Északkelet, 1911. december (3. évfolyam, 254–277. szám)
1911-11-28 / 274. szám
!ü!. évfolyam. 274-ik szám. Szatmárnémeti, 1.01 í. december 28. Csütörtök. IKELET Előfizetési árak: Szerkesztőség és tóadébivatst: | Mindeftaimü eri$ak i IBdybesii Egész évre 12 K. Vidéken: 16 K. [ Északkeleti Kdnyveycatda Sxatnitwafawfl'ij KyMíér sor» 20 lilíér. ^ ( Egy szám ára: 4 Bűét. Kazinezy-u. 1«. T^efem-szími: *SL ... j fcfcöe&teska é. MM M Fizess szegény magyar! Se szeri, se száma annak a rengeteg adónemnek, mely alatt a magyar nép seny- ved. Mert csak senyved, hiszen lehetetlen jennyi súlyos teher alatt fejlődni, boldogulni. Nfoics az <iíz esztendő az újabb időkben, mely ne hozna valami uj adót. a szegény magyarra. Nincs a társadalomnak az az osztálya, ímely ne szenvedne e sok teher alatt s. ne kiáltana már segítségért. Természetes, hogy ezen a nyomorult Helyzeten való javítás a kormánynak állana kötelességében s azt is határozottan Megállapíthatjuk, hogy módja is volna érié;, hogyha akarná. Csakhogy éppen az a rettenetes nagy baj, hogy Khuenék minden olyannal törődnek, ami keserve, álka ennek a nemzetnek és ami egyre aggasztóbb helyzetbe sodorja a magyart, de a nemzet sók baja miatt való sok-sok panasz hangot még csak meghallani sem akarják. Legalább úgy viselkednek, mintha ebből semmit se tudnának. A fő a mi kormányunknak a hatalom s most az ennek érdekében forszírozott - véderőjavaslat. E javaslatok olyan ■törvényt akarnak alkotni, amely egyenesen végzetes pusztulásba sodorná nemzetünkéit. Mert olyan uj terheket parancsolna ránk ez1 a javaslat, amit már igazán nem tudnánk efbi/mi. Dehogy is gondol a kormány e javaslat erőszakolása alatt is arra, hogy ami eddiginél több katonai költségét követel e javaslatban tojjálk, ezzel az óriási költséggel- nbf;3inar boldoggá tehetné a magyar nemzetet. De nem teszi. Mert az egész nemzet, húsz millió magyar boldogulása ezelőtt a kormány előtt tisztára csak sraam 1 Pedig nagy bajaink már-már nyílt sebekben fakadoznak fel. Társadalmunk egyes (Osztályai szinte lázadásba törnek már is ki nyomorult helyzetük tűrhetetlen volta miát. Kellene a pénz, szintén sok pénz, amivel segíteni kellene. Állami tisztviselőink, azután a tantók, utánuk a vasutasok a legeiéig esebben követelik, .hogy segítsen rajtuk a kormány. — Mai fizetésükből a hallatlan drágaság mej leit nem tudnak megélni, j A kormány eddig csak hallgatott, lgérlegszebb kivitelben jutá- pPMfolipIpfj nyos árért készülnek az UMunnBIölI Haldoklás. Az anya szólt; »SFIani az arcod forró lázban ég.« A fiú szólt: »A haja szőke volt, a szeme kék.« Az anya szólt; »Óh nézz reám, a szivemet ne gyötörd« Arin szólt: »Hazudott, megcsalt, elhagyott, megölt.« Az anya szólt: »Fiam hál nem ösmersz én reám?« A hu szólt: »lm£okoz* értje, édes, jó anyám.« Farkas rr*e. 9? Stuart Mária gyöngy nyakékje. Stuart Mária fekete gyöngyökből álló nyakékét, a melyet kivégzése reggelén a Fotteringag kastélyben a nyakán viselt, a legfurcsább körülmények között megtalálták. ! A szép martyr királynő halála óta hitték el- j veszettnek. A történelem azt meséli, hogy Stuart Mária halála előtt bizalmasai közölj szétosztogatta ékszereit. Ezek között vol a rendkívül értékes fekete gyöngy nyakék is, a melynek a javadalmakat lehetetlen volt fölfedezni. Teltek az évek: a nyakéknek többé nem került híre. Századok teltek el : és az emberek elfelejtették a drága ékszert. Néhány hónappal ezelőtt egy szemüveget viselő fiatal nő ment keresztül egy kis skót falun. Szemüvegjének lánca elszakadt és a turistanő egy kis bádogos üzlet előtt leszállt gépéről, hogy megigazíttassa. A bádogos azonban nem volt otthon és felesége nem tudta megcsinálni a kis javítást. »De 1— mondotta — ha riern sajnálja az árát, van szobámban egy öreg gyöngysorom, annak a Crick & Comp egyedüli elárusítója. mer Teljesen ingyen kap minden jobb vevő, ki nálam cipőt vesz, egy pár cipő sámfát, amely a cipő formáját megtartja. — Valódi amerikai cipők! — Szolid árak! — Dús választék! Grtinfeld Sámuel Deák-tér 9. TELEFON: 252. TELEFON: 252 ■fL.