Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-17 / 12. szám
Szattríámémett. 1912. ÉSZAKKELET 6. olőa! Tenyész apa állatok bevásárlása. Miután a községek tenyész apa állatok (bikák,) bevásárlásánál, a m. kir. gazdasági felügyelőség utján az állatni kedvezményeket igénybe szokták venni, nehogy a kedvezmény elnyerésétől egyik-másik község elessék, miheztartás végett közöljük a nagykárolyi magyar kir. gazdasági felügyelőség körlevelét, melyet ez ügyben a napokban Szatmárvármegye főszolgabiráihoz és apa állat tenyésztő gazdáihoz intézett: z\z 19.12. évtől kezdve a tn. kir. gazdasági felügyelőség tenyész apa állatok (bikák, kanok) beszerzéséhez utólagosan vagyis községek, ilietve birtokosságok által előzetesen eszközölt vásárlásokra — állami kedvezményeket nem ad, hanem csakis azon esetben, ha ez iránti kérvényüket ide a községek előzetesen benyújtják. Ezen kérvények a beérkezési idő sorrendjében nyernek elintézést a rendelkezésre állö hite! keretében oly képen, hogy a vásárlást a in. kir. gazdasági felügyelőség eszközli vagy megengedi, hogy a községek illetve birtokosságok megbízottjai (2 egyén) azon tenyésztésekből, melyeket a felügyelőség kijelöl vásárolhatnak. A kérvényeknek tartalmaztok kell, hogy hány és tnilyen fajtájú tenyész apa állatot akar a község, mily egmagasabb árt adhat, végül a községi pótadó nagyságát. Apa állat vásárlásoknál állami kedvezményeké csakis városok, községek, vagy gazda társulatok, birto- kosságok és gazdasági egyesületek kérhetnek, tehát magányosok (földbirtokosok, bérlők) nem kaphatnak. A jövő év március havában Szatmárnémeti városban a szokásos bikavásár meg fog tartatni, hol tenyészbikák a felügyelőség közbejöttével beszerezhetők lesznek, de itt is csak azok számíthatnak állami kedvezményekre, kik ez iránti kérvényüket ide előzetesen beadták, mert ottani szóbeli kérések tekintetbe nem vétetnek. Jó étvágyat az argentinjai húshoz. Mint értesülünk, Bernben a megérkezésnél 68 ezer kgr. faggy asz tolt argentinjai húst semmisüteíttek meg hivatalosan. A hús jegy része teljesen romlott volt, míg a megnem romlott résznek oly kellemetlen, látható szaga volt, hogy élvezhetetlennek kelett nyilvánítani. Tehát mégis csak nekünk volt igazunk, hogy nem magyar embernek való az argentinjai hús. Munkás ajin'kozás. Értesítjük gazdáink vt, hogy Békéscsabán az 1912. évre messzebb vidékre is elszegődni hajlandó gazdasági mezei munkások nagy számban kaphatók, akik aratást, cséplést, hónaposságot, cukorrépa vagy bármiféle munkát elvállalnak. A megkeresések „Községi Munkásotthon . inlézőségc Békéscsaba“ cimre küldendők. ' Állami mének kiosztása. A szatmári méntelepen ♦elhelyezett mének szétosztása január hó 23-án lesz. A vármegyei gazdasági egyesültek állami támogatása. A »Közgazdaság« emu lap legutóbbi számában « tárgyról a következőket írja: »Minthogy a mező- gazdasági kamarák intézményét nálunk eddig nem lehetett meghonosítani, a mezőgazdasági érdekeknek még intenzivebb állami támogatását most más utón próbálják biztosítani.' A földmivelésügyi minisztérium költség- vetés^; ugyanis 200.000 .koronát, irányoz elő gazdasági egyesületek szubvencionálására, ázzál, az indokolással, ‘hogy é nélkül a hozzájárulás nélkül az iliető egyefiz „Északkelet“ független pslitii napilap IMtttek közlésére legalHalmasai. sü l-elek nem tudnák közhasznú tevékenységüket folytatni. Mint a P. L. írja, ez a 200.000 korona csak egy nagy