Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)
1912-03-03 / 51. szám
Szatmárnémeti, 1912. március 3. '■V. évfoívam. 51 szám. Vasárnap. tmmmiiiismamm AKKELET FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Hély^en : Egész évre 12 K. Vidéken : 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 2ü fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. rt kel! titkos szavazás ? A budapesti Országos Reformklubban már hetek óta folyna]«, az előadások a választói jog különböző kérdésednek megvilágítására. Legutóbb dr. Szende Pál tartott előadást a titkosságról és ebben olyan érdekes és döntő jelentőségű érveket sorakoztatott, amelyet ajánlatos minél szélesebb körökben megismerni. Általános tetszés és nagy helyeslés (közben mutatta ki, hegy a választójogi re- fonrmaik a titkosság elengedhetetlen feltétele. A választásnak célja, hogy a polgárság akaratát szabadon kifejezésre juttassa. Biztosíték erre nézve az általánosság, hogy a tömegek szavazzanak, biztosíték a szavazatok egyenlő értéke, de leghatékonyab’ biztosíték a titkosság. Legeszményibb állapot bizonyára a nyílt szavazás lenne, de az a számtalan 'függési viszony, presszió és terrorizmus lehetősége miatt hálunk ki nem vihető. — Mindez elmarad a titkosságnál. Angliában a titkos választás' óta eltűnt az erőszak. í Németországban óriási tömegek mozdul- , tak meg a választásnál és a legcsekélyebb zavargás nélkül. Ellenben Kelet-Poroszor- szágban, ahol a titkosság nem teljes, sok j zavargás fordult elő. — Nálunk a szavazás J mozgósítás képét nyújtja, három hadtestet : kellett mozgósítani a legutóbbi választá- j soknál. Rosszhiszemű és tudatlan állítás, hogy ma a szavazati jogot szabadon gyakorolják. Háromszázezret meghaladja az államhiva- nokok száma és ha ehhez a törvényhatósági és községi alkalmazottakat hozzávesz- •szük, a félmilliót megközelíti a szám. Szolgálati pragmatika nincs és így a hivatalokra fenyegetéssel kedvezéssel befolyást lehet gyakorolni szavazatának leadásánál, sőt utólag is. Ha a titkosság nélkül terjesztik ki a szavazati jogot, akkor "azok az állami hivatalnokok is szavaznak, akik rna szavazati joggal nem bírnak és 30—35 százalékra fog rúgni a kormánytól ifüggő szavazók száma. Hihetetlen az a képmutatás, amikkel érveket keresnek a nyílt szavazás védelmére. Felhozzák az általuk demoralizált tömegek erkölcstelenségét. Németországban a- (zért oly magas a polgárság erkölcsi érzéke, mert 45 éve már titkosan szavaznak. Hogy Franciaországban a titkosság dacára vannak visszaélések. Nekünk is van- hak ezek ellen törvényeink, behozták az ellenzék húsz évi sürgetése után a kúriai bíráskodást és most e törvény életbelépte u- tán tiz évvel, a Jogászegyletben egyhangúlag konstatálták, hogy a gyakorlati életben semmi hatást nem gyakorol. — Ugyanazok, kik a titkosság ellen -érvelnek, miért alkalmazzák ezt az ő exkluzív köreikben. Kedvenc érvük, hogy nyiit szavazás e- gyezik csak meg a magyar ember egyenes jellemével és becsületességével. Ez az érv nem uj és nem talál. Bismarck A doktori cim története. A doktori cim a századok folyamán so Hat vesztett fényéből és tekintélyéből, amely viselőjét a régibb korban körülragyogta. Leg először a középkorban találkozunk vele, a mikor is a kiválóbb tanítókat, különösen az egyházatyákat tüntették ki e névvel. A szó redeti jelentősége körülbelül azonos a »rabbi« szó jelentésével, amelyik a bibliában az írástudóknak a jelzője. Apuitio iszt. Tamásnak doktor angelicus vagy universa- lís, Bonaventerának doctor seraphicus, Ro- gerius Bacenak doctor mirabilis volt a ki- kitfintető jelzője. A bolognai és a párisi főiskolákon, amelyek a mai egyetemek bölcsőjének tekinthetők, a tanárok már a 12 században a maguk részére követelték ezt ,a címet. A dolognál egyetemen a tanárok doktor kollégiummá tömörülnek, ellentétben a hallgatók úgynevezett scholariusok — sző vétségéivé!. A dolognál doktorkollégium, a mely csupa jogászból állott, privilégiumokkal kitüntetett testület vollt. Az egyetemi Végzettség nem volt elég a doktori cim elérésére, hanem külön doktori vizsga is volt Szükséges és azonkívül a megtevő doktorok felénél nagyobb részének a hozzájárulása. A bolegnai doktori cim a legnagyobb méltóság volt, amit az egyetem adhatott, de A tudományos készültséghez sok esetben alig volt köze: a város gazdag és befolyásos pol gárai; például, könnyen megkaphatták és fel is vették pf doktori címet, anélkül, hogy a- zért valamiféle tudást keltett volna kimutat- niök. „ Teljesen a tudást honorálták a doktori címmel a párisi egyetemen, amelynek szervezete lényegesen elütött a bolognaitól. Az egyetem a középkori céhrendszeiek mintájára rendezkedett be és ennek megfetelőiég yotak tanloricok, legények és mesterek. Ilyen volt a berendezés minden fakultásban, amelyek körűi az artisztíkus volt a legalsóbb. amelyből Később a filozófiai fejlődött ki. Minden tanoncc vagy scholarius ebben kezdte a tanulmányait. Rendesen valamelyik rnes terhez (magisterhez) csatlakozott és ennék I házában is lakott. Két vagy öt évi tanulás | után segéddé vagy baccalaureussá tett és to- j vábbi két év múlva mesterré, amikor is jogot nyert arra, hogy a tanítás mesterségét üzZe. Volt azonban még három más fakultás is, — még pedig az orvostudományi, a jogi és a tbeologiai és ezekbe csak azt vették fel ta- noncnak, aki az artisztíkus fakultásban már megszerezte a mesteri képesítést. Itt is három fokozat volt. A harmadik és egyúttal leg magasabb fokozat itt a doktor cim volt, mig a másik két fokozaton az egyetem polgárainak ugyaaz a nnevük volt, mint az artisztíkus fakultásban. Aki doktor tett, az már tovább nem tanulhatott, hanem jogot nyert az egyetemen való tanulásra. Társadalmi tekintetben a doktor jóval félülállott az egyetemi tanárok mai társadalmi rangján. A EHegnyiii UZi Sárkö József imtiara Szatmárnémetiben, Kazinczy- utca 2í. szám alatt Dr. Wallon orvos ur házában. ü sz$ palin ái? járni! Padió fénymázt és egyéb festék árut Wám&a festék üzletében (Rákóczy-utca Törvényszékkel szemben) szerezze be. Hol azt a legjobb minőségben és legjutányosabban kapja meg. J
