Északkelet, 1912. április (4. évfolyam, 75–97. szám)
1912-04-03 / 76. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. Usződíjazásoik vármegyénkben. Egyesületünk által Runden év őszén rendezni szokott üsző- és borjas tehén díjazásokra — mint értesülünk, — a magy. kir. föld- tnivelésügyi minisztérium 2000 koronát bocsát rendelkezésre. Jó lesz tehát, ha kisgazdáink — kik között ez 'összeg kiosztásra fog kerülni, — már jóelőre készülnek a kiállításra. * Csoportos kirándulás a siófoki gazda gyűlésre. Már közöltük lapunkban, hogy a Magyar Gazdaszövetség agrár érdekeinek ezen hatalmas védbástyája, ez évi nagygyűlését junius hó 19.-én tartja a magyar tengernek, a szép Balatonnak partján: Siófokon. A gazdaszövetség ülésére egyesületünk csoportos kirándulást rendez s már most, jó előre felhívjuk gazdáink figyelmét erre a körülményre s felkérjük tudassák mielőbb 'szándékukat a titkári hivatallal (Szatmár, Deák-tér 2.), hogy a szükséges intézkedéseket idejekorán megtehessék. Föklbérlő szövetkezetek alakítása Biharra egyében. Gr.ót Széchenyi Miklós nagyváradi püspök hajlandónak nyilatkozott a püspökségi töldek parcellázására. A püspöknek különösen a gazdasági reform iránti nemes érzéke immár közismert és az ez iránybani törekvése áldásos eredményeket íog hozni különösen a földmivelő nép között. A püspököt elsősorban a birtokok parcellázásának sürgős keresztülvitelében az a szándék vezeti hogy a kisgazdák és a zsellérek kivándorlásának legtöbb okát — ha nem is teljesen — legalább részben megszüntesse. Az kétségkívül bizonyos, hogy a püspöki birtokoknak, kisgazdáknak való bérbeadása által a földmivelő népen áldásosán segítenek. A parcellázás tervét már realizálták. A terv szerint közel 14,000 hold püspöki földet 12 évre szóló szerződéssel kisgazdákból és mezőgazdasági munkásokból alakuló íiöldbérlő szövetkezeteknek adnak bérbe. A szövetkezet tagjai részesedés arányában jutnak földhöz, amit maguk művelhetnek és a legszegényebb Zsellérnek is módot ad a szerződés a bérletre. A birtokok parcellázását a magyar földhitel intézet országos szövetsége végzi. Az élelmiszerek és a termelési költségek. A föld- mivelésügyi miniszter most adta ki az 1910. évi napszámbérekről kiadott hivatalos statisztikát, mely a mezőgazdasági munkabérek nagymérvű emelkedéséről tesz bizonyságot. A gazda helyzetét világosan jellemzi az, hogy tíz év alatt szinte 100 százalékkal emelkedett a munkabér sok helyütt s bár az emelkedés országos átlaga nem ilyen nagymérvű, megközelíti a száz percentet. A férfinapszám például tavaszszal 1901-ben 112 fillér volt, 1910-ben már 185 fillér. Nyáron pedig ugyanezen idő alatt 175 fillérről 293 fillérre nőtt. Az évii átlagbér 126 fillérről 211 fillérre emelkedett. Hasonlóké- pen fejlődött a nő napszámbére. Hogy a gazda kiadásában mit jelent ez a folytonos és nagyfokú bér- emelkedés, amely különben csak része iz összes kiadá- adásában mutatkozó emelkedésnek, bővebben nem kell magyarázni. Bizonysága azonban, hogy a folyton hangoztatott vád amezögazd. munkás nyomoráról, mennyire alaptalan. Bizonysága azonban főként anniak, hogy a termelés költségei tényleg annyira növekedtek, hogy az élelmiszerekért a gazda kénytelen nagyobb és nagyobb árt kérni, ha a gazdálkodást folytatni akarja. fArról aztán, hogy az igy előállott jogos áremelkedést a közvetítők arra használják ki, hogy ők a gazdától elég tisztességes áron átvett terményt aránytalanul fölemelt áron adják tovább s ezzel élelmiszeruzsorát teremtsenek, a gazda igazán nem tehet. Állatvásáraink az 1912. év Január havában. A hivatalos »Statisztikai havi közlemények« 1912. évi január havi füzete szérint a magyar birodalomban január hóban összesen 301 országos állatvásár tartatott, melyek közül 26 Horvát-Szalavonországra esik. Ez állatvásárokra felhajtottak összesen 214,389 szarvasmarhát, 78,250 lovat, 