Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)
1912-02-20 / 40. szám
Hfc&fafascaUi Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET nNBOMHaafci 4. oldal. SSfcK’*s«ft»« Közgazdasági egyetem. Irta: Chorin Ferenc főrendiházi tag. Rég nem részesítette az ország oly általános helyeslésben a kormány valamely elhatározását, mint azt, mellyel a két uj tudomány- egyetem felállító át bej'lentette. A' kultuszminiszter ur ezzel a lépéssel a tudománynak két uj műhelyét szervezi Magyarországon, melynek feladata leend előbbre vinni azt a nagy kul;u- rális munkát, melynek eredményei nemzetünk jövőjére és európai pozíciójára kiváló iiaíással vannak. Az uj egyetemnek felállítása iránti elhatározás bizonyítéka annak, hogy a tudomány nálunk abban a megbecsülésben részesül, mint a többi nyugateurópai országba^ és hogy a magyarságnak a kultúra iránti nagy igényeit az eddig a fővárosban központosított legfelsőbb oktatás nem elégítheti- ki. A két uj egyetem felállításával azonban csak meglevő kulturális, állapotokat fej le ztiink, pe nem mutatunk uj kányákat, nem nyitunk uj lehetőségeket a nemzetnék, hogy a produktiv termelés terén fejthesse ki erőit és a nagy világversenyben mini tényező hely,; foglaljon. Ha vizsgáljuk gazdasági téren' való elmaradásaink okait nem vonhatjuk kétségbe, hogy azok egyike abban keresendő, hogy nemzeti intelligenciánk nem bir azokkal az isme. etekkel, melyek ma a gazdasági élet vezetéséhez szükségesek. Innen van a nyugati államokkal szemben határozott inferioritásunk, mely nálunk mindenütt észlelhető, ahol az ország gazdasági érdekei mérlegeltetnek és eldöntetnek és innen van az, hogy társadalmunkból hiányzik az iráyi-n tásnak és ellenőrzésnek az a képessége, mely más államokban a végrehajtó hatalomnak gazdasági kérdésekben szükségszerűen előírja a követendő utat. Érezhető ez parlamentünkben, érezhető azoknak a tárgyalásoknak folyamán, melyeket küiállamokka! folytatunk gazdasági szerződések megkötése tekintetében, érezhető mindenütt a hivatalokban, de érezhető maguknál a termelő ágaknál is, ahol az a kezdeményezés, céltudatos keresztülvitel, melyet nagy közgazdasági tudás és magas közgazdasági szempontok nyújtanak, kielégítőnek nem mondható. Bizonyára minden téren vannak egyes kiváló férfiak parlamentben, minisztériumban, ipar- vállalatok élén, mezőgazdaságunk körében, — kiknek alkotó ereje legyőzi a nehézségeket és kik úttörő munkát végeztek Magyarországon. Ezek azonban kivételek: a müveit középosztályból melyre az ország szellemi vezetése háramlik, hiányzik a közgazdasági érzék és köz- gazdasági ismeret'. Természetesen ennek káros következménye az is, hogy hiányzik a rokon- szenv nálunk, az erkölcsi megbecsülés a köz- gazdasági alkotások iránt mert hiszen nem ismerik jelentőségüket, nem ismerik a munkát, amit a nemzeti termelés érdekében kifejtenek. Hogy ez igy van, ennek korántsem az intelligencia hiánya az oka. Elsősorban talán tőrré: ti ökokr th< vissza; a nemzet szá-' •zadoHon át kém-len v-i. ere.-vét alkotmánya függetlenségének, védelt lére összpontosítani. Gazdasági . Ez a munkán még v heg, km m. > m von, de ma, mikor az egész világ küzdelme gazd asági téren dől el, amikor a nyug ti ái-Jurnok egész szervezete, hadserege, temgerészete, kid ügyi képen e- lete elsősorban gazdasági ctíoki.:.;-. .