Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-21 / 16. szám
-» Az állat-csempészet A keleti államokból való állatcsempészet a magyar mezőgazdaságnak egijik leynaygosbb veszedelme. Atmde nemcsak gazdasági, hanem szociális baj is cgyszersmint, hiszen a hús drágaságnak egyik leyíőbb előidézője az volt, hogy a magyar állatállományt keletről importált állati járványokkal megfertőztették, sőt megfertőzik ma ás láliandóan. Nemcsak a gazdának érdéke tehát, hogy az áilaícsempészetek meggátlására a | legerélyesebb intézkedések történjenek trrielőb, hanem i érdeke az egész országnak, Ilyenformán a legszéle- j sebb körben tarthat számot érdeklődésre az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek az állatcsempészet ellen irányuló akciója. Az állatcsempészet meggátiása azonban nem köng- nyü. Úgy a gazdatársadalom, mint a kormány nagy fiába vágja a fejszéjét, amikor az állatcsempészetet kiakarja irtaná, talán ez is az oka annak, hogy Darányi mánüszler óta semmi komolyabb nem történt az állat- csempészet megakadályozására. Az állatcsempészet különösen a szerb és romáin határszélen folyik vígan. Szerbiától a Duna választ el bennünket, Romániától ellenben az égbenyuló havasoknak egész hosszü láncolata, amelyeken se szeri, se száma a rejtett utaknak s amely havasoknak őrzése, éber figyelemmel való kisérése egy valóságos hadseregnek adna munkát. A havasoknak ez a láncolata a legpompásabb határvédelem valamely 'betörő ellenség ellen, de viszont az állatot becsempészőknek a lehető legjobb segédeszköze. Nehéz dolog lesz tehát olyan intézkedéseket életireléptetni, «nelyek minden tekintetben célravezetők lennének s amelyek nyomán végleg megszűnnék a magyar mezőgazdaságot annyira károsító állatcsenipészet. Ezt tudja jól mindenki s éppen azért nem is követel lehetetlent, i legkevésbbé követel az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, amelynek minden kívánsága abban csucsoso- j dik ki, hogy adjanak a határvédelemre több csendőrt, a határszélen az állatok törzskönyvezését bízzák ál- i iami közegekre, a csempészek tettenérőjét, vagy felje- I fentöjéí részesítsék az eddiginél nagyobb jutalomban s ; végül — ami talán a legfontosabb intézkedés lenne. — j az olyan mészárost és hentest, aki tudva csempészett állatot vág le, jövőben fosszák meg iparjogától... Ezékp kívánságok, amint látjuk, eléggé szerényék. Az állam minden nagyobb anyagi megíerheltetés nélkül teljesítheti azokat. Sok eredményt a magunk részéről n em fogunk várni ettől, mert abban a nézetben vagyunk ezúttal is, hogy az állatcsempészet meggűtlá- sára a legtöbbet maga a közönség, maga a társadalom tehetne. Ébredjen az ország népe végre-valahára annak a tudatára, hogy micsoda veszedelmet rejt magában az állatcsempészet. A gazdák nagyon jól tudják, de sajnos, nem tudják eléggé a nem gazdák. Az ö felfogásuk szerint egy keletről becsempészett állat nem más, mint olcsó hús, amin kapva-kap a fogyasztó közönség. A gazda szempontjából viszont a becsempészett állat egy csomó pusztító állati betegségnek a ba- dllus telepe. Néhány év előtt pl. sikerült teljes mértékben kürtani a száj- és körömfájást Magyarországból. Néhány Romániából becsempészett szarvasmarhával újra behozták ezt a ragályt s a dolognak az lett a következménye, hogy nemcsak a szarvasmarha állományt támadta meg, hanem még a sertés állományt is. Ma is egész sereg falu van zár alatt, ahonnan nem lehet állatot vásárra hajtani. Hogy ez mennyire előidézi a hús drágaságot, arról talán beszélni is felesleges. S mind ez a nagy veszedelem pusztán azért szakadt link, hogy néhány kapzsi határszéli mészáros, vagy hentes s néhány lelkiismeretlen csempész jó üzletet csináljon. A nagy közönségnek tehát magának kell üldöznie ezentúl a csempészeket. Ha valami esetet megtud, ha valami állatcsempészetnek nyomára jön, minden