Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-26 / 20. szám
ÍV évfolyam. 20. szám. Szatmárnémeti. 1012. ianuár 26. Péntek. északkelet FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K. Vidéken: 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. . ujatalakulás előtt. Mint nagy csata előtt a hadakozásra vágyó katonák, oiyan izgatottan várják most a politikában jobbról is, balról is a bekövetkezendő döntő harcot. Kormánypárti s ellen zóki oldalon egyaránt nagyban készülődnek, hogy megvívják azt a csatát, mely bizonyára Magyarország jövő sorsát fogja eldönteni. Ma még tart a fegyverszünet, de nem srácára már folytatják a harcot ott, ahol 'november dereka-1 elhagyták. Még élesebben, még erősebben s még szén v edelnesebben. A fegyverszünet letelte ulán újra a véd erő javaslatok kerülnek szőnyegre, de az e körül való harcot — mint november közepe előtt is — újra csak a választói jog keretese irányítja s mondhatni teljesen uralja. A- imn! hogy nem is leltet másként akkor, amikor a mai, kiváltságokon épült osztálypar- 1 áment ilyen teméntelen terhet akar rakni an- yiak a nemzetnek, a magyar népnek anyaSzerkesztőség és kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti Nyilttér sora 20 fillér. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284, Hirdetések a legjutányosahb árért közültetn«k. Ilkára, amely nemzettel ennek a parlamentnek semmiféle erkölcsi összekapcsolóíl3j|a sincs. Csakis a legsajatosabb egyéni, avagy saját osztályuk önző érdekét nézők nem képesek belátni az ellenzék részéről szüntelen hangoztatott azt az igazságot, hogy ez a mostam parlament erkölcsileg nem lehet hivatva a véderőjavasiatoknak a megszavazására. Mert ezek a javaslatok éppen a- *zokra az állampolgárokra akarják rakni az elviselhetetlen • terheket, akiknek a mostani parlament összeállításában se részük s az összeállításhoz se szavuk, se hangjuk nincsen. Hogy ennek dacéra már ezzel a parlamenttel akarják a javaslatokat kérésziül ■erőszakolni, ebben neyj tudunk Tiiást látni, 'mint az igaz! pariaméfrransmnsnnft az emtzt- esi csődbe való sülyesztését. Mai általános politikai helyzetünk mel- I lett ezen kü önben nem is csodálkozunk. Hiszen parlamentünk — tisztára feudális-kle- { rikális összeverődésével nem is a népjogok védelmére és fejlesztésére, hanem éppen ellenkezőleg, éppen a népellenes törekvések istápolására s csakis a népjogeHe-* nes intézmények konzerválására alkalmas. Hogy a parlamentáris kormány formának ezt a rendszerét meg kell buktatni fen- tartóival egyetemben, erre nézve már mind széiesebb-szélesebb rétegekben mint szükségszerű bizonyossággal számolnak. De nemcsak' számolnak, hanem a nemzet jobbjai — épp úgy a kicsinyek, mint a nagyok is —készséggel közreműködnek az uj alakulás létrehozásán. A parlamentben a justfiipárt már egében ennek az uj alakulásért folyó küzdelemnek a lelkes csapata. Ä pärtonkivttli függetlenségiek' s aKossush Ferenc pártiak köz- zül is kívánnak részt venni a jobb jövőért valtír xWfcrcrt cr fromdbTiTi. .7T íiTOf inO^xtkrttTWI la jelentékeny csoport vallja azokat a radikális Eszméket, amelyeknek kivívásáért már is meg' indult a küzdelem a parlamentben is. A párikeretek még külön-külön, szétszórtan tartják nagyon sokat lekötve — Csokonai búcsúja Somogytól. Tudjuk azt, hogy Csokonai Vitéz Mihályt Somogybán való vándorlásai közben Pálóczi Horváth Ádám révén ismerte meg Sárfeözy István nagybirtokos, aki felismerve a kiváló tehetségét Csokonaiból, vendégül fogadta és szivesen látta házában. Körülbelül egy esztendeig volt a költő Nagybajon- ban. 1798. év nyarától a következő év május haváig s ez idő alatt sokszor kirándult a vidékre a református lelkészekhez és tahitóikhoz s némelyik birtokoshoz, akiknél keiemesen töltötte idejét s a felköszöntök mellett eiszavalta verseit. Nagybajomból Csurgóra került tanárnak, a mely álláshoz szintén Sárközi István juttatta a költőt. Innen isNki-kiráidult a vidékre jóbarátaihoz. Szerelmiében csalódott szivének fájdalmát a bor mámorával akarta elűzni. De Lillát elfeledni nem tudta, örökké e- lőtte lebegett egyetlen sszere'mc:; a csalódás iüzte kergette a költőt, de nyugalmat fájó szivére nem talált soha! Tanári állásáról is lemondott, elhagyta Csurgót s elment még egyszer Nagybajom ba, hogy búcsút vegyen jótevőjétől, Sárközi Istvántól és családjától s barátaitól. Arra a vacsorára, amelyen utoljára volt a költő Sárközi Istvánnál, a nagy bajomi urakat mind meginvitálta a házigazda. Poharazás közben egyszer csak fölállott Csokonai s könnyes szemmel a kövelkező versben búcsúzott el : Voltak mindig kik szerettek S fölkaroltanak, - Ebben a szép úri házban, Oithozomra itt találtam, E fedél alatt. Érdemimet kik méltatták. Kik szerették a poétát. Itt voltak azok: E ház ura s barátai, Kiket mindig csak áldani S szeretni tudok. Búcsúzom én most e háztól, És e háznak gazdájától, Mindörökre én. Messze megyek, de hozzátok Lelkemmel majd visszaszállok Gyakran, én szegény. És ta'án majd lesz közietek, Ki nem felejt el engemet Ugy-e lesz talán? »Búcsú szóra nyitom ajkam, Nem segít már semmi rajtam, Messze elmegyek. Azért jöttem tihozzátok, — Szálljon ezer áldás ráfók, - Hogy búcsút vegyek. Amíg mások csak nevettek, K ALAP, cilinder és angol börkeztyük, inti takarók, szivar, s*ivarka sapka újdonságok, divat nyakkendők, és pénztárca garnitúrák, frack ingek é* divat harisnyák stb.. érkeztek S ZÍNHÁZI blousok, sálak, arany és hímzett táskák, Francia béres selyem keztyük, Szőrme karmantyúk és boák, kötött sapkák és kabátok, csinos gyermek és serdült leányruháeskák és divat harisnyák érkeztek Somlyay divatáru házába Deák-tér Gyönyörű választék pongyolákban és blousokban. Külön próbaterem ! Telefon 239 Telefon 239.
