Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)

1912-01-21 / 16. szám

■ v **«< legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnéi Szatmár, Kazinezy-u 16. st. * Mokka keverék“ cégem különlegessége f kg a _______4,40 korona villany erővel pörkölve._______ Gy omor-béíhurtúiiáJ és elbajasodásnál a FERENCZ JÓZSEF-keserövte gyógyhaiása «tárat lan Dr. Lenbe tanár, a Wfirzfcurgi ktbijka igazgatója, különösen ebben az irániban pró feáita ki ezt a csodás összetételű’ gyógyvizet és véleményéi a következőkben összegezte: »BeIkerodómon nyert eredményeim alapján bizonyltom, hogy a Ferer.cz ]ózs:fv-z ha­tása biztos és még akkor sem okoz keltemet- len mellékhatást, ba nagyobb adagban hasz­nálják. Sőt még oly esetekben is, hol a bél- nyákhártya izgatott, Jelesül a hashartya izgatottsággal párosult vakbé'gynladás i dü­tesä szakában, a Ffier.cz József-víz fájda­lom nélküli székielétet okoz.« Hogyan utaznak a püspökök? Kevesen tudjak Magyarországon, hogy a földi javakban dúskáló, vagyonnak be­illő évi jövedelmükért sok százezrek által irigyelt rom. kath. püspökeink egytöl-egyig,, ahányan csak vannak, mind első osztályú ingyen vasúti szabad-, azaz potya jegyet él­veznek. Az udvarias kereskedelemügyi mi­niszter és a még udvariasabb Máv. igaz­gatóság az év elején ezeket a szab ad jegy; ifigyeket intézi el először s csak aztán ke-j rülnek a nagy rostába a hivatásos újig- írók szabadjegy kérő alázatos instanciái. Mondanunk sem kell, hogy a püspök­öknek nincs szükségük ilyen instanciákra, de nem is marad potya jegy nélkül egy sem1. Az újságíróknak, szegényeknek, ezer és egy/ indokokat kell fölsorolniok, hogy jogosultsá­gukat igazolják és igy is megtörténik, hogy kérvényiüket elutasítják. Nem akarunk párhuzamot vonni a püs­pökök és hivatásos újságírók közérdekű mun­kássága között, mert szinte biztosak vagyunk benne, hogy a mérleg az utóbbiak javára billenne le; de kötelesség szerűen meg kell Állapítanunk, hogy a vasúti szabad jegy re illetve több igény tarthatnak a közérdek szempontjából a csupán a közérdeket szol-, ^gáló újságírók, mint a szsabadjegyre talán nem is szoruló püspöki kar. A kereskedkelmi miniszternek a püs­pöki karral szemben tanúsított udvariassága egyébként az idei szabadjegy-kiadásnál ér­dekes visszautasításra talált. Igaz, hogy csu­pán csak egy püspök részéről. Mailáth Gusz­táv Károly erdélyi püspök — egyetlen a püs­pöki karbul — nem fogadja el a részére is megküldött I. osztályú vasúti szabadjegyet. Ugyanis e hó 13-án„ szombaton, értesítette a Máv. igazgatóságát, hogy a jeyy ellen- íértékeul beküldött 1200 koronát. A legmegbízhatóbb forrósdói kaptuk e­zeket az adatokat és azokkat az adatokat minden cáfolattal szemben fenntartjuk. Per­sze a Máv. igazgatóságánál érthető konster- nádót keltett az udvariassági tény vissza- utasiiása, azonban a beküldött összeget ter­mészetesen elkönyvelték. Kíváncsian várjak most, hogy vajon a püspöki-kar többi tagjai követik-e az erdélyi- püspök adott pálcáját, aki nem tartota jogos­nak elfogadni a potya vasúti Jegyet Annyi bizonyos, hogy amikor a munkások kedvez ményes jegyékhez — nem potyajegyekhez — csak úgy juthatnak, ha legalább is tizen összetoborozódnák, a hivatalos újságírók pe, >diig, akik ja közérdekei jszolgá! ják, Csak meg­tizedelve jutnak vasúti szabadjegyekhez, ak­kor kissé érthetetlennek látszik, hogy minő jogon, mily közérdekű okokból kapnak min­den kérés nélkül a világi javakban dúskáló püspökök vasúti potya-jegy eket.? Meggyő­ző igazsággal aligha lehet ezekre a kér­désékre válaszolni. A királyi kézirat. Egy idő óta a legfelsőbb elhatározáso­kat, melyek a Budapesti Közlöny hivatalos részének élén szoktak közzétéietni s kine­vezésekre, cim- vagy lendj.ladományozások- ra vonatkoznak, királyi kéziratoknak nevezik a lapok, pedig ezek csak legfelsőbb elhatá­rozások, melyeket a fölségfö'.terjesztésre szél jegyzet gyanát vezet őfelsége kabinetirodája s irat alá a