Északkelet, 1911. december (3. évfolyam, 254–277. szám)
1911-11-06 / 258. szám
Szatmárnémeti, 1911. 3. üidä: ÉSZAKKELET Zab ennelésü n k fokozásáró 1. Kalászosaink sorában aránylag kevés figyelmet fordítanak gazdáink a zabra s igy érthetően gyengén, sőt sehogy sem trágyázzák azt. Mivelhogy a zab a- rénylag silányabb talajon és kedvezőtlen klimatikus viszonyok közt is megadja a maga szerény hozamát korántse liigyjük azt, hogy a termelésére fordított gondot és neki bőségesebben megadott trágyaanyagokafc nem fogja kellőképpen meghálálni. Ellenkezőleg, a megtr ágy ázott zab, vajmi csekély kölfeégki adással, akkora hozamot szolgáltathat a gazdának, a mennyit •egyetlen egyéb kalászos trágyázásánál sem vagyunk képesek fölmutatni. A mennyiben itt-ott ma már gazdaközönségünk egy része mesterséges trágyaanyagokkal a zabot is trágyázza, ez a trágyázási munkálat rendszerint egyoldalú, holott a zab, mind a négy növényi tápanyagot, nevezetesen a lóavató-bizotlságo'kat, hogy cálit és a meszel mindenkép megköveteli. Nálunk, kivált a felvidéken nagy kiterjedésű zab- kulturákaí talárunk. Hegyvidékeink nagyobb csapadékbősége mellett, a zab műtrágyázása egészen más előfeltételekhez szabott, mint pl. a száraz jel’egü sikföjdi tájaké. Erre a körülményre tehát, a zab műtrágyázásánál figyelmet kel! fordítanunk mulaszthajatlanu!-. Rendkívüli bőséggel fizeti a zab a légenyírágyá- zást. Persze csakis normális mennyiségekben adott annyi nitrogéntrágya mellett, a mennyit ez a növény haszonnal feldolgozni is képes. Azzal, hogy tuibőkezüen nitrogénezzük a zabot, eredmény elen munkát végzünk, hiszen ezáltal a zabot a megdülés veszedelme fenyegeti : s igy huzamosb időkön át tartó csapadék melklft kivált homokos talajon, veszendőbe menne az oly becses nitrogén, vagyis legértékesebb növényi tápanyagunk, a mely aztán a mélyebb talajrétegekbe szivárogna, veszendőbe menetele által kárt okoz a gazdának, a helyett, hogy hasznot hozott volna. Nitrogén trágyából a zabnál is kiválóan bevált a chilisalétrom, a melyből mindott, a hol zabtfenneléssel intenzive foglalkoznak, a talaj nitrogén hiányának arányaihoz képest 50—100 kg.-piot híasznának holdanként. Ezt a mennyiséget két részben ke l elszórni és pedig egyet vetőszántáskor, a másikat mihelyt a zab levélrészei zöld szint öltenek. A chilisalétromot a zabnál csupán kötötebL talajnál alkalmazzák a fienti mennyiségben, míg a homokos laza talajnál, nitrogén trágyaszerül alkalmasabbnak bizonyult a kénsavas ammóniák a mélyből holdanként 50—70 kg.-mot használhatunk, még pedig jóval a vetőszántás ig lőtt elszórva. Nitrogénen kívül aztán ugyancsak nélkülözhetlen szükségle van a zabnak a foszforsavas mesterséges trágyára, a melyből nálunk a szuperfoszfátot használják leggyakoribb foszíor-trágyaszerüJ. A foszíorsavas trágyázásnak köztudott előnye a zabnál, a szár és a szalma erőteljessé fejlődése, a mi a megdőlésnek legbiztosabb óvszere; e mellett pedig a foszforsav révén szemtermés is erőteljesebb és dusabb hozamú tesz. A foszforsavas mesterséges trágyáknak meg van az az előnyük, hogy 16—18 százaléknyi foszforsav tartalmuk ntemcsak 'hogy veszendőbe soha nem megy, hanem a következő évek trágyázásánál is bizönyos tartalékalapot képvisel, minélfogva fokozatosan kevesebb j mennyiségű mesterséges trágyái adhatunk a zabföld- rnek, ami a zab trágyázását igy jutányosabbá is teszi; Foszfortrágyából a zabnál 1600 Q öles holdterületen I elegendő a 200 kilogramm mennyiség, viszont a j zabot kövjető pillangósoknál, de főként a herefélék mii- | trágyázásánál 250 kgi-mot meghaladó mennyiséget alkalmazhatunk, lévén a hjerefélék rendkívül mértékben foszforéhe: ek s igy ha ebbeli szükségletüket kellően ki nem elégítjük, minden nitrogén bőségük mellett sem adják meg a várt termést. Kálisziegény homokos talajban a zab kálizásáról is gondoskodnunk kjeik E tekintetben holdanként 200 i kg. mennyiségben adott kainittal csodás eredményeket lehet elérni. Kétség leien, hogy a zabnál a teljes és nem az egyoldalú trágyázás fogja a dús eredményeket megteremteni. Azért a trágyázás érvényesülése céljából egy ben kiváló gondot fordítson a gazda a szokásos talajmunkálatok minél lelki ismeretesebb keresztüli vizeiére | is.| E tékintíetben ne sajnáljuk a zabtol sem azokat a taiajmunkáiatokat, a melyeket főkalászosaink sorából | a buzánák és a rozsnak megadunk; igy tehát az exürpáció és a boronálás tavaszi miveleteinek is teljeseknek kell lenniök. Csapadékdus időkben a zabnál jse szántsuk fel a nedves talajt; az ilyesmit a zab még sokkalta inkább megsínyli, mint bármely egyéb kultúrnövény ünk. Gyuiay Károly. Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. December 4.-én Sárközön ; 5.-én Nagyecseden; 7. én Erdődön ; 11.-én Nagykárolyban; 18.-án Fehérgyarmaton; 19.-én Hagyniásláposon Krasznabélteken és Aranyos- megyesen : 22.-én Csengerben ; 28.-án Királydarócon. Vármegyénk áflategészsége. Lépfene: fdiér- gyarmati Tiszabecs, Turístvándí; mátészalkai Gebe 1., Nyirparasznya, ülcsvaapáti 1.; szatmárnémetii Nagy- j palád, szinérváraljai Nagysikárló. Veszettség: avasi Avasfelsőfalu ; csengeri Csenger; Vetés; nagy károlyi Bőrvely, Genes, Káhnánd: nagy- somkuti Kisfentős, Nagynyires ; mátészalkai: Mátészalka. Ragadós száj- és körömfájás: erdődi Kiráiyda- róc 13 u-, Krasznabéitek 7 u., Laphegy 4 u. nagyká- I rolyi Esztró 1., nagysomkuti Kisbozinta 4 u., Szamos- ferricse 11 u. szinérváraljai Alsóhuta 5 u. és 1 !. Rühkór: nagybányai Alsófernezely ló. Sertésorbánc; fehérgyarmati Kömörő, Szatmár- cseke; mátészalkai Gebe 2. u. Sertésvész: csengeri Ura; erdődi Krasznabéitek; mátészalkai Gebe, Kántorjánosi, Nagyecsed, Nyirvasvári, 3 u., Szamoskér 3 u., Tunyog; nagybányai Alsófernezely, nagykárolyi Szaniszló t.; nagysomkuti Kolcér, Ko- váss 5 u,. Nagykőrtvélyes, Nagynyires, Nagysomkut 4 u., Szamostölgyes t.; szatmárnémetii Dobrácsapáti m.; szinérváraljai Patóháza 12 u.; Nagykároly t. * /
