Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)
1912-02-14 / 35. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. A kapások majorságos művelése. Cukorgyár létesítésén fáradozunk, kapás növényeink megmunkálásánál mégis nagy mulasztásokat észlelhetünk az egész miegyében, pedig ahol cukorrépát akarunk termelni, a termelés sikerültének nagy biztosítéka volna az, ha az eddig termelt kapásoknál az okszerűség volna otthonos. A kapások művelésénél nagy kerékkötőnek tartom a részes művelés általános elterjedtségét. A felkarolandó cukorrépa termelés egész gazdasági üzemünket meg fogja változtatni, kell, hogy egyébb kapásaink kezelése körűi is változásoknál, újításoknak nyissunk utat. Kell, hogy a harmados művelést a majorságossal cseréljük fel. Azt szokták a részes művelés előnyéül felhozni, hogy kevés a kockázat, mert nincs készpénz kiadási, Igaz, hogy minden vállakózás kockázattal jár, tapasztalatom szerint kevesebb a kockázatom a szántóföldemen fekvő tőkém után a jobb megmunkálással» kamatoztatással, mert a hozamban jobban bízhatom, mint a gyengébb megmunkálással, mert azt tagadni nem lehet, hogy a részes mindig rosszabbul munkálja meg földemet, mint a saját erőm. A részes nem akkor és annyiszor kapál, mikor én akarom1, hanem csak úgy dolgozik, ahogy ö akar és ebben rejlik a részes művelés minden hibája. Hiszen ha volna olyan részes, aki nemi a megtett kapálások számát nézi, hanem aki a megtett munka minőségét is nézi, a részes műveléssel nagyobb holdankénti hozamot is képesek volnánk elérni, mint a májorságos műveléssel, mert utóvégre is be kell ismernünk, hogy kézzel tökéletesebb munkát végezhetünk, mint géppel. Itt ez esetben csak arról lehetne szó, hogy az 1/3 termés rész értéke íödözné-e a majorságos megmunkálást? A munkaerő drágasága és a piaci viszonyok döntenének a részes művelés mellett vagy ellene, A mi vidékünkön megbízható részes munkás nincs ék ez késztet engem a kapások majorságos megművelésére. A mii vidékünkbeli részes nem tud jól kapálni, még mindig aamyi részes földet kap, a mennyit akar, természetes, hogy többet markol, mint a mennyivel bir, el nagyozza a miunkát, nem végzi idejében a kapálást, mert nem1 győzi egy hammádik, esetleg negyedik kapálást nem ös- mer, de nem is végezheti azt, mert aratás-cséplés nyakán van, n em1 volna hozzá ideje. Birtokosaink megszokásból, talán kényelemből és talán a foírgótőke megtakarítása szempontjából nem is akarnak e rendjszertől eltérni, azt hozván fel okul, hogy nincs munkáskéz. Ha a részes művelés szükébb korlátok közé szorittatnék és a gépék jobban el volnának terjedve, mindenen segítve volna, csak forgó tőkét kellene befektetni. Ma már bőséges forgótőke nélkül gazdálkodni nemi lehet. Miért van az, hogy nagyon sok birtok majorságos kezeléssel nem boldogul és ugyanazon birtok bérlő kezén jövedelmez? A bérlő nem. sajnálja a forgótőkét Tapasztalatok alapján kimutattam már e lap hasábjain azt, hogy a részes művelés jövedelmezőség szempontjából a majorságos termelés mögött maradt. A már elmondottak kiegészitéseül és megerősítéséül teszem közzé az elmúlt esztendő eredményét, jó lehet hogy a múlt nyár a 'kapásokra igen mostoha volt. Közzéteszem azért, hogy buzdítsam gazdatársaimat a részes művelés redukálására. Adataim reálisak, megbízhatók, kezelésem alatti gazdaságok a megye külöm- böző vidékein feküsznek, tehát a népességi és talaj- viszonyok mások és mások, ennélfogva az adatok annál 'megbízhatóbbak és annál inkább általánosíthatók. Egyik gazdaságban 44 holdon 2150 kiló átlagtermés mellett a holdankénti bruttó hozam volt 7 koronás ár mellett 150 K 50 fillér, kapálási-betakaritási költség 30 K 38 f. Nettóhozam 120 K 12 f. Feltételezve, hogy a harmados művelés mellett ugyanezen átlagtermés tett volna eteírhető, a termelési költség 716 kiló iész kiadás mellett 50 K 12 f. Holdankinti nettó hozam! 