Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-29 / 72. szám
SV. évfolyam. 72. szám. Szatmárnémeti, 1912. március 29. Péntek. Előfizetési árak: j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Helyben: Egész évre 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Nyilttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. ____i__ Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284.__i Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. Uj politika uj választójog. Nép, állam, képviselőház egyaránt uj politikát kíván. De u éjipoldikát, ncm pedig a régi politikának uj emberek által va- tó folytatását. Uj politikát amely nem jöhet 'máskép a világra, mint uj társadalmi osztályok politikájának és a régi osztályok politikájának és a régi osztályokrpolitikájának egyenlő feltételek között végbemenő mérkőzése utján. A választójog pobrémájának megoldása nem lehet az, hogy uj emberek legyenek képviselőkké, hogy uj szavazok legyenek : mindezek nem céljai a demokratikus politikának és nem orvosszerei a magyar politika nagy bajainak. Sok uj szavazót teremteni, de olyan feltételek alá állítani őket, hogy a sok uj szavazó csak úgy szavazhasson, mint a kevés régi, vagy pedig nehány százfezer eddig kizárt állampolgárnak okosan és óvatosan megrostálva mez adni a választójogot, azzal a biztos hittel és azzal a biztos szándékkal hogy számuk tulkicsiny ahoz, hogy a politika eddigi menetén változtathassanak, — mindez szemfényvesztés, az igazi kérdés megkerülése és olyan megoldás, amely rosszamb a mai állapotnál A munkásosztályra nézve kívánatosabb a mai tarthatatlan helyzet fennmaradásfa amelynek visszaélései magukban hordják kő 'zelj bukásának minden tényezőjét, mint egy (olyan tesséklássék reform, amely nem változtat a képviselőhöz egyetemének ösz- szetétetén, az osztályok erőviszonyain. Semmi jelentőséget sem tulajdoníthatna továbbá a munkásság egy olyan választójogi re- íormnak, amely akármilyen mesterséges eszközök segítségéve! az ipari munkásság egy részéi: mondjuk, a szociáldemokrata pártot parlamenti képviselethez jutatná. Az ország nagy bajainak javulását csak abban az esetben lehet várni, ha a nép egyetemét ruházza fel a törvény választójoggal és ha az p/sszes képviselők a nép- szavazatok ellenőrzésé alá és ennélfogva tőlük függő viszonyba kerülnek, s csak ez jelentheti az állam számára is a választójognak elfogadható megoldását. A nép és állam érdekeit csak a teljes, demokratikus j reform szolgaija, mert csak ez adja meg az J államnak az egész nép ereje fölött való rendelkezést, de viszont csakis ez szolgálhat 'biztosítékul arra nézve, hógs az állam ezt a nagy erőt valóban a nép érdekében hasz- nép érdekében használja tel, éppen ezért a korlátlan általános és egyenlő szavazati jog telel meg leginkább a nép érdekeinek, mert nem zár ki a jogok gyakorlatából és a vele összekapcsolt politikai éz gazdasági előnyökből senkit, vagyonos és vagyontalan, mint legalább jogokban egyenlő 'jelennek meg ,'á törvényhozó akarat kiformálásánál. Az általános választójog nem igaztalan a vagyonos osztályokkal szemben sem, mer /hiszen nekik is megadja azt a jogot, amit a szegényeknek és vagyontalanoknak megad, azzal a külömbséggel, hogy nekik va gyón i.és kulturális fegyvereik lehetővé teszik ,ezen jognak jobban való kihasználását. El- . lenben az általános és egyenlő választójog az egyetlen, amely a vagyontalan osztályokkal szemben nem igazságtalan. Adba a haszontalan és jórészt rosza- karatu vitába, ajmelyet a választójog álta- lánosságáanak fogalma körül folytatnak, nem is igen érdekes beleszólni. Azok a konzervatív Írók és politikusok, akik ezt a kérdést felvetették így okoskodnak: valamilyen korlátja a választójognak mindenütt van, tehát'általános választójog tulajdonképpen nem is létezik, mert mihelyt korvlátozva van a választójog akkor már megszűnt általános is lenni. Csakhogy az általános választójog nem 'egy bölcsészeti fogalom, hanem politikai tény amelynek igen világos és szabatos értelme i és tartalma van. Ha a politika tudósok és jogászok veszekednék is egymás között, hog Vili az általános és igazi értelme, az élet és. i köztudat tisztában van vele és nem is ér rá a választójog kérdésének a megoldásával addig várni amíg ezek a jogászviták befejeződtek. Általános választójog tulajdonképen ez: minden felnőtt ember azon joga hogy törvényhozókat, képviselőket választhasson. Amikor általános választójogról beszélnek, akkor az egész müveit világ közmegegyezése és köztudomása az egyenlő választójogot is beleérti ebbe a jelszóba. Csak a magyar politikusok egyrészének ázsiai gondolkozásmódja és még amolyanabb erkölcsi és tisztesség] érzése miatt kell ma jannak, aki az általános választójogról beszél, külön is kiemelnie, hogy az általános /választójog fogalmának az egyenlőség és a titkos szavazás szükségképpeni velejárója. A reakciós gondolkozásmödnak legjelemzőbb \vonása az, hogy a napban is a napfolto \kat látja, hogy a szabadságban csak a vele való visszaélés lehetőségéire figyel, hogij ia jogok kiterjesztésénél nagyobb gondja az egyidejű korlátozás is; pedig a szabadságnak általában a választójogi demokráciának és vele az u j politikának megvan az a nagyszerű tulajdonsága, hogy mikép Achiles lándzsája, úgy eZ is maga gyógyítja azokat a sebeket, amiket üt. lelyze1 Budapest, márc. 28. \ A kormánylemondása után indult uj kibontakozás sikertelensége ma délelőtt nyilvánvalóvá lett. Khuen-Héderváry a inai délelőttöt tanácskozásokkal töltötte. Első látoga tói Lukács László iés gróf Tisza István yoltak. Utánuk báró Skerlesz István kabinet irodai miniszteri tanácsos jelent meg nálla. akivel hosszabb ideig értekezett a miniszterelnök. Féltizenkét órakor Kossuth Ferencet kereste fel a Gresham-palotában levő lakásán. A pártvezérnél ott volt a Kossufh-tátíbr egész vezérkara, gróf Apponyi albert, Tóth János, Désy Zoltán, Sághy Gyula, Szzntfványi Árpád és mások s azokkal negyed két óráig folyt a konferencia. A Kossuth-párt egyik Vezető tagja igy nyilatkozott:- Ma már mi is reménytelennek látjuk. fd helyzetet. Megkíséreltünk ugyan mindent, de a tárgyi adadályok leküzdhetetlennek lát ■szanak. Lehetetlenség a tanácskozások érdeméről nyilatkoznom! — volt a válasz. — sc» -. —~ ----------------------------r.irT—ir.T-^ ( FÜ GGETLEN POLITIKAI NAPILAP. " |«MI IIIJHIJ.IIIJ Ilin i ju.-lssä -.T-ssssaeptE •.. MfpütnmHi Mse clf^mémypl!Sárközi Nibpácvafáhaii totej-u. Zl. Iirai®iijfl!ill|l II (33 yylylllilljyn József (ZárdÉval szemkUi.)
