Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)

1912-01-04 / 2. szám

Szalmám éntett, 1912. ÉSZAKKELET 5. oldal. A Köztelek növénytermelési szakosztálya. Érdekes előadást tartott a »Köztelek« növényter­melési szakosztály ának nov. 30-án t ártott -ülésén Ko­vácsa Béla gazdasági akadémiai igazgató, a melyben párhuzamot vont Németország és Magyarország rttü- trágy afogy asztása között. Németországban régen tudatában van annak a gaz­da közönség, hogy a növények által táplálékul el­használt ásványi anyagokat vissza kell adni a talajnak, különben termő képessége folytonosan csökkenni fog. Régen felismerte, hogy különösen a foszfor az a nö­vényi tápláló anyag, a mely sokkalta nagyobb meny- nyiségben vonalúk ki a talajból a növények á tál, mint a minő mennyiségben az istálló trágya alakjában visz- sza adatott. Mert a növények a talajból elvont fosz­forsavat nagyobb mennyiségben raktározzák el mag­vaséban, a melyek eladatnak s ágy a gazdaságból kivétetnek mint a szár és ie vél részekben, a melyek trágjává dolgoztatnak fel, a minek természetes folyo­mánya, hogy az istálló trágyában nagyon sok káii van ugyan, de igen kevés foszfor. Ez az oka tehát annak, hogy a talajok folytonosan szegényekké válnak fosz­forban s így termő képességük csökken még az eset­ben is, ha bőven láttatnak el istálló trágyával. Ennek a következménye azután, hogy Németországban rendkí­vül sok- különösen foszfortartaímu műtrágyát használ­nak fel, nem kevesebbet mint 11 márka értékűt hektá­ronként. Ennek megfelelőleg termés átlagai nem is csök­kennek, hanem folytonosan fokozódnak. Ezzel e llentétben Magyarország alig egy kevés fosz­for tartalmú «műtrágyát használ fel ez idöszerint, mind­össze csak 93 fillér értékűt hektáronként. Ez az oka annak, hogy a mi termés átlagaink ha «emelkednek is egyes gazdaságokban, de stagnálnak, avagy alig számottevően emelkednek országos átlagban. Bebizö- nyitotta előadó, hogy Magyarországon ma semmivel sem használnál fel több trágyát mint a mennyit felhasznál-, tak 1870-ben, a mikor sokkalta kevesebb volt a szán­tó föld, kevesebb volt az ugar s csak alig kevesebb az állatállomány, mint a mennyi ma. S rámutat annak a szükségességére, hogy amennyiben termés átlagainkat ^entartani és fokozni kívánjuk, nekünk is olyan nagy mennyiségű foszfor tartalmú műtrágyát kell használ­nunk, mint a mennyit felhasznál Németország. Ebből kifolyólag azután ismertette az országos magyar gaz­dasági egyesület azon elhatározását, hogy az ország különböző pontjain mütrágyázásd kísérleteket óhajt vé­geztetni, azt saját szakközegeivel ellenőriztetni, s az jplért eredményeket olyan módon közzé tenni, hogy ar­ról minden gazda tudomást szerezzen. Ezen miütr, ágy ázás! íkisérleték a folyó év őszén (máris megkezdettek hegyi és homoki szőlőkben, de tavaszi kalászosokkal |s, (majd pedig !a jövő ínyáron ősz* kalászosok alá fognak e műtrágyázás! kísérletek meg­kezdetni. Az országos magyar gazdasági eyyesület ez elhatározása minden esetre nagy jelentőségű, mert ez (által is közelebb jutunk egy lépéssel annak a fontos kérdésnek a megoldásához, a mely ma egész Európa gazdaközönsógét foglalkoztatja, t. i. a talaj tápláló a- nyagainak egyensúlyban tartásához. Hz ,,Északkelet“ Ga zdasági tanácsadó januárra A szántóföldre trá­gyát hordunk s azt el teregetjük. Ha a föld nincs mé- hjen ms-fagyva, a mélyszántást