Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)

1911-11-24 / 248. szám

HL évfolyam. 248-fk szám. Szatmárnémeti, 1911. november 24. Péntek. r & tL Saerktsziöség és lúat&éiivsiai: Éazal&eieii «*** Süafenárvémc# }& Tütefw-sa&as A vármegyék államosítása.! szikla. I A kormánypárt jámbor, hallgatag és pihenő mungói meggondolták a dolgot és — beszélnek akárcsak a kormány tfojtogató ellenzékiek. Szokatlan dolog. Ennek valami rejtelmes oka lehet. Elvégre ma az a po­litikai szabály kezd odasorakozni a kodifi­kált házszabályok mögé, hogy az ellenzék j kötelessége a beszéíés, a kormánypárté a zajos ellentmondás ezekre a balfeiől el­hangzó beszédékre, vagy a — hallgatás. A beszélő mutigók nem csodák, vagy ha azok, nagyon átlátszó, együgyű csodák. Nekik narancsban van adva- hogy beszél­ni kell, meg kell bontani a mai helyzet szálait s bele kell dobni valami izgálmhas szenvedéíykavaró témát a belügyi tárca költ ségvetése felett megindultalak kimondott vi­tába. Hát beszélnék a mungók és kíván­ják, eped ve, vágyva a — vármegyék ál­lamosítását. Azt gondoltuk, hegy régen meghalt ez a gondolat. De úgy látszik a mai kisér- tetjárásban, a midőn -egy kivégzett politika múmiája kipirositott álarccal kijön a napfény re s magával házzá a berozsdásodott la- banchagyományokaí egész készletét, nem kell komolyan vennünk, hogy kiragadja ez a ki­sértet politika ezt a kiszenvedéít gondola­tot és megtáncoifajtja. Ez csak undorító, ke­gyeletien lehet, de egy szemernyit sem fé­lelmetes. Legfeljebb , üdülő. Vádoló, ohgy miért nem engedte az ellenzék ismét betörött fejjel sirba zuhanni ezt a kisértetpoiitijkáfL Íme, egy kis levegőt kap s már örök élet kellene neki. Reformok. Atkos, gonosz refor­mok. Hej ez a szó is mennyit változott^ A reform egy haladó irány szótárába tar­tozik s ime ebből veszi átkos, hullaszagu törekvéséhez a meghatározásokat az a párt is, amelynek egész élete lihegés a reakció felé. Most már tisztában vagyunk. Nincs itt mit válnunk. A jövő útja csak ennek a po­litikának a hulláján vezet keresztül. Avagy lehet e remélnünk valami jót attól a rendszertől, rnely rendszeresen töri azokat a nyomorék bástyákat, a melyek mögé még behúzódhat a függetlenség. Tö­redezett bástyák. Labanc magyarok törték meg. Most azok akarják egészen ledönteni. A íiszaparíi menyecske. — Eredeti elbeszélés. — irta: BODNÁR GÁSPÁR (Folytatás.) Sinkovics hallgatott. Pedig tudta, hogy ez a dirigálás tette virágzóvá üzletét. Végre eldőli K korona kérkése. Sinkovics kibé­relte. Mármorstein csak mosolygott, mikor a kibérlés napján Sinkovicscsai találkozott. De nem szólott semmit. A hallgató ellenség ve­szedelmesebb mint a fenyegető. Méltó a város emelkedéséhez. ... A Korona szálló uj gazdájával egé­szen uj berendezést nyert. Fényes vedéglő. A íiszaparti menyecskéhez címzett ven­déglőt kiadták bérbe. Hadd üljön ott magának! Sinkovics alakja kiegyenesedett. Nagy pí páját penzióba, tette, most inár (csak havvanria szivar járta. A fővárosból hozatott főpincér és személyzet lepte el a, termeket. Semmi sem hiáyzott az álomból. Va- lóravált.. beteljesedett... És látszólag rnent is a dolog. Hiszen szokták mondani, minden uj seprű jól seper. Csak Hánikáék aggódtak, ők szerényen éltek. Férje fezépen keresett. De /azért $ csen­desség, visszavonultság boldogította őket. Hánika nem egyszer töltötte álmatlanul az éjszakát... A templomban is látták őt. Ki sírt szemekkel imádkozott. Senki sem sejte|be mi bántja azt az asszonyt, a kinek olyan boldog családi élete van. Az okos nőnek szivébe sejtelem költö­i zött, Félt, hogy apja tönkre megy. Hiszen i nem olyan embernek való üzlet az. Egész' éietégben átt szerzett vagyonát teszi koc­kára. A mint gondolta úgy történt. A »Ko­rona« száió csakhamar — csődöt mondott. Mikor a veszedelem fogait kezde mu­togatni a gömbölyű asszonyság... már mint Sinkovicsné, jól összeszedelőzködötí. Az tán ott hagyta Vendelt — a faképnél. I- lyen szamár emberrel nem él ő egy fedél alatt. Nem volt más tennivaló, mint a még megmaradt romokat meginteni. Sinkovics úgy, járt a városban, mint az örült. Tehetjelen; volt, mint a minők az ilyen szerencsétlen emberek szoktak lenni. Annál inkább résen volt Hánika, illetőleg Crick <S Cüiap egvetsüíi elárusítója- n»-u­............ ie íjí&M, kap minden jobb *©vő> ki nálam dp& vess, egy pár dpő sámfát, amely a dpő formáéi «égtája. — V'&iéiM amerikai cipőid — Szoísd árak í — Dtis választéki GfüSmrEtü sásaié. DwAk-Mr 8. TEL E.# & H mi. TELEFON 252.

Next

/
Thumbnails
Contents