Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-27 / 70. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET M 4. oldal. A szatmári cukorgyár. Közöltük már lapunkban, hogy a azatmári cukorgyár sorsa el lett döntve, még pedig gazdáinkra nézve kedvezően s csakis a szerződésnek végleges szövegezése van hátra. Ma már az alkalmi egyesülés a „Pesti Kereskedelmi Bankkal“ a szerződést megkötötte s abban a helyzetben vagyunk, hogy a szerződésnek lényeges, a termelőgazdákat érintő pontjait szószerinti szövegükben közölhetjük. Lehetetlen azonban, hogy ennek a kérdésnek tárgyalásánál ne térjünk ki egy néhány oly személyi motívumra, melynek köszönhető köz- és mezőgazdasági, valamint sociális szempontból is oly annyira fontos s következményeiben kellőleg meg távolról sem értékelhető cukorgyár létesítésének biztosítása. Alig két éve múlt, hogy Böszörményi Emil dr. a gazd. egy. ügyvezető alelnöke, Bartha Kálmán Szatmár-Németi szab. kir. város gazdasági tanácsosa, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás nagybirtokos, Németh Elemér nagybirtokos, valamint Teitelbaum Hermán a Szat- márvármegyei Takarékpénztár vezérigazgatója mint a cukorgyár alapitói nemcsak felvetették — mely már két évtizede fel volt vetve, de mindannyiszor elaludt, — a Szatmár-Németi- ben létesítendő cukogyár eszméjét, hanem egyszerre minden habozás nélkül a dolog mélyére tekintve, oly ambícióval, lelkesedéssel és tekintélyük egész súlyának latbavetésével vették kezükbe az ügyet, hogy a sikerben még a pesz- szimisták is kezdtek hinni. Vas következetességgel, páratlan kitartással és türelemmel gyűjtötték a híveket: a répát termelő gazdákat, egy cukogyár fundamentumát, mig végre biztosítva lett 5300 katr. hold répa termése s az alapitó egyesület tagjai megkezdhették a gyár végleges alapítására — financi- rozására — vonatkozó tárgyalásokat, melynek eredménye lett az aláhb felsorolt s ma már a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra teljes kötelező erővel biró pontozatok megállapítása. De nézzük a szerződés e lényeges pontjait: 1. A pesti magyar kereskedelmi bank kötelezi magát arra, hogy f. évi április hó 15-éig a szatmári cukorgyári részvénytársaságot Szatmár-Németiben 5.000.000 korona alaptőkével megalakítja. 2. E részvénytársaság Szatmár-Németiben irodát nyit már ez évben, mely iroda, ha a gazdák már ez évben is termelnek cukorrépát, a répa-szerződéseket épp úgy lebonyolitja a termelőkkel, mintha a tervbe vett gyár már .üzemben lenne. 3. A termelendő répát a kötött termelési szerződések feltételei szerint veszik át. Minthogy a répa feldolgozásáról a cukorgyár üzembevételéig a részvénytársaság saját maga más gyárakban gondoskodik: a termelőiket úgy a répa, mint a szelet után csakis az a fuvar terheli, amely terhelte volna, ha a szállítás, illetve átvétel a szatmárnémeti gyár által történik. 4. A gyár részére a részvénytársaságira átruházott szerződések alapján a lekötött 5300 holdon az általános répatermelés 1913. év tavaszán veszi kezdetét s ha az 1913. évben e területről összesen 400.000 métermázsa répa a részvénytársaság részére beszállit- tatik, úgy a részvénytársaság köteles legkésőbb 1914. tavaszán a gyár építését Szatmár-Németiben megkezdeni, úgy, hogy azt 1915. év. őszén már üzembe helyezhessék. t Ha pedig az 1913. évi próba-évben 400.000 mé- ! termázsa répa egy rossz gazdasági év okából beszállítható nem volna, az alapítóknak jogukban áll 1914. évben a próba megismétlését hasonló hatálylyal, de a határidőt a következő évre kitolva, követelni. 