnak a szek­rényben, mindénlk ajánlja magát, hogy az ’ö képmása adja az olvasó elé a »kitünően si­került költemény«-t. E közben egyre köze­ledik május elseje- Lesz szerkesztői fizetés. Az öröm a legnagyobb fokra hág. Megje­lent a »remek« vers. így hangzik: POTYAVILAG. Fölnyikkan a „Szamos“ »Vén kiónikása« abból az alkalomból, hogyv lapunkat díjmentesítettük. Olyan valamibe ta­lálta ütni mungómárnorban eík’ábult fejét, amelyhez semmi köze nincsen. (Pirul is majd érte saját vezérlőbizottsága előtt!) Lapunk kiadóhivatalának ez új intézke­dése saját kebelbeli dblga. Nem tartozik in­tézkedését a »Szamos« »Igazgaíóságá«-nak. előzetesen kegyes jóváhagyás végett beter­jeszteni; még csak a felsőbb »főispáni iro-/ da« méltóságos kézjegye sem szükséges hoz-’ zá. Az »Északkelet« saját hatáskörében in­Fölvirradt a henteseknek, A sajtos is mosolyog; Nem kell többé papírt venni, Ingyen kapnak majd lapot. Ingyen lapot, ingyen eszmét, Oh, hálátlan emberek; Még ingyen sem kell nekik a Szatmári ^Északkelet«. Vén krónikás. Így ír a »Szämos« mai száma. Gond­talanul. Tréfásan. Hogyne írna, hiszen itt van — a már unalomig emlegetett elseje íí :: gézmosógyár és :: vegytisztitó-intézet. SZATMAR, Gyártelep: Kölcsey-utca 8. Beton-kut szerezhetők be. áteresz, hidcsövek, továbbá vályúk és viz- BJT J' ^ Hf^ amu blutS- jul S <tl k-to orm « fi tartó medencékvalódi jó minőségben és piHifragil csinos kivitelben Szatmáron csakis :: Beton-gyár: az országos vásártérrel szemben. Telefon szám: 280

Next

/
Thumbnails
Contents