Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)
1911-11-15 / 240. szám
ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 195 5. oldal. Legszebb ni ti aí" szíttá» Vegyileg száraz utón! äzecheaj'i -CL 43. Alap^ 188S. sának kulcstollára ismert benne, mely alapon feljelentést tett üzlettársa ellen. A vendéglő szélhámosa. Síanesku Ferenc mérnök, budapesti lakos Nagybányán, az Ist-, van király szállóban egy teljes hónapig úri módon élt s bányatulajdonosok képviselője« nek adván ki magát. A fizetés elő! azonban egy névjegy és 380 korona adóság hátrahagyásával megszökött. A szegény becsapott ii-\ zető pincér feljelentést tett ellene. Fizetik az a vasiak a tandíjat. Kálin Tógyer a Tógyer Pintyi, Kálin Vaszil a Tógyer Pintyi, Dobje Flóra a Dobje Flóráné komor-r záni lakosok Dobje Flóra komorzáni lakost 1911. április 24-én karókkal súlyosan elverték. A szatmári kir. törvényszék inai tárgya- lásáan az atyafiakat fejenként 2 havi Dobje Flórát pedig 15 napi fogházra ítélte. Szóváltás közben. A minap Szarka Miklós és Todorán Jakab batarcsi lakosok Bodán; Illés házánál valami felett diskuráitak, e közben Szarka Miklós a házigazdával összeszó, lalkozott, mire Bodán Illés lekapta a szegen függő töltött forgópiszijolyt miközben az elsült és a golyó a háta megett ülő Irinka nevű 10 éves lánykának a bal lábaszárába fu-1 ródött. Ember baráti szeretet. Batarcs község határában a minap tűz volt, a község elöl-: járóság a lakosokat s köztük Szarka Pált az erdő oltására akarták kirendelni. Szarka azon, bar* fejszét ragadott és iszonyú káromkodás közben a aflu elöljáróságát kikergette udvaráról. Hülyeségben szenvedő tolvaj. Schvartz Jakab borhidi lakos tulajdonát képező zsidó imaházban hhagyott imafelszereléséí, mely- értéke 60 korona, Lővy Abrahám lippói csavargó ellopta. Mint a vizsgálat kiderítette, a tolvaj nagyfokú agylágyulásban szenved. Az anyós-gyülö^et eredete. Az a pályafutás, melyet az anyósok a humor irodalmában tettek meg eddig mos váratlan komolysággal deleiőre jutott. Az a- nyós, niint ilyen, bevonult a francia tudós társaságba, ahol formális és komoly előadást hallgattak meg a tagok az anyósproblémáról. A híres tudós társaság egyik legjelesebb tagja vette bonckés alá a rossz vicék által diszkreditált anyós-kérdést, beható értekezést irva erről a tárgyról; —a szerecsene- kre vonatkozólag. Salamó Reínach volt bátor kezdeményező, aki a népek anyósairól szerzett tapasztalait merően szembeállította, az ethnológusok eddigi tételeivekMegállapitotía, hogy az any- ós-gyülőlet, mint öröklődő intézményi, elő szőr a spanyolok figyelték a XVI. században az uj világ lakómál. A fehérek egyik csodálkozásból a másikba estek, mikor látták, hogy egy tisztes korú anyós, vejének, egy hatalmas harcosnak, láttára, kétség beesve, menekült és halálmegvetéssei rohant föl egy meredek szikla élére. Hogy. ez a gyűlölet vad a- knát milyen mértékű, azt egy Észak-Ausztrá- lia partvidékén divó szokás illusztrálja legjob ' bari, ahol a vő, ha a tengerről érkezik, ah- i ol a parton anyósa járt, nem lép ki addig a | partra mig az ár nem mosta anyósánk láb- | nyomát. A Kongó-tartományban némely helységben a szegény anyósoknak csak térdencsu- szva szabad az utcán járniok. Afrika más partvidékein megbüntetik szegény anyósokat, ha nem tudnak elégé vigyázni arra, hogy vejükkel ne találkozzanak. A tudós előadó maga is elmerengett azon a kérdésen, hogy mi okozza ezt a kegyetlenséget? A tudós ethnológusok nem akarnak hozzájárulni ahhoz a nézethez, hogy — mint egyesek állítják — ez az iszonyat a fekete anyósok irányt, átvitele és avasztikus átvétele annak az iszonyatnak, melyet valamikor megfordítva, ugyancsak indokoltan, szegény anyósok éreztek vejeik iránt? Az angol ethnológuzok például azt mondják, hogy a gyűlölet forrása a leányrablás intézményére vezethető vissza, a vő még ott is, a hol a leányrablás már megszűnt, voltaképpen már a régi rabló és öröklött érzéseket visznek az anyósok reájuk át, mit ők szintén indokolatlmsuí, de öröklötten viszonoznak. Más tudót - ;t nemi vonatkozásoka visznek a tárgyba. Reináck azonban igen érdekes nyelvészeti okokra vezeti az anyóske- rülés és anyós-gyűlölet intézményét vissza. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczg Ernő. Társszerkesztő: Duszik Lajos. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. feííÉJÉKfil! ÉS niiHi földbirtokosÉ fipImÉta! Törlesztéses jelzálog kölcsönöket városi házakra, valamint vidéki földbirtokokra 15, 20, 25, 39 és 50 évre 3V2°/o, 4% és 41/2% tiszta kamatra a legelőnyösebb feltételek mellett folyósítunk. Birtokok gyors elparceliázá- sát vállaljuk, adás-vételi ügyleteknél a vételár kifizetését teljesítjük. TISZTVISELŐI KÖLCSÖNÖKET A LEG - GYORSABBAN BONYOLÍTUNK LE. Akinek tehát uj kölcsönre van szüksége, akár pedig régi, de drága kamatú tartozását óhajtja 41/2 %-os kamatú pénzzel felcserélni vagy vételárral tartozik, melyet kifizetni óhajt, az forduljon bizalommal a Szatmári Jelzálogkölcsön intézethez SZATMAR, Atiila-utca ll./a. szám alatt (Vasúti állomás közelében, a Kossuth-kerttel szemben.) *53. *33 *53 *53 *53 *53 *55 *55 *55 *55 *55 *55 *55 *55 *55 *53 **55 *55 *55 *55 *55 *53 *53 *55 Sztahora Bertalan 1 úri szabó Szatmár Tompa-utca 7» zs. Tisztelettel értesítem úgy a helybeli, mint a vidéki uriközönséget, hogy 5 év óta fentálló, jóhirnévnek örvendő nri szabó műlaelyemet József kir. herceg-utca 18. sz. aló! Tompa-utca 7. sz helyeztem át Amidőn ezt szives tudomására hozom, kérem az igen tisztelt úri közönséget, hogy műhelyemet, — hol a legszebb kivitelben készítek minden e szakmába vágó munkát, — nagyrabecsült bizalmával továbbra is megtisztelni kegyeskedjék. Kész szolgálattal. Sztahora Bertalan uri-szabó. M