5. A gyár telepítésének további előfeltétele az, hogy Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége az előző pontban a gyár építésére kitűzött határidő bei következése előtt, a gyár létesítésére már elvileg megszavazott legalább 40 kát. holdnyi területet ingyen bocsássa a társaság tulajdonába. Ha pedig ez nem volna a gyár részére elegendő, úgy a hiányzó, még szükséges területet is legfeljebb 50 korona évi bérért adja haszonbérbe a társaságnak fenállása tartamára. Ezen- ) kívül a gyár szennyvize derítéséhez szükséges területet — csakis e célra -— ingyen bocsássa a város j a gyár rendelkezésére. Továbbá: 15 évre teljes községi adó és kövezetvám mentességet biztosítson, végre a gyárhoz vezető utat, ha az kövezve nem volna, a gyár tényleges építése előtt 4 méter szélességben j kiköveztesse s mindezekről a részvénytársaságot e- lőzetesen, jogerős határozattal értesítse. 6. Ha az alakítandó részvénytársaság az előfeltétel be nem következte folytán nem is építtetné fel a gyárat, mégis köteles lesz mindazokat a répaszerI ződéseket, amelyek lebonyolítását a termelőkkel már megkezdette — ha ez utóbbiak kivárnák — a szerződések lejártáig lebonyolítani, vagyis a répatermelést a termelőktől átvenni és mindazon kötelezettségeket, amelyek a cukorgyári részvénytársaságot a répasz^r- ződés értelmében a termelővel szemben terhe ik, teljesíteni. A termelőknek azonban egyenként is joguk lesz, ha a próbaév megfelelő eredménnyel nem járna, — tehát, ha 400.000 métermázsa répát az összes szerződött termelők átadni nem bírnák — a további termelést egyoldalulag beszüntetni. 7. Ha Szatmár-Németi város a már kilátásba is helyezett, az 5. pontban körülírt kedvezményeket meg nem adná, úgy a .részvénytársaság minden kötelezettsége a próbaév leteltével megszűnik. 8. Ha a részvénytársaság a fentiekben vállalt kötelezettségeiből folyólag a gyárat felépiti, az alapítóknak joguk lesz követelni, hogy a részvénytársaságnak legfeljebb összesen egy millió korona, névértékű részvénye, eredeti kibocsátási árfolyamon, hozzáadva a tényleg befizetett összegek utáni 5 százalékos időközi kamatot, részükre a beérkezett részvényelőjegyzések kielégítése végett készfizetés mellett átadassák. Ez a jog a gyárfelépitésére vonatkozó értesítés vételétől számított 45 napon belül gyakorolható. Az igénybe nem vett ily részvények a pesti magyar ke- • reskedelmi banknak visszamaradnak. 9. A pesti magyar kereskedelmi bank szavatosságot vállal arra, hogy az alakítandó részvénytársaság az öt terhelő fent körülirt kötelezettségeket teljésiténi fogja. A megkötött szerződés tehát mint látjuk gazdáinkra nézve oly előnyöket biztosit, hogy most már nincs más hátra mint teljes erővel neki fogni a cukorrépa minél eredményesebb termeléséhez. A cukorgyár alapitói megtettek mindent, hogy a gazdák érdekeit biztosítsák, most mutassa meg gazdaközönségünk, hogy első sorban is saját jól felfogott érdekében a modern kor intő szózatát megértve, a már kezében levő kincset nem dobja el szándékosan ön-ön magától, hanem minden tőle telhető erővel rajta lesz, hogy a cukorgyár, melynek sorsa tisztán és kizárólag kezeiben van letéve az 1915. évben hirdetni fogja Szatmárvármegye gazdaközönségének gazdasági és kulturális fejlettségét. Riszdorfer Imre. Az ,sÉszakkeletí( független politikai napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb.
