Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-03 / 1. szám
Szatmárnémeti, 1912. 5. oldai északkelet m ' Tervezet a telepítés végrehajtásához. Magyarország 18 millió népességének 5 százalékát tekintem hajlandónak, alkalmasnak a településre, tehát 900000-et, melyből 6 lelket számítva egy családra, a települő családok száma kerek számban kifejezve — 160 000-re tehető. Egy családnak szükséges művelésre - 9 hold föld belsőség és utakra - 1 hold föld Legelőül (2 igavonót, 1 tehenet véve átlag) 3 hold föld összesen --= 13jhold föld 160(100 szer 13 2 millió 80 ezer, kerek számban 2-000000 hold föld. 160 ezer családfő ugyanannyival emelné a képviselő választók számát és leginkább azon helyeken, a hol a nemzetiségi izgatások miatt nehéz az áílapot. E szám — 160 ezer — 80 nemzetiségi kerületben megcsinálja a többséget. Mibe kerül a telepítés ? Egy hold föld értéke — mindig 1200 D-öles magyarholdat számitok — átlagban 600 kor( melyből azonban több mint 1 negyed közlegelő lesz, melyet az állam átlag 25 százalék segélyben részesít. Minthogy a telepítési actió maga, különösen pedig a magán bankok versenye emelte fel a föld árát; s minthogy a telepítés által a közlegeló 480000 holddal szaporodik: méltányos, hogy az állam a települőket a közlegclő szerzés módjára részesítse segélyben azért is, mert a települők az államnak pénzbelileg is jövedelmet fognak hajtani és pedig: 1. Kereseti adóban, a mai fejadó, vagy más címen családonként 8 koronát számítva 1-280 000 korona. 2. Házosztályadóban, mivel egyes csaladoknál nem egy, hanem 2 szobás lakás lesz 1 kor. 50 fillér helyett átlag 2 koronát számítva — 320-000 korona. 3. Útadóban 75 százalék 3 korona 25 százalék 6 korona = 240-000 korona. 4. Közvetett adókban családonként 2 k 320'000 korona. összesen =*= 2 520-000 kor. De fog jövedelmezni hadmentességi díjban is szép összeget és mennyiértéket hoz forgalomba e 160 ezer gazda a hús Ínség enyhítésére? Mivel nekik közlegelőjük lesz, minden gazda fog tartani 3 darab szarvasmarhát és 1 anya sertést, mely által minden család piacra bocsát évenként legalább 2 méter mázsa húsnak megfelelő állatot, ha pedig marháját jól gondozza és tarka marhát tart: ennél is többet, a mi megfelel 320000 métermázsa húsnak. A mai rendszerű közlegelő szerzés a közérdekre nem nagy, nem megfelelő befolyással van, mert: A községek nagy részének ma is van legelője, annál is inkább, mivel különösen a felvidéken a fordulós gazdálkodás dívik s ma felváltva egy fordulót hagy legelőnek, a közlegelő megszerzése után pedig az addig legelőnek hagyott fordulót szántás, vetésre fordítja, tehát a vétel után is alig szaporodott a legelő terület, mig a telepítés által előállítandó legelő tiszta szaporulat lesz. Ha a kormány a települőket 20 százalék segélyben részesíti, ez az állam pénztárra 50 éven át, évenként 12000 000 kor. terhet ró, ebből azonban levonandó, illetve a telepítés javára Írandó az adók címén 2 és fél millió kor. és a közlegelőt képezendő Az Északkelet“ független politiüni ipip Metéseü közlésére legalkalmasabb. t 480-000 h old földre különben is járó átlagos 25 százalék segély, mely 3 és fél millió. E két tétel 6 millió korona, tehát a telepítésre szükséges 12 millió évi teher ennek levonásával felére, 6 millióra száll le. És ha figyelembe vesszük azt a forgalmat, melyet 160 ezer uj család a kereskedelem és ipar terén előidéz : a segély csak látszólagos, a közre utolsó fillérig megtérül az. A települő kap 7800 koronáért 13 hold földet, teljesiti sajátjából az építkezést és beruházást, kifizeti a vételár 20 százalékát, az állam visel 20 százalékot, tehát adós marad ő 4680 koronával, melynek 6 százalékos kamatja 280 kor. ennyit, holdanként 21—22 kor. megbir, sőt ha csak 10 százalékot fizet ki a vételárból, a többit törlesztéses kölcsönként megkaphatja és megkapja. Ma pangó állapotban van az a 2 millió hold föld, melyet a települők el fognak foglalni és a melyet I ők jövedelmezővé fognak tenni s ha a kormány őket ily segélyben részesíti, minthogy ez esetben megkönyül í az alkalmas családok kikeresése: rövid idő alatt meg- | oldást nyer a telepítés. Az általam felsorolt számbeli adatok változhatnak, ! azonban, — minthogy mindent közepes számokban vettem, csak a földárat magasra — oly eltérés, mely a telepítési actió kárára lenne: nem lehet. A telepítésre vannak, lesznek különféle tervezetek; úgy gondolom, hogy e szerény soraim is egyike azoknak, melyek figyelembe tehetők. Fekete Ardó, 1911. december hó. Mészáros Lajos. * 19 Országos vásárok Szatmáron az 1912. évben. Szat- már-Némieti szabad királyi városban 1912. évben az országos vásárok következő napokon lesznek megtartva: 1. Gyierty aszentelő boldogasszonyról címzett országos vásár január 30 és 31-én. 2. Józs<efnapi vásár március 19. és 20-án. 3. Fülöp-jakabnapi vásár április 30. és május 1-én. 4. Sarlós-Boldogasszony napi vásár julius 2. és 3-án. 5. Szent-MifÜBlynápi vásár-ßopjog g-----------ass zonynapi vásár nov. 19. és 20-án. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: erdődi Krasznabéltek fehérgyarmati Kölese, Tiszabecs, Turist- vándí. Veszettség: csenged Csenger; szamostatárfalva Vetés ; mátészalkai: Mátészalka, nagynagyárolyi Érkört- vélyes,nagysomkuti Kisfentős, Nagynyires ; szinérváraljai Aranyosmeggyes Takonykor és bőrféreg: Nagykároly Ragadós száj- és körömfájás: erdődi Rákostere- bes 9 u., nagykárolyi Esztró 1., nagysomkuti Kisho- zinta 4 u., Sertésorbánc: erdődi Résztelek Szakasz fehér- gyarmati Kömörő, Szatmárcseke; mátészalkai Qebe 2. u. Nagydobos 2 u., Nyirmegyes t.; nagykárolyi Do- mahida. Érkörtvélyes. Sertésvész : avasi Terep 2 u.; erdődi Krasznabéltek fehárgyarmati Kérsemjén jmátészalkai Gebe, Ho- dász 3 u., Káatorjánosi, Nagyecsed, Nircsaholy, Nyir asvári,3 u., Szamoskér 3 u.,KTunyog, Vitka; nagykárolyi Szaniszló t.; nagysomkuti Kolcér, Kováss 5 u,.Ma- gyarberkesz 4 u-, Szamostölgyes t.; szatmárnémetii Szamoskóród 6 u.
