Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)

1912-03-23 / 68. szám

IV. évfolyam. 68. szám. Szatmárnémeti, 1912. március 23. hzonr'a* Északkelet FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. „ w Előfizetési árak: Helyben : Egész évre 12 K. Vidéken : 16 K. Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinezy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. A határ kultúrája. t­Ezekben a napokban, mikor az előle­gezett tavasz csalóka melege elteledteti vé­lünk a tél fagyát — érdemes gondolkozni afelől, hogy van-e kultúra a határon? 1- genis van. Sőt nincs is szédületesebb haladás ebben a kulturátlan, kissé keletre hajló orv szágban egyéb tereken, mint a határon. De miben mutatkozik ez a kultúra? Abban a hatalmas előnyomulásban, melyet a mező­gazdálkodás évről-évre elér. Nincsen az az eldugott helye az országnak, amely kisebb- nagyobb mértékben ennek a halad ásnak el­lenállana. Ha utazunk és rohanó teherkocsi— sortl átunk, alig van olyan, amelyen külön­féle mezőgazdasági gépek ne mennének min­den világtáj felé. Ha érdeklődünk, hogy kik­nek mennek ezek a mezőgazdasági gépek és eszközök, azt a csodálatrakeltű felvilá­gosítást kapjuk, hogi> migi) résact falusi kisgazdák rendelik. Úgy látszik, hogy soha a miniszteri padoktól elhangzó jelszó vagy programra annyira nem ment át a gya korlatba, mint Setényi földmivelésügyi mi­niszternek a »termeljünk többet« című jel­szava. Valóban boldogulásunknak más útja, módja, sem titka nincs. Mi nem okkupáiha- íunk újabb területeket; mi nem vándorolha­tunk ki; nekünk itt élnünk, halnunk kell. — Nekünk az őseink által véren szerzett földön kell boldogulásunk minden téntezőjét meg­szereznünk. De még azok az országok is, a melyek gyarmatosító politikát űznek és ha­talmas milliókat tuknak az öt világrész min-r Mén tája felé a nemzeti föigyonosodás érde­kében megmozgatni — még azok az orszá­gok is, a szülőhaza minden talpalatnyi földjén a legintenzívebb mezőgazdasági kul túrával fokozzák föl jövedelmeiket. Csak Né­metországra legyen szabad hivatkozni, ahol a jobb művelési módok elterjedésével három­szorosra szökött fel a föld jövedelme s o- lyan teirnelési átlagokkal dolgoznak, hogy blvastára kábul a terünk ás azt hisszük, hegy a statisztikai táblázatról Háry János beszél. > Pedig azok a táblázatok a német ala­posság olyan vaskalapos körültekintésével vannak megszerkesztve, hogy arra, amint mondani szokták, mérget vehetnek. Dehogy mérget! Hatalmas, letkesitő példát, melyen sürgősen el kell indulnunk, hogy nemzeti — nagyságunkat szolgáljuk. Mert nincs külön­ben. Ma inég jobban igaz Széchényi István­nak az a mondása, hogy nemzeti aspiráció­inkat csak nemzeti anyagi erővel valósíthat­juk meg. Azért örülünk, ha látjuk a határ kultúráját; ha látjuk azt, hogy az érzéseiben, szokásaiban konzervatív magyar földmives el tud távolodni a hátramaradoítságnak at­tól a tradícióitól, mely évszázadokig nyü- gösködött rajtunk, amely miatt a Lajtán túl már meg is gyökeresedett rólunk az a véle­mény, hogy mi a saját zsírunkban fogunk megfutni. A magyar Msgazdáknak a modern gaz­dálkodási fogások megkedvelésére felköltött Vagya sok tálból táplálkozik. Soktelől jön az inger a haladásra. De