Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-19 / 218. szám
ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. k QaHórok géso»©- s&sa. tfikínféimyel t í «iáé fehérre s : i Hájtájer Fái Köadamm&c&k ^lasse leoartyilJt, bátorok szén -óv.»« '.'.sau 3. oidaí. Üzletek: BffiSlilk ysjas-Ste HL SI £, fitÜSHtisa 1 k ÉS &g}fifrafy II Sí AiapUva lö86-ban. hiányzik, de sót __ és mégis mily kongru tén nregeshetik, hegy a falra festett ördög megjelenhetek. Ebből sok egyebet is fcneg-> tanulhatunk. Megtudhatjuk, ha egy kicsit gondolkozunk, hogy miályen hasznos, áldásos reánk nézve a közös bank, közös Vámterület és minden közösség és hogy mi- ÍJyen szerencsétlenség érne minket ha a kö-, zösség megszűnnék ? ? ? Oh oh! I ! ! y—s. oly mértékben mint a 9-es bizottság megállapította. 2. Általános, titkos választói jog megalkotása és a választókerületek beosztása. / 3. Junktim a véderőtörvényjavaslatok és az általános, egyenlő, titkos választói jog között. Ha nem lesz béke, akkor — mondja a bécsi forrás — a király a kormány előterjesztése alapján határoz. ¥a!cdi Ohewro amerikai cipői párja 14 korona BrOnfelteÉl SS 9 lélelisiPletel eredményei. Egy bécsi forrás közli azokat a békefeltételeket, melyeket aBerzeviczy által folyhatott »eszmecserék« alatt a parlament egyes pártjai megállapítottak. E szerint a magyar kormány és az el- ienzéki pártok békefél tételei a következők: A o>jar kormány feltételei 1. A véd- eröjavaslatok megszavazása anélkül, hogy a javaslatokat a napirendről levennék. 2. Egyes részletek esetleges módosítása4 a részletes tárgyalás folyamán. 3. A kilences bizottság programjának megjalósitása. 4. A véderöjavaslatnak a választóreform tol való teljes különválasztása. A Kossuth-párl feltételei amelyhez a Károlyi-csoport és Andrássy Gyula gróf is hozzájárultak a következők;: 1. A hadsereg fejlesztése nemzeti irány Iban a zászló-, címer- és jelvény kérdés rendezése által. 2. A véderőreformról folytatott vitának felfüggesztése mind eme kérdések elintézéséig. 3. A költségvetésnek nyomban való tárgyalása. Ebből látszik, hogy a hormány álláspontja csak kevésbé tér el Kossuth-pártjának álláspontjától. A jnsth-párt föltételei ezek: 1. Véd- eróreíorm költségeinek leszállítása és a hadsereg fejlesztése nemzeti irányban, legalább Posztói »NOIíTH ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikke beszerezne. vág)' a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizálommai: Kjánrinn gazd. szakirodájához nÜflOUF Szatmár, Kazinczy-u. BRITISH« biztosító társaság f {»ügynöksége Baj, nyomor mindent lé. Még nincsen két esztendeje annak, hogy mozgalom indult meg abban az irányban, hogy bizonyos kérdőívek utján az egyetemi ifjúság életéről és viszonyairól tiszta képet alkossanak, illetőleg statisztikát állítsanak össze. Sok kérdőív érkezett be a bizottsághoz amelyek a feltett cirka 80 kérdésre válaszol tak. Természetesen névtelenül, ami az elkészítendő statisztika reális volta mellett bizonyít. Mert névtelenül nem restellj senki a maga életsorát, legyen az bármiilyen is, leimt; azt pedig nem tehetjük fel az egyetemre felkészült, tehát érett és művelt ifjúságról- hogy holmi gyermekes visszaéléseket engedett voina meg magának, ilyen komoly ügyről lé, vén szó. Elég az hozzá, hogy ezek a munkálatok befejezésük felé közelednek és már is iplrémitő az a kezdetleges homályos kép, ami eddig kialakul a sorravett adatokból. Legkétségbe- ejtőbb állapotok vannak a jogászságnál és a ' filozófusoknál. Persze most már nem csak ; fiukról, hanem leányokról is van szó. Még percentekben nem lehet beszélni, mert nem áll előttünk befejezett munka, de nagytan sokan vannak olyanok, akik friss, meleg é- telt sohasem esznrek, kenyeret szalonét ebédéinek és ha marad belőle, hát vacsoráznak is. Van olyan, aki 30—40 koronát keres na ponta és olyan, aki tizenegyed magával jár egyszobába ágyra. Van pl. égy bölcsész leány a többek közt, aki vagy hat elemista gyereket tanít és kap érte 26 koronát és lakást. Még ebből 10 koronával segíti a szüleit. -— Rettenetes állapotok. És emberfeletti küzdelemmel befejezik tanulmányaikat. Akkor aztán nem kapnak áS lést, tovább instraktoroskodni, pár forintért napszámra irogatni pedig már ilyenkor legtöbben restellenék. Persze aztán a végzett em-j bér sorsa még rosszabb mint azelőtt volt Csak kitátja a száját az a nagy társadalom és tele orditja a levegőt azzal hogy túltermelés van, nagyon sok a tanult ember. Nem lehet ennek mindnek kenyeret ad*. A nép, az istenadta nép, az akkor boldog, ha kiadálhat. Hát csak kiabáljon. Nem keresi semmiben az értelmet, az okot, csak vezetteti magát, csak rohan egy hang u- tán melyet kellő időben hangoztattak a pusz fában. De próbáljunk az értelmes egyesek-, hez, ne a fejnélküli, csupasziv tömeghez szó- lani. Tény, hogy a nagy küzdelmek árán diplomához jutott egyének nagy százaléka lebzsel állás nélkül, illetőleg nem fogaják et a társadalomban azt a helyet, amely őket megilleti. És most jönnek a mindenkori kormányok akikről nem mint politikai faktorokról ^rólunk, hanem, mint a nemzet jó, vagy sajnos rósz sorsának intézéiről. Mondom jönnek és kérdik: Kell állás? És szerveznek 600 uj tanítói állást, meg egy néhány tanárit. És persze csavarnak egyet az adóprésen. Csak kiabáljatok, ad a kormány, csak fizessetek. Aztán sok a jogász? Erre elkezd kisérteni a numerus klauzus! Sok az ügyvéd? Meg nyújtják három esztendővel. Mindig csak gyökerében, okosan kell irtani, ahelyett hogy áldásosán javítanának a helyzeten. Mert arról szó sincs ások lata- iner embernek kenyér kdi. De kenyeret kell adni, nem pedig az embert elpusztítani, hogy ne kérjen kenyeret! Ha ennek adnak kenyeret, a másiknak a szájából veszik azt ki a sok adóval. Ez az okos politika? Mindig másutt orvosolnak, mint ahol a baj van! Nem az a hiba, hogy túlzsúfoltság van a tudományos pályákon. Hiszen •még mindig nincsen elég tanító, tanár, orvos, Vagy . elét) az, mikor 100,000 emberre äemssmi kelensÄ ^ fcfelipi teteti l:és**£k!alec&, é0$rt~ Hb fflBSl v$bm fa»c»*Kqte« btg&csőb&tm gsxeremet^ he §0$ $É#!
