Északkelet, 1912. március (4. évfolyam, 49–74. szám)

1912-03-22 / 67. szám

Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 4. oldal. A sortrágyázásról. A sortrágyázás iránt hova tovább országszerte na­gyabb az érdeklődés s alig van vetőgép, amely gyor­sabban terjedt volna el, mint a Record II. sorvető és sortrágyázó gép. A sortrágyázó vetőgépekkel ez ideig végzett kí­sérletek határozottan bizonyítják azt, hogy a maggal együtt vetett műtrágya nincs káros befolyással a mag csiraképességére, másodszor azt, hogy sortrágyázás ál­tal igen nagy termés többleteket lehet elérni az összes növényeknél, dacára annak, hogy sorba trágyázás mel­lett kevesebb műtrágya használatik fel, mint szórva trágyázás esetén. Az elmúlt évben is sók száz kísérlet végeztetett sortrágyázással, a melyek közül tudomásunk szerint nincs olyan a mely kárral végződött volna, hanem ta­lán mindenáké olyan terméstöbbletet adatt, a melyek sokszorosan fizetik vissza az alkalmazott műtrágya ine- nyiségét. Sortrágyázás esetén általában véve 60—100 kg. szuperfoszfátot szokás kát. holdanként alkalmazni, s az ezzel elért termés többlet talán soha sem marad az 1 q-án alól, de olyan kísérletek is varrnak, a me­lyek ezen trágyázásra 6 q-val nagyobb szem termés többletet adnak. Kétségtelen tehát, hogy a sortrágyázás nagy ha­szonnal alkalmazható, hogy vele nagy termés több­letek érhetők el, ami természetes is, mert a csírázásnak in­duló mag közvetlen közelében tatálja a nagy mennyiségű 'tápláló anyagot, tehát gyorsan fejlődik, gyorsan erő- . södik, a minek nagy terméstöbblet lesz a következ­ménye, mert a termés nagysága csaknem mindig attól függ, hogy a növényke életének első heteiben milyen fejlődés mutatkozott. Hogy azonban a sortrágyázással ilyen kedvező eredményeket elérhessünk, csak olyan műtrágyákat sza­bad alkalmaznunk, a melyek vízben könyen oldhatók, mert a nehezen olvadható műtrágyák nem oldódnak akkor a mikor a mag csírázásnak indül, hanem csak sokkalta későbben, a midőn a növénynek már nin­csenek vágy alig vannak hasznára. A foszfor tartalmú műtrágyák közűi csakis a szuperfoszfát használható, mert csak ennek foszforsav tartalma oldható vízben, a kálitrágyák közül a 40 százalékos kálisó, a nitro­gén tartalmú műtrágyák közül pedig a chilisalétrom. Azt is tudni kell azután, hogy sortrágyázás eselénnemvár hatunk utóhatást, mint amely szórva trágyázás esetén a chilisalétrom kivételével az összes többi műtrágyáknál jelen van. Nem várhatunk pedig azért utóhatást, mert a csekélyebb mennyiségű műtrágya, amelyet ilyetén mó­don a talajba juttatunk, az első termés által csaknem egészen felhasználtatok s különben sincs a talajban o- lyan egyenletesen elosztva, hogy az utána következő ínövény annak hasznát vehesse. Az a gazda tehát, aki sorba trágyáz, minden növényt vessen sorbatrágyázva s ne csak minden második évben trágyázzon, mint szórva trágyázás esetén szokásos, ami annyival inkább is lehetséges és előnyös dolog, mert a sorba trágyázás minden alkalommal nagy hasznot fog nyújtani. Hogy a sorba trágyázó gépeket a gazdáközön- ség megismerhesse és hogy kiválaszthassa ezek közül a legjobbakat, az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let folyó évi március 24—25.