Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-10 / 6. szám
Szatmárnémeti, 1912. ÉSZAKKELET 5. MM, Egyke. A földmives lakosságnak elsősorban a pro- pogatív erejében, azaz szaporaságában nyilvánul az életereje. Európa legtöbb államában ennek a foglalkozási ágnak a szaporodási többletéből egészíti ki magát a munkásosztály, melyből ma mindig több és töbh ember találna foglalkozást világszerte. így történhetnék ez a kiegészítés Magyarországon is, de nem történik, mert a magyar parasztember egykézík, azaz beéri egy gyermekkel preventív módon, meg gyerekhajfo kuruzs- lással hárítja el a nagyobb családot, holott kétszeres kötelessége lenne az ellenkezője egyrészt, mert térnénk itt többen is, másrészt és főképen, mert a magyar Így juthatna túlsúlyba ebben az országban, melynek népfajok szerint megrajzolt térképei a sakktábla tarkaságával vetekednek. a segítség tényezői. Magyarországon a lakosság számát helyesen csak magyar nemzetiségűek sokszorosíthatják, ha nem akarunk visszahanyatlani a török uralom megtörése utáni állapotba, mikor a nép- telen vidéket idegenekkel töltötték meg. Ma pedig — csakugyan a gyári munkások nemzetközi csürhéje ö- zönlik be oda, a hol az ipar fejlődése mellett hiányzik a magyar munkás hozzá. De túlhajtott optimizmus lenne azt hinni, hogy parasztin tbizomány és bir- tOkminttnum már kész csodaszerek arra, hogy a magyar parasztság szaporodjék és számszerű többlete más foglalkozási ágakban is elhelyezkedjék. Ez csak az első bekebelezése lehetne a messzemenő és folytonos intézkedések egész sorozatának, melyre csak a törvény- hozásnak van meg a módja és hatalma. Azt a parasztságban rejlő és sok helyt eifojtotf propagattv erőf csak élesztheti, ha felvilágosítási nyer a felnőtt a je- lenreja gyermek pedig nevelve lesz a jövendőre való tekintettel abban az irányban, hogy sok paraszigyer- mek számára van az eke szarván kívül is foglalkozás s hogy a fajfentartás ösztöne van olyan szép, mint a főldéhség. Hogy az anyagi boldogulásnak tényezője a szorgalom és türelem a munkában nem csak földmive- lésre fordítható, sőt ha a földmives egészséges ivadéka szerző emberré nevelődik, akkor annál jobb, mennél többen vannak, mert így lesz sok fogyasztója annak, a miit a földmives sorban megmaradó testvéreik termelnék s az összesség anyagi ereje, a nemzetvagyon, C mellett nagyobb lesz, mint kevés egykéző, de gazdag paraszt mellett. A szalma tápértéke. A szalma természetesen «okkal gyengébb takarmány, mint a széna, mert midőn a növény magot érlel, a szárban levő tápiálóanyagok- nak egy része a magvakba vándorol át, a szalma tehát üresebb tartalmú. De még gyengébb azért is, mertszi- vősabb természete miatt nehezebben rágható s a beleknek, emésztőszerveknek is nagyobb munkát ad. Világos tehát, hogy egymaga a szalma még a heverő állatot sem tudja jó hnshan tartani, vagyis állatainkkal táplálóbb takarmányt is kell még etetnünk. Az alvókór és a baromfi Gyakori eset, hogy a baromfit, mint különböző betegségek terjesztőjét fogják gyanúba nemcsak nálunk Európában, hanem Afrikában is. így ráfogták, hogy Közép-Afrikában az u. n. uganda-tyuk terjeszti az alvókórt. Az angol »Royal Society« által végzett kísérletek bizonyították, hogy a baromfi nem tekinthető az alvókor terjesztőjének. Uj lap. A Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság m. szövetkezet „Állatbiztosítás“ címen havonként