Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-19 / 14. szám
ÍV évfolyam. 14. sz4n, Szatmárnémeti. 1912. január 19. Péntek ÉSZAKKELET FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: j Szerkesztőségéi kiadóhivatal: lieHhett: Egész évre 12 K. Vidéken: 16 K. j Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Egy szánt ára: 4 fillér. : _ Kazinczy-u^ 18. TJefon-szám : 284.__ Min dennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közölletaak. Két küszöb. Kezdődik... Kezdődött«. 8 kapu megnyílt, de váljon hogyan helyezkedjünk el, jaa (beérkezünk? Már valósággal be is érkeztünk, de még mindig nem találjuk a helyünket, sőt a fejünket is hiába keressük. Haj, haji A politikai exiszteucáá .nem olyan köny- nyü. dolog, mint amilyennek, látszik 1 Körülbelül így gondotköákattak a kormány tagjai, amikor a szünet után'megkezdődött képviselőházi munkára gondoltak. A költségvetés hátralevő részét majd csak te- morzsolgatják valahogy.*-'Deikát azután? íme, a kormány megint* ott tart, aho; eddig tartott és egy áíkozotn lépéssel sem tudott tovább haladni. Nem használt semmi;, évem a fenhéjázás, mely abban jutott kifejezésre, hogy a kormány nem akart alkudni (vagy úgy tett, mintha nem akart volna); sem ahencegés, hogy az ellenzéknek kell az első lépést megtennie, sem a dőre fenyegetés, hogy majd jön, sőt felvonulóban van az erőszak. Senkisem mozdult a harcoló és további küzdelemre elszánt ellenzék oldatán. Sőt nyíltan nevettek is a kormánynak és pártjának kínos vergődésén. Ez erősebb gerincű kormányt is kétségbe tudna ejteni. . Két küszöb van előttünk. Az egyiken át akarnak lépni mindenáron, ha a poklokat és azoknak összes sátánjait kellene is segítségül hivniok. A másikon semmi áron sem akarnak átlépni, ha az ég rájuk szakad és a föld te is sülyed a lábuk alatt. Az előbbi a véderőjavaslat, az utóbbi a választói reform. A véderőreformnak nevezett küszöböt títávohthatlan torlaszok állják el. S még mindig nem akarja, vagy nem tudja belátni a kormány, hogy ez a torlasz éppen a vá- j lasztói reformból áll. Azért nem tudja ezt a '■küszöböt átlépni. Ha megemberelné magát, ha segíteni akarna magán, vagy ha a né- | pék álláspontjára akadna helyezkedni, a j megoldás egyszerű volna. De akkor te kellene számolnia a maga kerékkötőivel, a Tisza Istvánokkal, akik a ! népeknek adandó jogokról hallani sem akarnak. Akkor egyszerűen függetlenítenie keltemé magát a népaöá/. ellenségeitől, pedig falán ehhez nem volna szüksége akkora bátorságra, mint szembe helyezkedni az összes népekkel. S ha elgondolná a kormány, hogy mi- ■j vei vitte előre e kormány, vagu az ország ügyét Tisza István, könnyen el tudná magát szánni a cselekvésre. Valóban: eddig Tisza István csak a negatívumban volt nagy. ügy akkor, amikor maga ált a kormány élén és szerencsésen szétugrasztotta a maga pártját s meg is semmisitette azt, mint pedig vmost, amikor a kormány-oszlop szerepét vette föl. Mindennek: a fejlődésiek éppen úgy, múlt az alkotásnak csak megakadályozása volt s most is az: Törni-zuzni akart, ha valamely akadályba ütközött s az eredmény az volt, hogy saját hatalmát zúzta és nem törődik vele, ha ez a kormány is összezu- -zódik. S jóllehet, ezzel az utóbbi dologgal mi sem törődünk, de a kormány csak törődhetnék vele! Olyan ballaszt Tisza István a kormány szekerén, amelyiyel egy lépést sem tehet tovább, sőt mindennap mélyeben és mélyebben sülyed a kátyúba. S noha ez napnál világosabb, mégsem tudja magát a kormány valamelyes szabadulási kísérletre elszánni. Pedig ez a kibontakozás conditip sine kvua non-ja. Az egyik küszöbön elháríthatatlan akadály gyaJ nánt ott ál! Tisza István, aki nem engedi, — j hogy átlépjen rajta: a másikon nem tud ! átlépni, mert éppen ez a küszöb akadályoz • za a másikon való átlépést. Az ellenzék pedig nézi ezt a vergődést. S várja az időt, mely be is tog következni, amikor a kormány egy nagy salto mortalévai akar átug- j rani rajta és minden bizonnyal a nyakát szegi. Országgyűlés. v A képviselőház tegnapi ülésén apró- cseprő javaslatokat intéztek el. De azért ezek között is akadtak igen fontos dolgok. A pénz. forgalmi eszközök szaporításáról szóló tör- ! vényjavaslat kapcsán Lovászig Márton mutatott rá, hogy az öt- és ötvenfílléres pénzek veretese elengedhetetlenül szükséges. Évek ó- ?ii sürgeti, követeli ezt az ipari és kereskedelmi világ, de Kimen és kormánya hallani sem akar íóla. Lukács pénzügyminiszter nyíltan; megmondta, hogy ötfillérest nem veret, mert ha veretne, ez volna a legkisebb pénzegység. A borravalók s más apró kiadások teréná zenvedne e miatt a közönség! — mondotta Lukács. Hogy ez az érv nem helytálló, az kétség télén. Ilyen kicsinyes ökok nem játszhatnak közre, amikor egy egész ország közvéleménye hangosan követeli az öt- és ötvenfillére- sék behozatalát. Majd talán, ha Ausztria kegyes jesz megengedni.... A feketehegyek országáról is sok szó esett. A Montenegróval kötött kereskedelmi K ALAP, éiittdsr és aapka áivst nyakkendők, Ő& {SZlNHÁZi biousok, sálak, arany és hímzett táskák, Francia bérangol bőrkesáyttk, ati takarók, savtr, savarka és pénz- ^ és selyem keztyiik, Szőrme karmantyúk ás boák, kötött **p~ íúrea garnitúrák, frack ingek és divat harisnyák s*b.. — — 8» kák és kabátsk, csinos gyermek és serdifí ieánynriMcskák és érkeztek divat harisnyák érkeztek Somflyay divatáru házába Deák-tér 10. S39. Gyönyörű választék pongyolákban és blousokban. KifiSőn próbaterem ! Telefon 293
