Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-31 / 24. szám
Szatmárnémeti. 1912. ÉSZAKKELET 5 olrtfl* Különfélék. Gazdasági tanintézeti ösztöndíj. A földmive- lésügyi miniszter a néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézeteken tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból három, «gyenként 600 koronás ösztöndíjra az 1911—1912. tanévre pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjra elsősorban a teljesen árva, másodsorban pedig oly szegénysorsu hallgatók pályázhatnak, akiknek atyjuk nem él. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket a m. kir. földinivelésilgyi miniszterhez cimezvn 1912. évi január hó 31-ig bezárólag az illetékes gazdasági akadémia igazgatóságánál nyújthatják be. Elkésve beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. II. Számtartási tanfolyam a Köztelken. Az OMGE. igazgatósága részéről a következők közlésére lettünk felkérve: „Az OMGE. igazgatósága értesíti a gazdaközönséget hogy a 11. számtartási tanfolyamot az egyesület székházában a Közteleken (Budapest, IX., Köztelek-utca 8. szám) folyó évi február hó 1—5. napjaiban fogják megtartani. A számtartási tanfolyam célja a gazdaközönséget arról is tájékoztatni, hogy 1913-ban amikor gazdaságok 1912-ik évi tiszta jövedelme után is megadóztatnak és igy adózási tekintetben uj helyzet áll elő, minő eljárást kell követniük, hogy károsodást ne szenvedjenek. A számtartási tanfolyam előadója Ormándy János gazdasági akadémiai tanár, a délutáni gyakorlatokon pedig jelen lesz Szilárd Ferenc dr. ügyvéd, a „Köztelek“ jogi rovatának vezetője is, aki a vita folyamán felmerülő jogi vonatkozású kérdésekre fogja a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni. A tanfolyamon az elméleti előadások délelőtt 10—12 óráig, a gyakorlatok pedig déiuíán 4—6-ig tartatnak. A hallgatók az előadások látogatásáról bizonyítványt kapnak. A számtartási tanfolyam tandija egy-egy hallgató után 30 K. Tekintettel arra, hogy a tanfolyamra már eddig is 150 gazda jelentkezett s ezért újabb jelentkezőket nem vehetünk fel, arra kérjük gazdatársainkat, hogy akik egy újabb tanfolyamon még részt akarnak venni, ebbeii szándékukat sürgősen közöljék az OMGE. íizemosztályáváí s ezzel egyidejűleg a tandijat szíveskedjenek az OMGE. pénztárának elküldeni. A pénzforgalmi eszközök szaporítása. A képviselőház elfogadta az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló törvényjavaslatot, mely 15 millió korona kéfkoronás veretéséről és az 1892. XVIII. t.-c. 14. §-a alapján vert 60 millió korona egykoronásokon felül további 30 millió egykoronás veretéséről intézkedik. A törvényjavaslat 7. szakasza kimondja, hogy a magyar szent korona országainak területén a kereskedők és iparosok a közönséggel szemben csak a koronaértékben való számítást használhatják. Tilos ennélfogva más, mint a korona értékben való számítás használata ajánlatokban, számlákban, jegyzékekben, számadásokon, árjegyzékekben, hirdetésekben és a nyilvánosságnak szánt egyéb közleményekben, továbbá kirakatokban, üzlethelyiségekben, kiállításokon, vásárokon és hasonló alkalmakkor. Aki a tilalom ellen vét, a járásbíróság által 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Szőlősgazdák figyelmébe! Peronszpora ellen biztos védekezést nyújt a „Forhin“ amely nem más mint a sokszorta megjavított bordói keverék kész állapotban. A „Forhin“ jobb a bordói keveréknél, amelyet sokszorosan fölülmúl. A „Forhin“ egy remek összetételű réz- gáiic készítmény, mely a Peronosporát biztosan irtja a „Forhin“-na! bár mily harmatnál és esős időben is lehet permetezni, mert erősen tapadó és az eső le nem mossa. Használata aránytalanul olcsóbb, mint bármely eddig ismert rézgálic oldaté. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld „Forhin“ gyár budapest VI. Váci ut 93. A száj- és körömfájás uj gyógyszere. Hoffmann Leonhard stuttgarti állatorvosi főiskolai tanár a száj-és körömfájás uj gyógyszerét találta fel. Az uj gyógyszer, amelyet idáig már több száz esetben kipróbáltak rendi kivül gyógyító hatású. A betegség tüneteit néhány óra alatt megszünteti és egy kis utókezeléssel a bajt {gyökerében pusztítja el a beteg állatt testében. A német állatorvos rendszeres kísérletezések után jiltott gyógyszeréhez, amelynek az eugoform nevet adta. Vegyi ösz- szetételéből nem csinál titkot s elmondja, hogy keveréke a guajakolnak és formaiinnak. Az eugoformot részben kenőcs formájában részben pedig oldatként alkalmazza. A beteg köröm alá fecskendez az oldatból s a belső megbetegedéseket is fecskendezéssel gyógyítja. A szájfájós állatoknál is erős nyomással visz be a szájüregbe oldatot ebből a gyógyszerből, a tőgyet pedig kenőcscsel gyógyitja, s ha az eddig való eredmények nem csalnak, feltétlen sikerrel. A tanár emellett azt is szükségesnek tartja, hogy a régi gyógyitóeljárások közül a chinin-adagolást megtartsák az ő gyógyszere mellett is, valamint a borogatásoktól sem kíván eltérni. A régi és az uj eljárás együttes használatát tartja csak teljes sikeresnek. Csodálatos eredmény mutatkozik a teheneknél az eugoform használata után. Tudvalevő dolog, hogy a körömfájós állatok nem tejelnek és megfejni sem lehet őket. Rövid idővel a gyógyszer használata után az állatok állítólag bőségesen adnak tejet, talpra állanak s megszűnnek a betegség összes tünetei; sőt a sebek is hegedni kezdenek. Hoffmann tanár az eredményekre nézve több németországi gazda és gazdasági intézeti vezető nyilatkozatát közli és ezek egybehangzóan erősítik meg, hogy a gyógyulás egyetlen e.etben sem marad el. Az uj gyógyszert kipróbálták a teheneken kivül juhokon és sertéseken is s ott kitünően bevált. Az eugoformot feltalálója egyelőre nem hozza forgalomba, hanem bevárja ainig szakértő körök is kimondottá t róla véleményüket s aniig több ezer kísérleti eredmény áll majd rendelkezésre a használhatóság végleges megállapítására. Egy gazdag ország. Sokan szerelik hangoz tatni azt a véleményt, hogy a főleg mezőgazdasággal foglalkozó államok nem emelkedhetnek a vagyonosodás felsőbb fokára. Az ilyen véleményben levők Magyarországot is szeretnék iparállammá változtatni, úgy vélekedvén, hogy csak igy biztosíthatják meggazdagulását. Ezek az urak úgy látszik nem vették figyelembe a külföldi jelenségeket. Legfényesebben cáfolja meg ezt a balhiedelmet egy kimutatás, amely szerint Franciaországban n takarék betétek összege az 1909. évben 5484 millió frank, fejenként 94 9 frank volt, inig a tisztán mező- gazdasággal foglalkozó Dániában fejenkint 364.000‘4 frank, vagyis ugyanennyi korona takarékbetéti összeg esik. Ehhez bővebb kommentár nem szükséges. Kutyatartó gazdák figyelmébe. Még a mai korban városok területén is, igen sokan tartanak kutyákat, a melyek bizony nagyon sokszor megtámadják sőt le is teperik a mit sem sejtő járó-kelőt pedig, hogy a gazdát minő felelősség terheli a kutyája által inasok testi épségében okozott károkért igazolja bírói ítélettel végződött a következő eset: Amidő K. r. .-i földbirtokos skót juhászkutyájával azon az utón, amely N. járási székhelyről U. faluba vezet, sétára indult, találkozott D. hatósági állatorvossal, aki motorkerékpárján ülve igyekezett a járási székhelyre. Abban a pillanatban, amidőn az állatorvos K. földbirtokos mellett elhaladt, ennek kutyája hirtelen, hangos ugatással D.-nek rohant, majd gyors szökkenései a motorkerékpár előtt teremve, éktelen csaholással nekirontani igyekezett. Az állatiorvos ilyen körülmények között elveszítvén a jármüve felett való uralmat, gépével a meredek lejtőn az utszéli árokba zuhant. A zuhanás oly szerencsétlen volt, hogy egyéb sérüléseken kivül bal karcsonttörést szenvedett. A biróság azzal a megokolással, hogy az ebtulajdonos köteles az általa bírt állat természetét ismerni és annak fékentartásáról kellően gondoskodni, K. földbirtokost az összes gyógyítási- és perköltségek viselésére és 2000 korona fáj- dalomdijnak az állatorvos kezeihez való fizetésére ítélte. Az ^Északkelet“ független politikai napilap hi rdetések közlésére legalkalmasabb.