kétszer megjelenő szaklapot indított meg. Az állatbizHz „Északkelet“ független politikai na pilap hirdetései! Közlésére legoltetesaS. tos ítás terén, mely még nálunk sajnos gyermekkorát éli e lap hézagpótlónak mondható. A lap külső kiállítása és belső tartalma úgy a kiadó társaságnak mint Hajnik Pál szerkesztőnek dicsőségére válik. Előfizetési ára 1 évre 6 K., fél évre 3 K., egyes szám ára 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Bpest IX. Üllői-ut 9. A malacoztatásról. A várható leellés ideje előtt rendbe kell hozni a kutricákat s mintegy két héttel előbb már oda kell szoktatni a kocákat, hogy ne találják később a helyet idegennek. Hogy a koca a malacokat ne nyomja agyon, almozni keli alá, de nem szalmát hanem szecskát, ebben a malac nem bújhat el s igy az anyja sem fekszik rá oly könnyen. Az is sokszor megesik, hogy az anyja felfalja a malacát. Tehát ellés után minden véres részt el kelt távolítani a koca mellől, mert ha a vért nyalogatja, a magzatburkot és a kismalacot is megeszi. A kutricán nyílásokat kell hagyni, ahol a kis malacok kiférnek, igy azután valami téren etetni is lehet | őket. A malac addig szopjék, mig eléggé kifejlődik! Rendesen lefiadzás után 6—8 hét múlva történjék az elválasztás, de már a 2-ik, 3-ik héten vízzel higiíott tejei kell a makaóknak adni, később a tejet zab-, vagy árpaliszttel lehet keverni.' Sóhiány—waggonhiány. Az ország rapiden részéből özönével érkeznek panaszok: nincs só, sőt némely: helyen valóságos sóinség fenyegeti a lakosságot. A sóhiánynak ez a nagy veszedelme is a vaggonhiány- ból ered. Nincs vaggon, nem tudnak sót szállítani. A sóbányákban közel 200.000 métermázsa só hever elszál- litatianul. A kocsihiányból eredő szállítási mizériák idézik elő a sóhiányt s ez nem csak a fogyasztóknak? okoz bajt, de az állam bevételeit is csökkenti, mert a sóhiány következtében a jövedéki bevételnek tetemes, része elmarad. Arról nem is beszélünk már, hogy ország gazdasági és ipari szervezetei fölterjesztésekben panaszolják el a vaggonhiány okozta károkat, úgy látszik, hogy hiábavaló minden panasz, a Máv.-nak nincs módjában megszüntetni a vaggonhiányt. Dendiinnel végzett kísérletek. Gyümölcstermelők e- lőtt gyakran szeretik a dendrint olyan szernek feltűntetni, mely a gyümölcsösök összes gombabetegségei, fűzik ládán m (alma és körte ragya) monilia (gyümölcs j érés előtti megaszalódás a fán) és az összes hernyók, rovarok, vértetü és mohosodás ellen megvédi gyümölcsfáinkat. Egy ilyen dicsérő újságcikk jelent meg a »Gyü- mölcskertész«-ben. A dkk után Jablonovszki József az állami rovartani állomás igazgatója tesz néhány megjegyzést, melyben elmondja, hogy a dendrin nem csodaszer, mely minden ellen alkalmazható, hogy a dend- viszont, hogy 8—10ü/o-os (100 liter vízre 8—10 kg. dendrin) hígításban 2—3 évenként tavaszi rügyfakadás (előtt alkalmazva igen jó szer arra, hogy elhanyagolt gyümölcsösökben a gombabetegségeknek elejét vegyük s tisztává tegyük vele gyümölcsfáink törzsét. Nálunk sok az elhanyogolt gyümölcsös, hol a gondozás kezdő lépésének igen elkelne a dendrinnel való permetezés, de viszont nem szabad elfelednünk aztán, hogy valamint a szőlőkben most már munka munkát kövét, úgy kell a gyümölcsösben is a folytonos gondossá® figyelem jés szakadatlan munka, ha gyümölcsterméseinket nem lutrinak tekintjük, hanem abból folyó jövedelmünket állandósítani akarjuk.