király lyal. A fölségfölterjesztést a margóra veze­tett legfelsőbb elhatározással ellenjegyzés vé­gett a kabinetiroda a miniszterelnökség utján visszaküldi az illető miniszterhez, aki ellenjegyzés után a legfelsőbb elhatározás szövegét a hivatalos lapban közzé téteti. Ez nem királyi kézirat. > A királyi kézirat egészen más. Az for­mális levél, melyet őfelsége a saját levél- papirosára irat. A kézirat magas állami mél­tóságokhoz, többnyire a miniszterelnökhöz szól. A miniszterek kinevezése is legfelsők, királyi kézirattal történik. A királyi kéziratban Jellegzetes, hogy megszólítással és pedig a »kedves« szóval kezdődik s erről lehet fölismerni. Egyéb­iránt valahányszor a hivatalos lap királyi kéziratot közöl, ezt a bevezetést irja hoz­zá; »Ö császári és apostoli királyi Felsége a következő legmagasabb kéziratot méltózta- tott legkegyelmesebben kibocsájtani«. Ami ily bevezetés nélkül jelenik meg, az nem ki­rályi kézirat. A kézirat levél alakban van kiállítva s a »kedves« megszólítással kezdődik, még ak- i kor is, ha bukott miniszter kapja obsit gya­nánt. A király aláírásával ellátott legfelsőbb elhatározás tehát nem nevezhető királyi kéz­iratnak. Annak a becsletes neve »legfel­sőbb elhatározás« s közjogi dolgokban va­ló nagy járatlanságot árul el, aki a kettőt j összetéveszti. Vannak kiiólyí kéziratba foglalt legfel- I söbb elhatározások is, de olyan kézirat nin- j tsen, mely* ne volna kifejezetten valakihez j intézve s az a valaki mindig »kedves« a | királynak, akkor (is ha /ön, akkor is ha megy. Államtitkárok nem királyi kézirattal, ha­lj nem csak legfelsőbb elhatározással neveztet- | nek ki és mentetnek föl épp úgy, mint a bi- ! rák és az államfisztviselők, utóbbiak a Vf. I i fizetésosztálytól kezdve fölfelé. Érsekek és püspökök sem szoktak kiró- i lyi kéziratot kapni, kivéve, ha rendkívüli kj- 1 tüntetés formájában történik ez nagyérde- ! írná papi fejedelmekkel szemben. Nem tévesz- i tendő össze a királyi kézirat, melyet a ka- i binetiroda állít ki a király sajátkezű leve- I kivel, melyeket a kabinetiroda igénybevé- f tele nélkül Ír őfelsége, mert ezek egészen ma­gánjellegnek s azokba sem a kabinetiroda főnökének, sem a külügyminiszternek nincs betekintésük. Családi és baráti levelezés ez, {melynek a politikához soha semmi köze. A király politikai jelentőségű diplomá­ciai levelezését a közös külügyminiszter meghallgatásával végzi s az uralkodókhoz’ intézett leveleket a külügyminisztériumban fabrikálják. Ezeket a kalligrafíice irt leve­leket őfelsége csak aláírja épen úgy, mint a királyi kéziratokat. Az utóbbiakat azonban nem kalügraíálják. A nehány sorból álló »kézirat«-ot a kabinetiroda valamelyik ma­gasabb állású tisztviselője szokta megírni, aki épen kéznél van, mikor a miniszterelnök a király szóbeli rendelkezéseinek végrehaj­tására a kabinetirodában megjelenik. A királyi kézirat ritka holló s nem le­hlet a naponta olvasható legfelsőbb elha­tározásokkal összecserélni, hacsak tolihiba Jiem esik, ami még a leggondosabban szer­kesztett kőnyomatosnál sincs kizárva. Ki van j azonban zárva a toilhiba a kabinetirodá- , ból, melynek a szervezete olyan, hogy ő felsége aláírása alá nem kerülhet olyasmi, : amiben hiba fordul elő. Ha a miniszter elvét valamit s a ka- pmeüroda kiigazítja s ha valamjt a kabi- | jnetiroda nem talál egészen világosnak, le­vélváltással szerez megnyugvást, mielőtt a király elé terjesztené. Néha egy és más vélet­lenül ott is marad a kabinetirodában s el van temetve, amig ki nem ássa újból az érde­kelt miniszter. Némelyik azonban szívesen megfeledkezik vóla s titkon talán maga is azt rebegi: requáescat in pace! & Crick & Comp egyedüli elárusítója. «r Teljesen ingyen kap minden jobb vevő, ki nálam cipőt vesz, egy pár cipő sámfát, amely a cipő formáját megtartja. — Valódi amerikai cipők! — Szolid árak! — Dús választék! Grünfeld Sámuel Deák-tér 9. TELEFON: 252. TELEFON: 2S2.

Next

/
Thumbnails
Contents