Északkelet, 1912. február (4. évfolyam, 25–48. szám)

1912-02-01 / 25. szám

IMI ÉSfRKKELBT Szatmárnémeti, 1912. M———IITri W ll I r 4. oldal Uzsora a gyomor rovására. Lesujtóbb kritikát a fővárosi élelmiszer kereskede- delem viselt dolgairól régen nem hallottunk, mint amely­ben a kereskedelemügyi miniszter részesítette azt a budapesti vásároscsarnokba szánt küldemények tarifa kedvezményei megadásakor. Nem elhamarkodott bírá­lat volt ez, hanem a m. 'tír. államvasutak kitartó és lelkiismeretes adatgyűjtésének az eredménye. Budapes­ten tehát nem lehet olcsóság semmi körülmények közönt, mert azok, akik a fővárosi élelmiszer kereskedelmet a kezükben tartják, nem engedik meg, hogy a buda­pesti vásárcsarnokokban olyan mennyiségű élelmiszer halmozódjék össze, amely iermészetszerüieg maga után vonná az órák esését. Megtették azt ezek a hírhedt gyomorH zsorások, hogy ha nagyobb (mennyiségű készlet érkezett fel a fővárosba valamely tömegcikkből, na- napokig hagyták vesztegel) • a vasúti kocsikban s in­kább fizették azt a bűruetéspénzt, ami azután jár, ha valamely vasúti kocsit a rendeltetési állomáson bi­zonyos záros határidő mi.íva nem üresitenek ki. Sőt megtették azt is, hogy a budapesti gyomroknak szánt élelmiszer küldeményt anékül, hogy a vásárcsarnok­ba való beérkezés után kirakták volna a vasúti kocsi­ból, nyomban elindították máshova útnak, nehogy a beérkezett élelmiszer nyomja az árakat. ( így eshetett azután rmg, hogy egyes cikkeket ami­kor azoknak országszerte olcsó volt az ára, a vásár­csarnokban mindig csak magas áron lehetett kapni. Bu­dapest népének sejtelme sem volt ezekről a manipulá­ciókról, mig csak a kereskedelmi miniszter ismert le­irata fel nem lebbentette a fáryolt ezekről a becstelen üzebnekről. Ezek után me-je valaki állitani azt, hogy: a budapesti drágaságot a gazdák összebeszélése csi­nálja. Vártuk, hogy Budapest proletár népe a demok­raták és a szociáldemokraták együttesen tüntető fel­vonulást rendeznek a budapesti élelmiszer uzsorások ellen és bizony ez sem következett be. E helyett a de­mokrata klubbok valószínüleg díszvacsorákat rendez­nek nap-nap mellett azok tiszteletére, akikről a legil­letékesebb fórum kisütötte, hogy állandóan és rendsze­resen uzsoráskodnak Budapest közel egy milliónyi népe gyomrának a rovására. A kereskedelemügyi miniszter rendelete valószínű­leg kinyitja ai vidéki nagyobb városok lakóinak a sze­mét is. Ami megtörténhetik Budapesten, megtörténhe­tik minálunk is. Ahol az illetéktelen közvetítők hada tartja kezében az élelmiszer kereskedelmet, ott a drá­gaság nem lehet természetes, hanem csakis mesterséges. Az illetéktelen közvetítők olcsó pénzen összevásárolják a gazdáktól az élelmiszereket, arra azonban féltéke­nyen őrködnek, hogy ai piaci készlet soha sem legyen "nagyobb, mint amilyen a kereslet, mert azt a nemzet­gazdaságiam szabályt ők is nagyon jól tudják, hogy az árakat mindig a kereslet és a kínálat szabályozza. Sajnos, nálunk Magyarországon ez alól a dolog alól is van kivétel. Ritka városi piac van, ahol ne ütötte volna fel az uralmát az u. n. kartel.. A kartel nem egyéb, mint a közvetítők összebeszélése áz árak drágítása céljából. Különösen az élelmiszer kereskedelem terén van nagy szerepe a kartelnek. Valóban csodálatramél­tó az az egyetértés, amivel a piaci árusok egyes cik­keknek az árát megszabják. Az egyiknek kisebb a készlete, a másiknak nagyobb s érniük dacára ha va­lami cikknek az árát kérdezzük, egyforma összeget hal­lunk mindenkitől. Világos jele ez annak, hogy ezen a piacon a közvetítők összebeszéltek, de világos jele an­nak is, hogy a mj piacainkon nincsen szolid üzleti ver seny, sőt egyáltalán semmiíéle verseny sincs, akik az élelmiszerkereskelemet a kezükben tartják, azok kizá­rólag a fogyasztó közönség bőrére