100 K 38 f. Egy másik gazdaságban 57 holdon j : 1 1365 kiló átlagtermés mellett a holdankénti bruttóhozam volt 95 K 55 f. Kapálási-betakaritási költség 31 K 03 f. Nettó hozam- 64 K 52 f. Harmados művelés mellett a teirmeléjsi költség 455 kiló rész kiadás mellett 31 K 85 f holdankinti nettó hozam 63 K 70. Szándékosan helyeztem' szembe uradalmunk ezen két gazdaságát, azért hogy folyó évi legmagasabb és legalacsonyabb átlag termése megmutassa, hogy milyen hozam mellett nem fizeti ki magát a majorságos termelés: 13 mázsa csöves tengerit remélve holdankint, célszerűbb a részes termelés, az is bizonyos, hogy a folyó évi abnormis szinte csapás számba menő időjárás mellett a termés még a 10 mázsát sem érte volna el, ez az 1365 kilós hozam is a gyakori lókapálásnak volt köszönhető. Egy harmadik gazdaságban jégverés érte a majorságos tengerit, a talaj is mégcserepesedett és így a majdrságos és a harmados tengeri hozama megközelítették egymást. 31 holdon 1574 kiló átlagtermés mellett a holdankinti bruttó hozam1 volt 110 K 18 f. Termelési költség 36 K 47, nettó hozam' 73 K 71 f. Ha ez a tengeri harmados, 524 kiló rész értéke 36 K 68 f. a termelési költség, Így e táblánál a majorságos művelés mit sem hozott. Ugyané gazdaságban 34 hold harmados tengeri 1527 kilót adott, 106 K 89 f. bruttót. A kiadott 509 kiló rész értéke 35 K 63 f. a nettó hozam! 71 korona 26 fillér volt. Egy negyedik gazdaságban 22 hold1 majorságos tengeri átlag termése 1350 kiló volt, holdankinti bruttó hozam 94 K 50 fillér. Termelési költség 30 K 71 fillér. Nettó hozam1 63 K 79 fillér. Ezzel szemben 27 hold harmados átlag termése 600 kiló volt, bruttó hozam 42 korona, 300 kiló rész értéke 21 korona, nettó hozam 21 korona. Egy ötödik gazdaságban 65 hold majorságos 1249 kiló átlaggal számolt be, bruttó hozam 37 K 43, termelési költség 25 K 09 f. nettó hozam1 62 K 34 f. Ugyanitt 60 hold harmados átlag termése 1200 kiló volt, bruttó hozam 84 K. Az 1/3 rész termelési költség 28 korona, nettó hozam 516 korona. Ezen adatokból kiviláglik, hogy milyen átlagtermés mellett fizeti ki magát a majorságos termés feltételezvén, hagy a |hanmados is úgy kapálja meg a földet, hogy ugyanazon viszonyok közt, ugyanolyan átlagot képes produkálni. Hazánk azön részein, a hol a gazdasági kultúra a nép közt is magos fokon áll, nagyon meggondolandó a majorságos termelés, mertemivelési mód mi előnyt sem nyújt, mivel ott a termelési költség nagyobb, a részes pedig mindig tud olyan kapálást produkálni, a mi a gépmunkával fel veszi a versenyt, sőt le is győzi. De ott a részes annyi földet vállal, a mennyinek ura is tud lenni. A mi «vidékünkre ezen kívánalmak rá nem1 foghatók és ezért a majorságos termelést jövedelem- fokozó tényezőnek ismerem el. De nemcsak az a lényeges, hogy mi a holdankinti átlag termés és mibe kerül a holdankinti termelés, hanem lényeges az is, hogy mibe kerül egy mázsa csöves tengeri góréba berakva. Az elősorolt egyes esetekben bele került egy q tengeri művelési költsége: Majorságos termelésnél 141 fillérbe, harmadosként 233 fillérbe. Majorságos termelésnél 220 fillérbe, harmadosként 350 fillérbe Majorságos termelésnél 231 fillérbe, harmadosként 340 fillérbe. Majorságos termelésnél 227 fillérbe, harmadosként 233 fillérbe Majorságos termelésnél 200 fillérbe, harmadosként 350 (fillérbe Nemcsak azért, mert a majorságos termelés mellett nagyobb holdankinti átlagra számiihatunk, hanem azért is, mert a termelt mázsa tengeri olcsóbb, érdemes a tengeri majorságos termetesével foglalkozni. Csikós Mihály. Az „Északkelet“ független po litikai napilap hirdetései) közlésére legalkalmasabb.