-én sortrágyázó gép bemu­tatást rendez Hatvanban amidőn nemcsak az fog meg- állapittatni, h ogy melyik a legjobb gép, de egyszers­mind nagyszabású és pontos termelési kísérletek is végeztetnek, amelyek azután minden irány­ban tájékoztatni fogják a gazdaközönséget. Természe­tes, hogy ezen sortrágyázó gép bemutatásán minden gazda megjelenhet, hogy tapasztalatait és ismereteit bő­víthesse. „Északkelet“ független politikai napilap hirdetések kiülésépe lepliiliiiasÉli. Ré ték javítása. Általános szomotu tapasztalat, hogy az ország rétjei kellő gondozás hiányában nem produ­kálnak kielégítő terméseredményeket, pedig az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében kívánatos, hogy a rétek termése okszerű mivelés által fokoztassék. Szó! ez leg­inkább a száraz, rossz termésű rétekre, melyek ho­zama feltörés, egy éven át kapás növénynyel való be­ültetés, azután trágyázás és megfelelő fűmaggal való bevetés által igen jelentékenyen emelhető. Ez okból a m. kir. földmivelésügyi minisztérium felhívja a gazda- közönséget, hogy amennyiben rétjeik javításával vagy jókarba h ozatalával f oglalkozni kívánnak és szaktanács­ért a minisztériumhoz fordulnak, a szükséges szakkö­zegeket a gazda megterheltetése nélkül küldi ki, vala­mint a szükséges terveket is díjtalanul elkészítteti. * i »Mezőgazdasági Kalauz.« A kereskedelmi élet mindinkább hiányát érzi egy oly jegyzéknek, amely a vásárolni szándékozókat a közvetlen beszerzési források felől kimerítően tájékoz­tatná, amit a gazdasági szaklapok szerkesztőségeihez intézett sok ily irányú kérdezősködés is bizonyít. Hogy ezt a hiányt pótolják, Buday Barna, a »Köztelek« telelős szerkesztője és Konkoly Thege Sándor dr., a »Köztelek« segédszerkesztője »Mezőgazdasági Kalauz« címmel egy könyvet fognak kiadni, amely a közvet­len beszerzés útmutatója lesz. A »Mezőgazdasági Kalauz« tehát lehetőleg bő címjegyzékét fogja tartalmazni azoknak a gazdaságok­éi nak, melyek általános keresett állatfajták tenyészté­sével, növényíéleségek termesztésével, illetve növényi és állat; termékek előállításával kiterjedtebben foglalkoz­nak. A könyv a következő gazdasági produktumokra nézve fog közölni beszerzés iforrásokat; 1. Tenyész- és haszonállatok. (Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, házinyul, eb, hal és méh összes ismertebb fajtái) 2. Állati termé­kek. (Vaj, sajt, túró, szalonna. Zsír, gyapjú, bőr, tojás, libamáj, libatoli, méz, viasz, lőtt és élővad.) 3. Vető­magvak. (Gabonafélék, hüvelyesek, gyök- és gumós-, olajos, takarmány-, kereskedelmi és gyógynövények ösz- szes közismert féleségei.) 4. Facsemeték és oltványok^ (Fontosabb gyümölcsoltványok és csemeték, gazdasági haszonfák, díszfák és díszcserjék csemetéi és oltványai, továbbá amerikai szőlővesszők és európai szőiőoltvá- nyok.) 5. Gyümölcsök, konyhakerti termények és bor, i (Alma, körte, birs, szilva, barack, cseresznye, meggy, dió, nemes gesztenye, csemegeszőlő, káposzta, salája, paprika, paradicsom, borsó, zöldbab, korai burgonya, ugorka, dinnye, torma, különféle borok.) A könyv második része a gépek, eszközök s a gazdaságokban használt különféle ipari produktumok beszerzési íorfásait fogja ismertetni. Minden nagyobb gazdaságnak érdeke, hogy ebbe a sok ezer példányban kinyomandó könyvbe beiktattas- sék, de aki kedvező összeköttetéseinél fogva nem szo­rul ajánlásokra, kára annak sem származik abból, hogy j róla az érdeklődők széles köre is tudomást vesz. A nyilvánosság ezúttal a gazdaságoknak semmiféle anya­gi áldozatba nem kerül, mert a szerkesztőség a kér­dőíveken bejelentendő adatokat teljesen díjtalanul tészi | közzé. A munka azonban annál értékesebb lesz, minél több adatot ölel fel s miután a munka célja a ter­mesztők és fogyasztók kölcsönös tájékoztatása, tehát nyilván közérdekű hivatást szolgál és igy méltán re­mélni lehet, hogy a gazdaközönség a vállalat sikere érdekében nem fogja sajnálni azt a fáradságot, mely néhány kérdöiv kitöltésével jár. Mindazoknak a gazdaságoknak, amelyek az elő­sorolt produktumok valamelyikének kereskedelmi célru való előállításával foglalkoznak, a bejelentésre szojgälö kérdőíveket egyszerű felszólításra készséggel küldi meg a »Mezőgazdasági Kalauz« szerkesztősége (Budapest, IX., Köztelek-u. 8.)

Next

/
Thumbnails
Contents