Északkelet, 1912. január (4. évfolyam, 1–24. szám)
1912-01-24 / 18. szám
IV évfolyam. 18. szám. S7atmárr»érietl. 1912. január 24. Szerda. Északkelet FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Melyben: Egész évre 12 K. Vidéken : 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. Szerkesztőségé: kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendflk Északkeleti Könyvnyomda Szatmárnémeti j Nyilttér sora 20 fillér. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám : 284. ____j Hirdetések a iegjutányosabb árért közöiietnak. A németországi választások, az általános, titkos választói jog és a munkapárt. (V.) 'Ha a most Németországban lezajlott képviselőválasztásokat egy magyar ember végig nézte volna, semmi szín alatt sem hätte volna azt el, hogy ott csakugyan képviselőválasztás volt. Csodálkozva mondaná, hogy az nem választás, hiszen hálunk jnem így megyén fi képviselőválasztás? ! Nálunk hatalmas táborba vannak összegyűjtve a választók, nálunk a táborok mellett a zászlóknek ezrekbe kerülő sokasága lebeg, színes kortes tollak virítanak a kalapok mellett, fő a gulyás hús hatalmas bog- s,ácsokba, csapni ütött hordók körül tolonganak ezer szánna a bottól és pálinkától gőzölgő; de mégis örökké szomjazó választók földön íetrengenek részeg emberek s még mindig bort és pálinkát követelnek, suhog q szolgabiró korbácsa, befolyásolja a meggyőződést a főispán, főszolgabíró, vasmű 'főnök, tiszttartó, körjegyző és községi bíró, papok; ordítoznak borízű hangon püffedt, vörös arcú kortesek, nyomják a töme- jget'sorba állított bakák, nyargalászó huszárok, puskatussal intézkedő csendőrök, osztogatják külön aszta! mellett a választópolgároknak meggyőződésük némi jutalmául ötven'és száz koronás bankókat. Lárma, duhajkodás, verekedés, éktelen kiabálás jellemzi nálunk a képviselő-választásokat. I Németországban ? Csend es nyugalom van. Német polgár Imint rendesen végzi mindennapi teendőjét s miikor szabad ideje van, veszi az előre kapott borítékot, beleteszi a cédulát annak nevével, aklir ©‘szavazni akar, elmegy a választó helyiségbe s abezárt borítékot átadja a választási elnöknek, mikor leadta a szavazatát, hazamegy és dolgozik nyugod- i tan tovább. Így szavaz a német polgár, komolyan, öntudatosan, józanul és minden kűiső befo- lyásíó! mentesen. Aliért e nagy kfiJöntnbség a magyarországi és németországi választások között? Azért: mert Németországban általános titkos választói jog van életbe léptetve. És miért nem lesz nCoofc, kpi*** * Émunkapárt uralma idejében ■ németországihoz hasonló öntudaÉtos, tiszta vá'asztás? Azért: mert a munkapárt görcsösen'ragaszkodik a sokszor kipróbált és mindig alkalmasnak talált államfenntartB lattanéng» ékhez: a nyilvános szavazáshoz, az etetés, itatáshoz, vesztegetéshez, szolgabiró: korbácshoz, a fegyelem eljárás^ és._ áiiKilyezés puhító Tejéhez, a csendórszurorryhoZ és melyek egygyütt véve olyan világhírűvé és mind almoz a sok erkölcsi tényezőhöz, a rokonszenvessé teszik a mai magyar válasz I tó-rendszert. S‘.vájjon miért? A cigány. Faluvégi szalmaviskó a háza., Rossz födelét egy gyönge szél 1 ei úzza. Hó és eső szakad rajta keresztül, Vakolata néha-néha be is düh Az udvarán gyereksereg tikoltoz, — Ruházatuk nincsen szokva a folthoz Az asszony az eresz alatt pipázik, S füstöt fuj a tenyerébe ha fázik. így a család. A gazda meg az alatt, Vájyogot vet az alvégi kert alatt, -— Térdig taros a pelyvába; a sálba, Mely nem egyszer belefrecscsen arcába. Meg se mossa, le sem törli s estére ügy megyén el a legények elébe! S inig vonója a hegedűn sir, szalad Lecsőkolják az arcáról a saiat. Bállá Miklós. Rákóczi harangja. Olyan nagy harang tán a világon | sincs, mint a debreceni öreg harang. Ezt : «2 öreg harangot, büszkesége a debrecenieknek. úgy bivják: Rákóczi. A nagy fejedelem nevéről keresztelték el az öreg ha- ■rengoí. Az öreg harang nem csak abban kü- lömbözik a többitől, hogy száz mázsás testének a meglóditásához legalább három ember«* van szükség, hanem abban is, hogy csak hagy ünnepen szólal meg. Ilyenkor mély, zugó szava száll a városon, még a ihortobágyi gulyás is meghallja a Hangját és azt mond ja magában: —- Rákóczi beszél! A h agyomány szerint Rákóczi Fetenc- ♦aek a szava van benne a riagyliarang zn- gásában. A szabadság fejedelmének hangja száll végig a hortobágyi rónán, ha a harangot meghúzzák. Száll, száll a hang ‘a magyar mezőkön és az emberek leveszik a kalapjukat, 'mert Rákóczi Ferenc jut az eszükbe. Ennek a nagy harangnak pedig a története ez. Hajlottam, vagy álmodtam-e? — ■mindegy. Aki a Rákóczi hangját hallja, az igaznak hiszi a történetet. Mikor II. Rákóczi Ferenc elindult az O keserves bujdosásába, elbúcsúzva Itthon levegőtől, víztől, tüztől, falevéltől. Mintha érezte volna, hogy sohasem látja meg az ő kedves országát többé. De legalább a hangom itt marad a tárogató hangjában, r— mondta a fejedelem. A tárogató vo)t a kurucok hangszere. Fújták a tábortűz mellett, még dinomdá- nomban is a tárogató hangja mellett táncoltak. Tárogató volt a szabadság muzsikája. Tudta ezt az ellenzék is. Mikor Rákóczi Ferenc elbujdosott hazájából, az ellenség kihirdette, hogy össze kell törni minden tárogatót. El kell égetni! jEg^ALAP, cilinder és sapka újdonságok, divat nyakkendők, angol bőrkeztyük, úti takarók, szivar, szivarka és pénztárca garnitúrák, frack ingek és divat harisnyák stb.. érkeztek (gSZlNHÁZi blousok, sáiak, arany és hímzett táskák, Francia bériül » és selyem kezíyiik, Szőrme karmantyúk és boák, kötött sapkák és kabátok, csinos gyermek és serdült leányruhácskák és divat harisnyák érkeztek Somlyay divatáru házába Deák-tór IS. Gyönyörű választék pongyolákban és blousokban. KS!8n próbatereid ~ Telefon 239. Telefon £39