10,487 juhot, 53,102 sertést. Ebből az anyaországra 194,382 szarvasmarha, 72,860 ló, 10,472 juh, és 47,332 sertés, Horvát-Szlavonországra Az „Északkelet“ független politüipi napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb. 20, 007 szarvasmarha, 5,390 ló, 60 juh és 5,770 sertés esik. Eladatott összesen 78,696 szarvasmarha, (18,956 ló, 2,512 juh), 22,775 sertés. Legtöbb szarvas- marhát hajtottak Szászsebes országos állatvésárára 4,287 darabot (eladás 2,184 darab), NagysZebenbe 4,160 darabot (eladás 912 darab), Bánffyhunyadfra 4,083 darabot (eladás 1,796 drb), Gyulára 3,080 (darabot (eladás 552 drb), és Debrecenbe 2,744 darabot (elaJdlás 1,546 drb.). Legtöbb lovat hajtottak fel Gyulára 4,500 darabot (eladás 487 drb.), Debrecenbe 2,560 Ufarabot (eladás 1,123 drb.), Pécsre 1,610 darabot (eldfíás 229 drb.). Legtöbb juhot hajtottak fel Gyulára 200 darabot (eladás nem volt). Legtöbb sertést szintén Gyulára hajtottak fel: 2500 darabot (eladás 1,069 darab) és Debrecenbe 2,170 darabot (eladás 1,186 darab). Országos állatvásárok vármegyénkben. Ápri- is 1-én Fehérgyarmaton; 4-én Erdődön ; 14-én Hagy- másiáposon; 15-án Szinérváralján; 9-én Krasznabélte- ken; 11-én Királydarócon; 15-én Avaslekencén és Nagykárolyban; 16-án Érendréden ; 19-én Csengerben 22-én Mátészalkán; 29-én Avasujvároson; 30-án Szatmárnémetiben. A fejesnél nyugtalankodó tehenet gúzsba szokták tenni vagy lekötni, de ez nem vezet célhoz, mert aj tehenet csak még nyughatatlanabbá teszi. Ha azonban a tehén hátára' a fejes megkezdése előtt jó hideg vizbe mártott lepedőt terítünk, az állat azonnal nyu- godtá válik és a fejest csendesen állja. Ezen egyszerű eszköznek feltűnő gyors hatása még oly teheneknél is megállapittatott, amelyek azelőtt vadul rugdal ództak és semmi módon nem voltak megfékezhetek. Ez az eszköz a tej visszatartása ellen is hatásosnak bizonyult. A kenyérárak hatóságilag nem állapíthatók meg. Egyik vármegye alispánja a járás összes községeire nézve elrendelte, hogy a kenyémemüeket részletes eladásnál csak súly szerint szabad kimérni és egyidejűleg a kenyérárakat is megállapította s az árjegyzéknek az eladás helyén leendő kifüggesztését elrendelte. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a másodfokú iparhatóság véghatározatát abban a részében, melylyel a kenyérárakat megállapította, törvényes alap hiányában megsemmisítette, mert az iparhatóság csak azt rendelheti el, hogy a kenyémemüekre nézve a részletes eladásnál az árak súly szerint az eladási helyeken kiffig- gesztessenek, a cikkek árainak szabályozására ellenben a törvény alapot nem szolgáltat, amennyiben annak 53. §-a csak a marhahús árának megállapításába nyújt módot. A Gazdák Biztositó Szövetkezete uj föképvlselő- ségd. Az intézet üzletmenetének nagyarányú fejlődése u jfőképviselőségek szervezését és az ügymenet decentralizációját tette szükségessé, miért is Nagyváradon, Nyíregyházán, SZatmáron és Szarvason létesített a szövetkezet uj főképviseleteket, amelyek közül az élső három debreceni vezérképviselőségével, az utóbbi pedig az aradi vezérképviselettel áll közvetlen elszámolási viszonyban. Uj járváng a növendékmarhák közt. Meránból Írják, hogy ott igen veszedelmes újszerű járvány lépett fel a szarvasmarha-állományban. Borjuvérhasról van szó, amelynek már nyolcszáznál több borjú esett áldozatul. A járvány folyton terjed. A bajor kormány rendkívül szigorú rendszabályokat foganatosított a határon az állatkivitel dolgában. A tokaji bor védelme. A tokaji bor hírnevének védelmére a kormány nagy súlyt fektet. Legutóbb egy fölmerült esetből kifolyólag a belügyminiszter kimondotta, hogy aki a tokaji borvidék területére azon kívül feladott bort engedetem nélkül bevisz, tekintet nélkül arra, honnan való és milyen a bevitt bor, kihágást követ el. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda.