-.zolgái, kétségtelen, hogy nekünk is egész erőnket ide kell koncentrálni, ha teljesen elmaradni nem akarunk. * Ennek a domináló érzületnek tulajdonítható az a szerencsés körülmény, hogy a különböző termelési ágak egyesültek egy óhajban : egy közgazdasági egyetem kreálása iránt, és engem tiszteltek meg azzal, hogy a főrendiházban ez óhajnak szószólója legyek, Legyen az országnak egy tudományos intézete, ahol a gazdasági és szociológiai tudományok mint önálló cél művelteinek, nem mint a jogi tudomány melléktárgyai, hanem mint öncél egy gazdasági szellemtől áthatott társadalom teremtésére és nevelésére. Mit jelentene az, ha Magyarország intelligenciájának egy jó része töbt) éven át a földművelés, kereskedelem és ipar legmagasabb kérdéseivel foglalkoznék és az európai és világ- gazdaságot áttekintő nagy ismeretekkel lépne ki az élet porondjára. Ha megismerné azokat a vámpolitikai, közlekedésügyi, iparpolitikai, mezőgazdasági nagy kérdéseket, melyekről ma az egyetemet végzett embernek fogalma sincs. Milyen haszon volna ez a birtokosra, a közhivatalnokra, a törvényhozóra, iparosra és kereskedőre és milyen átformálása volna az egész közéletünkre! Hogy elérjük ezt a célt, melyet magunknak a magyar társadalom transformálását illetőleg kitűztünk, egyetemre van szükség. A kormány megiehet győződve arról, hogy az a I költség, melyet az egyetem igényel a nemzeti ügynek adminisztrálásában, a termelés jobb vezetéséb n sokszorosan fog visszatérőim és egy uj, jobb jövőnek segit az alapját me vetni. Számtartási tanfolyam a Közteleken. Az 0. M. G. E. által rendezett eddigi két számtan,;si tanfolyam iránt gazdakörökben oly szokatlan érdeklődés mutatkozott, hogy az 0. M. G. E. szüíTségét Iá i folyó hó 28 — március 3-a közötti napokon egy ti madik tanfolyam rendezését. Jelentkezni lehet az OMOL. székházában (Köztelek utca 8 sz.) Jelentkezési ! atáridő február 25, tandij 30 korona. A Szilágy vármegyei Gazdasági Egyesi, let ez évben Zsibén és Züahon bikavásárt rendez, előbbi helyen március 3-án, mig Zilahon április 28-án. A vásár iránt Szilágyvármegyében érthető érdeklődés mutatkozik. Sortrágyázó vetőgép bemutatás Hatvanban. Az 0. M. G. E. f. évi március 24. és 25-én a hatvani uradalomban sorírágyázó vetőgép bemutatást és próbát rendez. A bemutatás célja az újabb rendszerű sorban trágyázó veíőgépeket a gazdaközönségnek munkába bemutatni és azok szerkezetét, valamint használati módját a gazdákkal megismertetni. Működés közben az országos m.' kir. növénytermelési kísérleti állomás vezetője előadást fog tartani a sói trágyázássá! eddig elért eredményekről, valamint az O. M. G. E. műszaki bizottságának tagjai a gépek szerkezetére nézve részletes magyarázatokkal szolgáinak. Ajánljuk gazdáinknak ezt a modem vetőgépet munkában megtekinteni, annyival is inkább, mivel a műtrágyák, fotytonosan emelkedő térhódításánál e gépekkel nagyon is számottevő megtakarítás érhető cl. Ä legelőbirtokosság költségvetése. Felmerült eset alkalmából eivi határozatban mondotta ki a földmive- lésügyi miniszter, hogy a legelőbirtokosság költségvetése nem igényli a vármegye közigazgatási bizottságának jóváhagyását. A szervezetlen birtokosság ügyvitelét a községi elő járóság díjtalanul köteles el- iá.ui A birtokossági költségvetés nem foglalható össze j legeiőalap elnevezéssel a községi költségvetéssel. p p 511 1. f 'íiÍ' 'S* ^