habozás nélkül jelentse fel a tetteseket. Ne várjon ezért jutalmat, bár azt Is fog kapni. Legyen neki elég jutalom az, hogy a magyar mezőgazdaságról elhárir. egy fenyegető veszedelmet. Ha a közönség csendőr kézre juttatja a csempészeket és azok orgazdáit, hamarosan észre lehet ezeket téríteni s akkor a kelts, államok is észre térnek, akkor a keleti államokban h. európai nívóra fejlesztik az állategészségügyet, ámító ezidőszerint még a szegény keleti országok fáznak. H; ez meg lesz, jakkor á magyar gazdák sem fognak buaó- doznfi;: keleti állatbehozataltól. Hz '„Északkelet“ független politikai napilap hirdetések közlésére legalkalmasabb. Ga zdasági előadások a Köztelken. Lapunkbar már jeleztük, hogy e hó 20-án, 21-én az O. M, G. E a Köztelken gazdasági előadásokat rendez. Az O. M. G. E ez előadásai iránt gazdakörökben érthető érdeklődé- mutatkozik, mivel prograininuk a gazda élet legaktuáli sabb kérdéseit öleli fel. A most folyó előadások prog rammja a következő: Első nap, január hó 20, szómba délelőtt 9—11 óráig: Gyárfás József: Az országos magy kir, növénytermesztési kísérleti áilomás által a 1910—11. gazdasági évben végzett kísérletek eredményei. 11 órától ifj. Sporzon Pál: Újabb tapasztalatok a motorikus talajmüvelés terén. (Magánjáró gőzgépe* direkt szántógépek. A Gibás-féle nyersolaj motoros eke és a vele elért eredmények. A nyersolaj és a benzíu áremelkedésének kérdése.) Délután: A magy. kir. á! amvasutak gépgyárának megtekintése. Találkozás délután 3 órakor a gépgyár I. számú kapujánál (X., Kő- bányai-ut 21.) Kijuthatni a közúti villamos vasút 5.31. 35. és 37. számú kocsijain : leszállás az Orczy-ut sár kán, továbbá a városi villamos vasúi 14.. 16., 20. é* 24 számn kocsijain: leszállás a Baross-ulca sarkán • Második nap, január 21 vasárnap délelőtt: 9—10*/- j óráig: dr. Weiser István: A fejős tehenek takarmányo zásáról. (A takarmányozás és a tejhozam. A fehérje zsir, es szénhydrátok jelentősége. A tej vizezése takar- ' mányozás utján.) 10V*—12 óráin; • dr Hntyra Ferenc A járványos elvetélés és a fertőző hüvely hurut. A jár ványos etvetélés oka. A Bacillus abortus infectiosi. A ’ fertőzés megakadályozása.) 12 órától; Hetzel Hmrik A tehenek és üszők meddősége, annak okai és gyógyítása. (A meddőség okai. Ezek felderítésére végzett vizsgálatok eredményei. A vemhesség korai felismerése. A meddőséget okozó betegségek gyógyítási módjai. A meddőség által okozott károk.) Szövetkezeti ülés elmaradása. Az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének e hó 17-ére hirdetett intéző bizottsági ülése a szövetségi titkár betegsége folytán e. maradt. Az üiés újabb terminusáró; az intézőbizottság tagjai lapunk utján fognak értesülni. Drágább lesz az utazás. A M. Á. V. és a kezelésében levő helyi érdekű vasutakon már a múlt évben tervbe vett személy díjszabás emelés rövid idő alatt életbe fog lépni. Az áremelés a mai, már elég magas tarifához képest 20«/o emelkedést fog kitenni. Csak ugv ne járjon evvel is a kormány, mint a dohány és szivar árának emelésével! Követésre méltó példa. Szatmárcsekén a gazda: közönség az állatbiztosító szövetkezet hasznos, mondhatjuk nélkillözhetlen voltáról meggyőződve elhatározta, hogy egy ily szövetkezet alakítása iránt megteszi a kellő lépéseket. Mint értesülünk az alakuló gyűlést e hó 21-én fogják megtartani. A hitelszövetkezetek szaporodása. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében, mint értesülünk, a múlt év végén 2336 hitelszövetkezet működött. Büszkén tekinthet minden magyar szövetkező erre r. szép eredményre, mely méltán kelti fel a külföld figyelmét is. Munkás kereslet. Beckóvári Mikoss Aladár föld- birtokos (Gyorok Aradmegye) 400 holdnyi 40 éves tölgyfa erdő kivágásához mintegy 80—100 munkást keres. Ajánlkozók fordujanak közvetlenül nevezett föld- birtokoshoz.