kétségtelenül a leg­nagyobb siker a földmivelésügyi miniszté­rium téli szociális munkája. Mikor arról tudunk, hogy Magyarország. ,egy harmadrészét bevonták ebbe a szociális j munkába; ötezer községben rendeztek a tél ; folyamán gazdasági tanításokat; mikor arról I hidunk, hogy ezeken a gazdasági kurzu- | sokon őszbecsavarodott férfiak nem átalják j beülni az iskolapadba és tanulnak, mikor i azt olvassuk, hogy az öreg, szuetle mester- I gerendáról kikeresték a pókhálós rozsdás tollat és valami százötvenezer ízben kérnek a földmivelésügyi miniszternek abból a ki­adványából, amely a nép gazdasági kultú­ráját szolgálja, — ez már olyan siker, a- melyre büszkék lehelünk. Mindenre inkább, de erre nem lehetett számítani. Ezekből a ,jelenségekből állapíthatjuk meg, hogy van kultúra a határon, ennek nyomában a nem­zeti vagyonosodás képe, habár még ma köd- fátyolszeiüleg is, de — látszik ! Dr. BÄRTHÄ JÓZSEF ügyvéd irodáját Kunyady-utca 23. sz. alatt (az Att ila u. ke­resztezésénél, a Májercsik-házban nyitotta meg. — Lakása Bercsényi-u. 52. sz. aiatf. Pörösködő Magyarország. * 424,631 bűnügy, — 432,990 sommásügy — 360,056 végrehajtás. & Jurista-nép volnánk s ha semmihez sem értünk, de a joghoz aztán istenigazában ér­tünk. Emiatt pöröskődik annyit a magyar.. Ez volt a régi okoskodás. Ma már aztán' .tudjuk, "hogy nagy szegénységünk, gazdasá­gi életünk fejlődésének eddigi lassúsága, tő­keszegénységünk miatt kell annyit pörlekedni s a sok pőr miatt aztán —- tapasztalatból — megtanuljuk a magunk bőrén a jogot. Annyi bizonyos, hogy Magyarország 385 já­rásbírósága, 67 törvényszéke, 11 királyi táb­lája alig győzi a sok munkát, restanciák vannak, lassan, nyikorogva döcög Justitia székére... Mikor a magyar pörlekedés statisztika iából adunk néhány érdekes szemelvényt, | yiem a táblabirók jogászkodó, fifikus ma­! gyár vonását akarjuk kidomborítani. Mi a < számok elszomorító nagyságában mást lá­tunk ; az ország szegénységét, a tőkeszét- osztódottság aránytalanságát. S ez a szem­pont bizonyára helyesebb, mint az, amely a pörlekedést a nemzet jogászi hajlamaival magyarázza. Egy kicsit nehéz az érvényesü­lés, egy kicsit bajos kenyérhez jutni, egy kicsit kevés a munka-alkalom, a megélhe­tés' lehetősége, az ál'kofíolizmus a kelleté­nél is erősebb, tehát 387,867 vétséget, bün­kig yet kell a júrásbiróságoknak minden év-, ben letárgyalni. Mivel aztán jellemképzö, jó /iskoláink nincsenek, mivel a gyermek sok­szor vad, kulturátlan környezetben nő fel, mi vei az életkörülmények elég gyakran nagyon súlyosak, azért kell a tor vén y székek n ek — 36,764 komolyabb jellegű buníetöpöiben Íté­letet hozni. Gazdasági életünk most van fej­lődőben, a vállalkozási szellem most kezd fellendülni, ezzel kapcsolatos a sok ideális alapítás, á sok inszolid üzletvitei, tehát — 1—- ugy-e, milyen könnyen jön a konklúzió 2591 csődöt kellett elrendelni. Megnyílt Sárközi Józse£ oÉraszota Szatmárnémetiben, Kázinczy- utca 21. szám alatt Dr. Wallon orvos ur házában. legjobbat és legolcsóbban beszerezheiünk : Bonkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u 16. sz „Mokka keverék“ cégein különlegessége 1 kg 4.40 korona villany erővel pörköjve.

Next

/
Thumbnails
Contents