Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)
1911-11-18 / 243. szám
SzatmárnÁmwtt, 1911 IS2AIKBLET 3. oldal. az oka az orvosi pálya iránt újabban meg- nyilvánult nag ^előszeretetnek.? Első és legfőbb oka természetesen a jogi pályák tulzsu folts inga és hosszadalmassága. Manapság ugyanis az érettségizett ifjak és szüleik előtt csupán egy cél lebeg, az t. i. hogy minél hamarabb végeznek és kenyeret kereshessenek. Már most, tekintettel arra, hogy az orvosi diplomát jóval rövi- debb idő alatt nyerheti el, elijesztve továbbá a jogászok nagy számától, természetesen orvosdoktor, professzor vagy legalább is jónevii specialista akar lenni. Fókozzák a bajt, az utóbbi időben a jogi pálya érdekében tervbe vett javaslatok; nevezetesen jaj Székely-féle javaslat és a harmadik alapvizsga eszméje ugyan hathatós eszközök lesznek a jogi pálya mizériái ellen, dé határozottan igen nagy mértékben fognak ártani és ártottak már eddig is az orvosok amúgy is szerény megélhetésének. Mert tévedés ám azt gondolni, hogy kevés az orvos. A lapok ugyan elég gyakran hangoztatják, hogy itt vagy amott ismételten pályázató third'ettek községi vagy körorvosi állásra, dé pályázó nem akadt. Hát kérem, nézzünk csak kissé a dolog velejébe és be fogjuk látni, hogy nem orvoshiányról van itt szó. Az említett pálygázatok legnagyobb része két- háromezer korona vagy még ennél is kevesebb jövedelemmel kecsegtet legnagyobb része évente, ennek fejében az orvos, — aki életének legszebb idejét tanulással és kínlódással töltötte beletemetkezzék az Isten háta mőgöt fekvő, hegyektől és vizektől köriíivétt, nagyobb várostól öt-hat órányira fekvő falucskába áltól a papon, tanítón és jegyzőn kívül alig akad mhas társasága? Nem csoúálkozhatik tehát senki, hogy mikor már az orvos célját elérte és a sok nélkül©- zésnefc. Kínlódásnak némi gyümölcsét szeretné élvezni, nem szívesen temetkezik el e- gész életére egy ilyen kisebb helységbe, mert | ennél a jövedelemnél többet keres bármely nagyobb városban, aho! munkája mellett szórakozhatok és gyermekeit megfelelően neveltetheti. A napokban ugyan olvastam, hogy1 vaiameyik vármegye a körorvoslok javadalmazását ezer koronával emelni akarja; ha ez meg fog történni, bizonnyára akadni fog több pályázó is. Visszatérve tehát az orvoshiányra, mindenki be fogja látni, hogy a tömeges illetve fölös számú orvosképzéssel esetleg el lehet érni azt, hogy a silányabb javadálmazásu állások is bel esznek töltve, de ha ez ily mértékben fog tovább is haladni, válságossá fogja termi az orvosok helyzetét, illetve megélhetését. Ha tekintetne vesszük azt, hogy a folyó tanévben az első éves orvostanhal- gatók száma meghaladja a nyolcszázat és a többi évfolyambeli hallgatók száma szintén az átlagosnak kétszeressére emelkedett, be fogjuk látni, hogy nemsokára eljön az idő, amikor csak Budapesten évente öt-hat- száz orvost fognak fölavatni. Ez pedig az orvosi pálya csődjét jelentené. Nem szabad tehát heverni ezt az időt illetve állapotot, mert könnyebb a bajnak idejekorán elejét venni, mint később segíteni rajta. Az eszközöket a baj elhárítására az illetékes körök bizonnyára megfogják találni, ha keresni fogják. Természetesen az orvosi karra való felvétel korlátozását célzó durvább eszközökről itt szó sem lehet. Talán a tanfolyam időtartamának meghosszabitása (nem a pra xis-ev) igen hatásos eszköz vobia. Továbbá a vizsgálatok szigoritása, de főleg az első tanév végén létesítendő- szigorú vizsgálat, mel mintegy az első szigorlatra képesítőül szerepelne. Ezzel a képesítő vizsgával el lehetne érni azt, hogy csakis a jobb erők e- kítt maradna nyitva a pálya, másrészt a nem képesített hallgatók, tekintettel arra, hog csak egy évet illetve félévet veszítenének, ha más fakultásra lépnének át, könnyebb szív vei hagynák ott a nem nekik való orvosi tanfolyamét. Még egy harmadik mód is volna, mely a többivel együtt szintén enyhítene a bojon ; a jogi és tecnikai pályáknak a női nem élőt tvaló megnyitása. Ez azonban ma még csak utópia. 6. L. A bíró és ügyvéd viszonya. Mikor arról volt szó, hogy a leígköze- lerb megtartott jogászgyülés alkalmából a bírák es ügyvédek együttes ülést fognak tartam és ezen a biró és azü gyvéd! közötti, érintkezésről fognak tárgyalni, akadt szemfor gató ember, aki kicsinyes kézlegyintéssel azt mondta, ho ,y illik-e, szabad-e ilyen kérdést kérdést nyíl tános megbeszélés tárgyává tenni? Sőt akadt komoly szaklap is, amely óva intette az illetékes köröket az ilyen kísérlete-, zésektől. És amikor az együttes ülést megtartotok, az előadók felszólalásai elhangzottak és azok, akikre ez a kérdés első sorban tartozott, a hallottak fölött gondolkoztak: hangos szóval adtak kifejezést annak, hogy nagyon is szükséges Volt erről komolyan beszélni.' Pedig kétségtelen, hogy a biró és ügyvéd közötti érintkezés tárgyalása egyike a legkényesebb kérdéseknek. Nem azok az általán ositott, de az egyes jelenségekből táplálkozó panaszok, hanem a jogszolgáltatás i- gazi érdeke, az igazságérí folyó küzdelem, melyben az ügyvéd a jog érvényesítéséért küzd, a biró az igazságot alkalmazza a felmerült esetben: irányították rá a figyelmet a kérdés taglalására. Emellett pedig társadalmi érdeket is képvisel a két jelentős társadalmi osztály viszonyának a megismerése, különösen abban a vonatkozásban, a mint a fórumon, hivatásuk körében az igazság' keresésében érintkeznek. És ime, az elhangzott felszólalások tartalmi sulijuknál és komolysám©aHósföJEg’ßssmo- BiSj!.- |}x| BZézfaramkáilc glassása tfiljMénaiml flif|fSl| t'ki ff! sé kertjük, « i :( )hé fehérre iái & $ imfereh «aőn/egtó fcssiftá*»» Ősietek; jfflgaúit y^tíss EL B. Batep^fei &, fflSMBl 1 L Él ftffltfeaig SÄi23Hß52 & SL Aíapkwa UÄÜ-tam. Kávét--feliig físűkö A^CSt *»■« fffMMlNk . » BölMöÉs miatt IÁM kiárusitom. a»K _________________________bevásárlására. Mélyen leszállított árak. Tisztelettel Györy Károly.______________________ : Modern rafeafestés: I IAH-A}«* QX| Legszebb mtafiszfiiäs bármily >(Hvaí«sánbe. Ii«|Ml}Cr \ ói Vegyileg szára* utosií Qhtefefes Knorife l ír,BkáiwyjrHi. tk, Atffie«. Ikés Nagykároly Szécöeayi-u. 43. Alap.: 1896.