folytatjuk. Rétre, lu­ffiptiei politiäi napilap Mndetéseli közlésire fegalalmasabb. cer násra jó érett trágyát hordunk s tzritfink el véko­nyan. Mesgye árokját javítjuk. Enyhe időben ügyelünk, hogy a hóié az őszi vetésben tócsákat ne képezzen, «ezért a vízlevezető barázdákat kiigazi Íjuk. A Werfben trágyázunk, forgatunk, ásunk, ha aföld fagya engedi. Elkészítjük a melegágyat s a zöld­ségfélék magját megrendeljük. A gi ihn ölesősben trágyázunk, hemyózunk, ojtó- galyat szedünk, melyet száraz homokba teszünk el ta­vaszig. A szőlőben trágyázás, a talaj forgatása végez- hfeíő. A hiányzó karók pótlására újakat szerzünk, azo­kat kihegyezzük és hegyét tűzben elszenesitjük vagy karbolirteumba áztatjuk a rothadás ellen. A pin«ében a bor fejtése, töltögetése ad .nunká|. Az állatok körül a takarmányozásra ügyeljünk. Mivel nem dolgoznak, abrakjuk szükebben mérhető, de vigyázni kell, hogy ne soványodjanak le. Gondos­kodjunk. hogy naponta eleget mozogjanak. Az ellő ló és tehén etetésére különösen ügyeljünk. Ä jövő évi fő sorozások. Szatmárvármegye köz- igazgatás; bizottsága és az illetékes katonai hatóságok már megállapították a Szatmármegyében a jövő év- benjt ártandó fősorozások határidejét. A megállapodás szerint a sorozások a következő időpontban lesznek megtartva: az avasujvárosi járásban március 4., 5., és 6-án, a szinérváraljaáfoan március 7., 8. és 9.-én, a nagysomkútiban március 11., 12., 13. és 14-én, az erdödiben március 16.,IS., 19. és 20-ikán, a fehér- gyarmatiban miároius 22., 23., 26. és 27-ikén, a csen- geriben március 29., 30. és április 1. és 2-én, a nagy- károlyi városi illetöségüéket április 3-án, és 10-én fogják sorozni, a nagykárolyi járásban április 12., 13., 15., 16. és 17-ikén, Nagybányán (városi) április 22. és 23-án, (járási) április 24., 25., 26. és 27-én, Fel­sőbányán április 29-én, a szatmári járásban április 11., 12., 13., és 14-én, a mátészalkai járásban április 16., 18., 19., 20. és 21-ik napján lesznek a sorozások. A vármegye területén két sorozóbizortság fog mű­ködni, A sorozások polgári «elnökei és orvosai még nin­csenek kijelölve. Ftelhivás Szatmámtegjte méhészeihez. A folyó év októberében báró Vécsey László diszelnöksége és dr. Glatter A. Béla elnöksége alatt megalakult »Szatmárme- gyei Mémészeti Egyesület« azon kérelemmel fordul Szat- t#érm|egye méhészkedő lakosaihoz, hogy az egyesületbe mentői számosabban belépni szíveskedjenek. Az egyesü­let székhelye, hol évi közgyűléseit tartandja: Szatmár- Németi. Vándorgyűléseit azonban egy-egy méhészkedő központon fogja tartani. Célja «ezen egyesületnek a méhészet fejlesztése, mó- jdozatainak ismertetése és terjesztése. Ezen célból töre­kedni fog az egyesület a méhlegelők javítására, a méz értékesítésének megkönnyltésere. Minden tag in­gyen ‘kapja az Újpesten megjelenő »Méhészet« cimü szakfolyóiratot; az egyesület továbbá a méhészeti esz­közök beszerzésénél is kedvezményt eszközöl ki tag­jainak. Tagsági dij évente 4 korona. Ezenkívül fize­tendő belépéskor egyszersmindenkorra 1 korona be­hatási dij. Jelentkezni lehet dr. Glatter A. Béla nagy- ecsedi körorvos, elnöknél, vagy Vrannay Kálmán gazd. szaktanító, e. titkárnál (Szaímárhegy). Pénz'küldemé- nyék, (melyek esetleg a külön jelentkezést szükségte­lenné teszik), Gaál Lajos egyesületi pénztámokhoz kül­dendők, Zajta, u. p. Nagypeleske.

Next

/
Thumbnails
Contents