Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-22 / 221. szám
Etö&etési árak í- Egtcráne J2 ML m k. Szerkesztőség és kta&iwmtel: Északkeleti Könyvmiwnda Seabaán »émefi ___jfe*jgcgr^_. Hy Kttér som 2SJ mér. ÜM**ett»*g kögői' Nép nélkül, bizalom nélkül. szikla. Egy sötétes nyári zivatar-felleg nem ca-, nal olyan ideges várakozást, mint Tisza a- radű szereplése. A főmufti szavai kijelentés számba mennek. Ezekből a kijelentésekből fü zik össze a immgóbibliát. Szavai nem okoznak kisebb megillető- dést, nem váltanak ki kisebb áhítatot, mint — teszem fel — a tibeti dalai lámáé. Be csak családi körben. Hasravágódott lélekkel, leszerelt kritikával várják s elhangzása után. az érthetetienséget szent titoknak, misztériJ tannak, prófétai eksztatikus megnyilatkozásnak minősitik. Gyarlóságait elsiklásait az ihlettől elragadt lánglélek nagyoló felfogásának, a zseni sasszámyu repülésének javára írják. így eshetik meg, hogy a Tisza áhitatta! halgatott kijelentései olyan gyarlók és hatástalanok, okkötései olyan elnyüttek, szakadó- j zók s beszédjének a lelke annyira elfogult, ! sőt elvakult előttünk, kritikus szemmel néző I ellenzékiek előtt, mint pl. Sven Heddin előtt | lehetett egy dervis ördögűző mondókája. Ne legyünk igazságtalanok. Elismerjük, J bámulatosan nagy Tisza a saját, elkerített kis i udvarának közepén, a saját pártvilágnézeté- ben, de azt meg neki kel lelismemie, hogy I bámulatosan rövidlátó ahhoz, hogy a kerítésen túlra is átpillantson s az ellenzék annyi j nagy igazságát, küzdelmének tiszta rugóit i összemérje a saját pártigazságaival. Az aradi beszéde is ennek a mereven j körülhatárolt pártvilágnézetnek volt megmyi-» latkozása. Mert könnyű ott pápának lenni, ahol! csupa igazhitüek vannak. Még a kappan ist ur a saját udvarában. De egy külső körülmény többet és világosabban beszél a Tisza u. n beszámolójánál, mint az egész beszéde. Íme egy népképviselő!.. . Midőn kerületébe, különösen kedvelt választói körébe meghitt családi körébe jön, csendőrszuronyok villognak vas-1 kerítésként körülötte s feketén bólongatnak üdvözlésül a csendőrkalapok kakastollbok- rétái. Erősen, szorgos gonddal rostálják, ellenőrzik a »népgyülés« belépőjegyes publikumát. Talán még a himlőoltás i bizonyítványukat is elő kellett mutatniok a szegény — hallgatóknak, akiák egy egész választókerületet, egy intelligens haladó város finomult rr Ősszel. Irta: lekcsei Sulyok Béla. Ilyenkor, ősszel, mikor a hervadt, sárga faleveleket a hüs októberi dér, zuzmóra fehérre festi; mikor a természet néma, csendes haldoklását látom magam körül: eszembe jut a Szűrös Dani bácsi élettörténete. önkénytelenül összéhasonlátást teszek a rügyfakasztó tavasz, az akácfaillatos légtől mámoros ujraébredés és az ősz, a csendes elmúlás között.. . Mindkettő impozáns. — Mindkettőnek meg van a maga jelentősége. Az ‘egyik a szerelem tüzet táplálja, éleszti fel a szivekben uj reménynyel, vágyakozással árasztja el az embert; mig a másik ködös, íojtös levegőjével, szürke egyhangúságával, kopasz fáival: az enyészet, vég szimbólumát festi... És mily fönséges mindegyik a maga nemében.. . Ilyen az élet is: egyszer kedvet, uj reményeket önt az ember leikébe, máskor leint ,, lesújt könyörtelen ridegségével, mostok aságával .. . & Szünös Dani fiatal asztalos mesterember volt. Egy arisztokrata család sarjadéka, ki a Sors tnostohaságának, könyörtelenségének köszönheti, hogy életét verejtékes munkálkodásban kell töltenie, a könnyű, gondtalan élét helyett. Atyja, a vármegye egyik leggazdagabb földbirtokosa, már ott pihen néhány év óta a családi sírboltban. Sirba vitte a kegyetlen, ádáz sorsa, amely szinte koldusbotra juttatta a mágnás Szűrös családot. Az öreg Szűrös fiai közül Daniban bízott legjobban. ő volt a légidősebb, legkomolyab a gyerekek között. Ismerte nemes szivét, családja iránta rajongó szeretetét. Utolsó szavát, is fiához intézte: — Fiam, ne hagyd el a családot! — aztán lezárta szemeit a minden földi kintói megszabadító halál angyala. Ez a nehány kérlelő szó volt az összes »hagyatéka« az öreg Szűrös Dánielnek. Fiának lelke legmélyebb rejtekében foglalt helyet. Menybeli szózatként fogadta s meg is tartotta azt parazsául a szülői, testvéri szeretetnek. Éjet-napot eggyé téve dolgozott kitartással, fáradhatatlanul: csakhogy csakhogy családját megmentse a nélkülözésektől. Dolgozott akkor is, mikor más nyugodtan aludt, hogy testvéreiből különb embert teremtsen — magánál. Kerülte a szórakozást Rosa Criek & C@mp egyeaűü ingyen kap raindea jofrb mcntó, M nálam cipői vom, egjr pér dtpő sámfát, amely a dpő formáját VaJédi amerikai cipők! — Szolid árak! — Dús választék! GRÜMFELD SÁüaUEL Deák-tér 9. TEL Ü.«F ö* TELEFON 232.
