Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)
1911-11-29 / 252. szám
Szerda. í fi s •• "• rp D P**? .. i t r mmmm Szatmárnémeti. Í91Í. november 29. / --------------- -------—----------— -------/— •n V « TPOX^TTmiÄ^ SfAJPTMzAM, ' *'' Sfifirtíési átok: Égése évse Í2 K. Vkléken : 16 K.- 1, |. . jt -GEfcLw. aXSaáOBt- 3aé*LZ 4 »*Sff5HPí! Sieskesatöiég t. naenen» -jtts kiadötiívafai: ÉazKkkeleti KCóíyvm w«<la Szatekném^í Ki«ii>czy-«t. WL | Miadeaneia&df^aka 20 Ifir. | fQt'tttaer sara Az iparosok régóta küzdenek már azért, hogy az ipartörvényt vegyék revízió a!á. Ám eddig nem voít eredménye jogos [kérelmüknek, noha min den fórumot megmozgattak ennek érdekében. Most megint előállottak az iparosok, hogy feltárják bajaikat az uj kereskedelmi miniszter előtt, hangsúlyozván, hogy a bajok orvasíásával sietnünk kell, ha azt akarjuk, hogy azok még súlyosabbá s igy nehezebben gyógyithatókká ne váljanak. A sok baj és visszás állapot, vagy elhibázott. alkotások szülte panaszok sorában tagadhatatlanul elsők közzé tartoznak azok melyeket az ipartestetek országos szövet| gégének küldöttsége sorolta te! a miniszter j előtt. A magyar kézműves iparosság négy év tizedes panaszainak adott hangot Geiiéri Mór a küldöttség szónoka. Alaposan ismeri a bajokat, mint az országos iparegyesület i- gazgaióya, életének java részéi a magyo ipar érdekében folytatott munkásságban töltő'tóé. A leghívebben futatott rá, hogy a ma gyár iparosság legnagyobb kívánsága leghőbb vágya az ipartör vény reformja. Min den legközvetlenebbül élvezhető baj aból származik, hogy a ma érvényben levő i- partörvény intézkedései avultak s hiányzik j belőle a haladás és fejlődés szülte uj in- | tézmények, [szervezetek szabályozása (ulyatén-i képen, hogy azok ne kárára, hanem ellenkezőleg az ipar, különösen pedig a kézműves iparosság javára működjenek. Az ipartörvény reformjának kell megoldania a már oly sokszor és évek óta hangoztatott ipari képesítés s ezzel kapcsolatosa a kontárság lehető eltörlését. — Hány derék iparos ajakánór hangzik a panasz, hozy hiába jjanult évek során, hiába gyűjtögette iaz ismereteket, hogy azokkal iparága fejlődését munkálhassa: a kontár csak előbukkan s mint versenytárs, talán több élelmességével mint az övé, elszedi tőle a kenyeret, a mukátn. Az országos vásárok ügye, a fegyenc ipar, a vándor ipar rendezése s a többi kisebb jelentőségüeknek látszó bajok minő az ipartól vény reformjától várhatók az ofVos fásukat hogy velük együtt megszüljék az a Kellemetlen kirándulás. (Folytatás.) — Jó. hogy erre jöttetek, — kiáltjc/d, messziről a szállásadó gazdám, — mert má skép :.em találtatok volna meg bennünket.. A gyomrunkal már kibékültünk. azt hí szem, — mindnyájan: tehát mehetünk. Itt van a kollegám: Nulassy. Látod azt a tavat? Oda megyünk. Miska, csapj közzé a lovaknak. Nem hagytak szóhoz jutni, beszéltek a /vadászatról, ja falusi (életről stb. Az én gyom rom pedig morgott... korgott. Boszantott a dolog nagyon. Éhen vadászni! K.i hallott még ilyet?! (Az öreg Frici bácsi nagy gondot fordított a »maimára«.) — Van egy kis gyomorerősitőd kérdém a jegyzőtől. Papramorgónk az nincs, de borunk az van. Kitűnő kérlek, kitűnő! S hogy szavai valóságáról még jobban meggyőzzön, mindjárt ide is adja a kulcsot. Már — gondöltam, — mindegy csak valami legyen a gyomromba, mherí nem bírok ki ezt az Óriási éhséget, Elötté vaió ezte is gyengén vacsoráztam. Húztam égy nagyot a nyakasból is — még jobban előfogott az éhség. Savanyu, iszonyatosan savanyu bor volt. I Ilyet még sohasem ittam. (Pedig, dehogy nem ivott. Mindegy neki csak viz ne legyen.) Megérkeztünk a tóhoz. Beültünk a csónakba s lassan az átellenes oldalra eveztünk ahol a nádasba a vadkacsák voltak. A Misit a gyerekkel felzavartattuk a szárny aso kát s lövésre készen tartva a íegy veijf: Közzéjük gyújtottunk... Kettő leesett. A Nyu- lassy kutyája elhozta a csónakba őket/ Áteveztünk a túlsó partra. A jegyző a parthoz erősítette a csónakot s kiszólt utanna Myulassy. Azután egy néhány nappal vettem egy nyersselyem fehér nadrágot. Ez volt rajtam most is. Mikor kiakartam szál- lani a csónakból — talán az éhségtől elgyengülve, — beleestem a part előtti iszap- j ba. Dacára annak, hogy előre buktam, a hátam is sárfürdőt vett. Kimentem egy kis tisztásra! s ott szá- viígatÍAm a szép fehér nadrágot — a társaim legnagyobb mulaíására. Most már e- gészen elöntött a méreg: Az előbb csak Vhbs voltam, most már sáros is vagyok, vizes is. .. Sulyok Béla. (Folytatjuk.) Ifeljesea, ingyen kap minden jo&b ve*1®, M nálam «IpSt vess., egy pár cipő sámfát, amely a cipó fcrmáfA; nsegteTtja. — Valódi amerikai dpőíd — Szolid áraki — Das választék! TELE-PÖH 5SÜ. TELEFON 2Ú2.