utaznak. Krisztus urunk korbácscsal verte ki a kufárokat és a kalmárokat a templomból. Vájjon minálunk ki fogja ezt a korbácsot a kezébe venni, ki fogja meg­tisztítani a városok élelmiszer kereskedelmét ezektől fiz „Északkelet“ a modem rabló lovagoktól? A kereskedelemügyi mi­niszter legújabb rendeletével most annyira, amennyire segitett Budapest népén, de ez a segitség csak ideig, óráig való. Fogyasztó közönségnek kell a sarkára ál­lania. A fogyasztó közönségnek kell a lehető legna­gyobb erővel hozzálátni a szervezkedéshez, s kivenni az élelmiszer kereskedelmet azok kezéből, akik méltat­lannak bizonyultak arra, hogy azt a kezükben tartsák. Szervezkedni kell különösen a városok lakói- ak, a falusi termelők készséggel nyújtanak hoz2á segédkezet, hogy a viszonyok mielőbb megjavuljanak. Különfélék. Országos állatvásérok vármegyénkben. Szat- már-Németiben január 30, 31-én; Fehérgya rmaton, Nagykárolyban és Nagypaládon február 5-én ; Aanyos- megyesen, Nagyecseden február 6-án; Erdődön február 8-án; Sárközön február 12-én; Csengeren és Kővár- hosszufaluban február 16-án; Krasznabélteken február 20-án; Királydarócon február 22-én. Vármegyénk állaíegészsége. Lépfene máté­szalkai Nyircaászári, Nyiriklód, Ópályi. Veszettség: csengeri szamostatárfalva; erdödi Hirip t.; mátészalkai Mátészalka, Vitka ; nagyárolyi Sza- niszió; szatmárnémetii Mikola t. Pettyén; színé; váraljai Aranyosmeggyes. Takonykór és bőrféreg: Nagykároly Rühkór; avasj Avaslekence ló. Sertésorbánc: erdődi Géres t., mátész#!! ai Ge­be 2. u. Nyirmegyes t.; nagykárolyi Domahida. Sertésvész : avasi Terep 2 u.; Csengeri Rozsály m., Szamossályi t., Vetés; fehárgyarmati Kérsemjén, Nagyszekeres, Nábrád; mátészalkai Gebe, Hodász 3u., Kántorjánosi, Nyirderzs, Nyirvasvári,3 u., Szamoskér 3 u., Tunyog .nagykárolyi Érendréd t., Vállaj; nagysom- kuti Dánfalva, Kol-cér, Kővárhosszufaiu, Magyarber- kesz 4 u-, Szamostölgyes t.; Egy uj vetőgép. Annyi újabb és újabb vető­géppel jön a gépipar a gazdaközönség elé, hogy ugyancsak járatos ember legyen az, a ki a legjobbat, a legmegfelelőbbet kiválasztani tudja. Újabban a ma­gyar államvasutak vezériigynöksége hozott forgalomba egy Record 11 nevű olyan gépet, a mely a maggal egyidejűleg a műtrágyát is ugyan azon sorba fekteti, s ez által megtakarítja a műtrágyáknak külön való ki­szórási költségét, másrészt sokalta kevesebb műtrágyát használ fel mintha az szórva alkalmaztatott volna. Azok a kísérletek, a melyek e műtrágya szóró és sor- bavető géppel eddig végeztettek, igen kedvező ered­ménnyel járiak, s mindenütt ott, a hol alkalmazták, nagy termés többleteket értek el. Így különösen Erdély­ben használják e gépet kiterjedten, s mindeniiunet olyan jelentések érkeznek, hogy segélyével 3—4 q termés többletek érettek el kát. holdanként. Ezen vetö- géphez csak a szuperfoszfát alkalmas műtrágya, mint a mely gyorsan oldódik, s igy ha a maggal egyidejű­leg lett sorba fektetve, az ott lévő nedvességtől azon­nal oldatba kerül, s a csira táplálására felhasználtatván, a növényzetet erőteljes fejlődésnek indítja. A Rekord 11 vetőgéppel 80—100 kg. műtrágyát szokásos kiszór­ni kát. holdanként, tehát jóformán csak fél annyit, mint a mennyit szórva műtrágyázásnál alkalmazni szoktunk. Kétségtelen, hogy ilyen csekély mennyiségű műtrágya sorbavetésénél az alkalmazott műtrágya ha­tását már az első évben teljesen kifejti, a másod évi utóhatásra nem marad semmi miként a szórvatrágyá- zásnál. Az a gazda tehát, a ki Rekord II. vetőgépet használ, ha nagy eredményeket akar elérni, minden magot ezen géppel és műtrágyával vett, s nem mütrá- gyáz tehát csak minden második évben, miként azt a szórva trágyázásnál teszi, hanem egy és ugyan azon talajon is minden évben Record II-vel és műtrágyával veti el magvait.

Next

/
Thumbnails
Contents