szabású segélyezési akció kezdete, mert a kővetkező év éltben ezt az összeget fokozatosan emelni fogják mindaddig, míg a mezőgazdasági egyesületek — « melyek már ma, nagyságuk és jelentőségük szerint körülbelül i 0—15.000 K-ra számíthatnak egyenként ~~ összes adminisztrációs költségeiket az állami szubvencióból fogják fedezhetni. Ily módon a mezőgazdasági egyesületeknek módjukban lesz az eddiginél sokkal nagyobb tevékenységet kifejteni és főleg állandó tanfolyamok tartása, vándoroktatás és mezőgazdasági iskolák létesítése van már ma is prog^anfnba. véve. Ezenkívül alkalmas, képzett személyzet közreműködését tehet máj# az anyagi gondoktól szabadult mezőgazdasági eyesüle- tekben biztosítani« Örömmel közöljük e hirt, mely a Vármegyei gazdasági egyesületek fejlesztését helyezi kJ-, ,látásba. A nagyobb mérvű állam segélyre a gazdasági Egyesületek már eddig is rászolgáltak» mert bizonyos mérvben ma is az állami adminisztrációnak szervet, meri hiszen igen sok kérdésben szerepelnek úgy, mint itt állami igazgatás véleményezői. A népjóléti akciók; pqdjf tapasztalat szerint az egyesületek utján fejthetők ki • legeredményesebben. . . , , ... Álíami csikóvásárlás. A földmiveiésügyi minise- tér felhívja mindazokat, kiknek birtokában legalább négy darr b. jó származású, erős csontu, szabályos testalkatú, saját , nevelésíi egy éves méncsikó van « azokat az államnak eladni kívánják, hogy ezt a szándékukat a helynek, a csikók származásának, nagyságának színének ts árának pontos megjelölésével a földműre- lésügyi minisztériumhoz benyújtandó, 1 koronás bélyeggel ellátotr nyilatkozatban 1912. évi február hó 1 napjáig jelentsék be. Nem buggó kocák. Ha any.asertéseinknél a nein ösztön nem ébred fel kellő időben, akkor a nemi vészek gyenge állapota vagy túlságos eizsirosodása lehet az ok, e szerint az eljárás különböző lesz a baj orvoslásánál. Tanácsos a jő erőteljes fehériedus takarmányozás, de lehetőleg sok mozgás szabadban egy jó erős fiatal kan társasagában. Izgató szerül tegyünk áz eie- segbe: sör, borsót, gyömbért vagy fenyőbogyót (borovicska), Ha mindezen kísérletek dacára sem jön meg a nemi ösztön, akkoi nem mar .d más hátra, mim a sértés ki hizlalás t és eladása vagy házilag felhasználása. Esetleg' a. tuinágba ment beltenyésztésből eredhet a buggáS‘(v. zuggás) elmaradása s ezt kikerülendő ajánlható időközönként a kondat- friss, versel ellátni, azaz idegenből kanokat .beszerezni; mit azért is tanácsolunk, mert a rokontenyésztés folytán, kivált a mangalica tenyészetekben a meddőség melled az igén kis malaclétszám is felszökött lépni, holott jó szapora családból származó idegen kan ezen bajon is biztosan segíteni fog, Ä mezei egerek fellépte Szolnokmegy&sen. Az enyhe hosszú ősz ismét elárasztotta Szolnokmegyében a miezőt egerekkel, oly rendkívüli mértékben elszaporodtak, mint nálunk az 1910. év őszén; a lucernásokban és őszi vetésekben pótolhatlan károkat,okoztak. Az irtás jeredményre nem vezet, még pedig abból az egyszerű okból, — a mi gazdáinkat annyira jellemzi, hogy nem tudnak, vagy inkább nem akarnak egyöntetűen fellépni s az irtást az egés2 vonalon egyszerre megindítani. Mint értesülünk, Szolnokvármegye alispánja megyei szabályrendeletet készít, melyben az irtás mjkéntjére is megállapodás .történne. Evvel azonban célt nem ér, ezen csak a kormány segíthet, ha törvényhozási utón intézkedik az egerek rendszeres s kötelező irtása iránt.
