Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-12 / 212. szám
Szatmárnémeti. 1911 ÉSZAKKELET 2. oldal. Negyvennyolcas házszabály. Irta; B^g&LlüYä SAMU országgyűiési képviselő. jól emlékszünk reá: a hírhedt november 18. előtt is többször szóba hozták az akkori többség köréből, hogy az 1848-iki országgyűlés képviselőháza részére készült házszabályok a mostaniaknál sokkal szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak s hogy az obstrukcióval szemben ezeket a rendelkezéseket kell föieleveniteni. Még nem tudhatjuk, uj november 18. van-té készülőben, de azt már tapasztalhatjuk hogy annak előfutárai egyremásra kezdenek jelentkezni. így itt van előttünk ismét a negyvennyolcas házszabályokra való hivatkozás. A munkapárt egyik jelese, dr. Ho- ránszky Lajos a Rester Lyoyd mpiapi számában nagy hatásra számitó cikket irt, amejly ben nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a házszabályrevizió érdekében folyó küzdelemben (!) azoknak, akik ebben a kérdésben Immár a kételynek semmi okát és helyét látják, »segítségére és támogatására sietnek az uj Magyarország halhatatlan megteremtői, akik 1848-ban az alapvetés dicső munkáját véghez vitték.« Szerinte »ama nagy korszak öröksége az, melyből erőt, hitet és bátorságot kell meriteniök a közelgő küzdelmekre«. Íme tehát a kormányhoz közel álló helyről elhangzott a szinte formális hadüzenet. A hadműveletek ugyan még nem kezdődtek, de az üzenetre, ahogy tudunk, mégis felelnünk illik. A mi feleletünk nagyon egyszerű. A helyeit, hogy valami nagyon megijednénk, teljes ‘lelki nyugalommal kijelentjük: Semmi kifogásunk 'nincs az ellen, hogy a negyven- nyolcas törvényhozás örökségét elfogadjuk. Éppen fezt köveletjük .1867. óta szakadatlanul. Az egész .vonalon. Állítsák vissza a negyverinyolcadiki törvények teljes uralmát, így fogják örök időkre tárgytalanná tenni a függetlenségi párt harcait s azt a küzdelmet is, amelyet a kitűnő jjikkiró az ismert meny- dörgö szótár minden villámjával akar a pokol kárhozatának kénköves mélységeibe sújtani. Nem is akarunk most afelett vitába bocsájíkozni, hogy a közleménynek az idézett negyvennyolcas házszabályokra vonatkozó magyarázatai megfeielnek-e azok valódi értelmének. Hiszen magából a cikkből azt kell sejtenünk, hogy úgy látszik, nem sokáig a maga helyén, a parlamentben lesz alkalmunk ezekkel a kérdésekkel érdemlegesen foglalkozni. De most, amikor ime a független magyar állam megteremtőinek szellemét merik ellenünk felidézni, elég annyit megkérdeznünk: hiszi-e a negyvennyolcas hagyományok eme lelkes bajnoka, hogy ha Kossuth Lajos és társainak afelett kellett volna dönteni, hoyg a magyar államiság követelményeit semmibe vevő katonai javaslatok mielőbb törvényerőre emelését miképen tegyék minél könnyebbé, csakugyan olyan mohó sietséggel siettek volna-e a tanácskozást annyira megszorító rendszabályokat a!p, kötni, mint amilyenekül ö most a negyven- nyolcadiki házszabályokat értelmezi?! Sajnálattal kell megmondanunk, hogy azoktól, akik a P. L. ezen vezetőcikkének olyan nagyon mégörültek, erre a kérdésre íélfbgulatian feleletet nem várhatunk. Akik ennek a cikknek jobb ügyhöz méltó nagy felbuzdulásával magukat azonosítani tudják, azok már el vannak határozva, hogy többé semmiféle óvakodásra intő aggodalomra nem hallgatnak. Megcsontosodott eiő- itéfetetekkel vitába száilani nagyon meddő munka volna. Ez már az idő kérdése. Hogy pedig az erőszak még nem1 erő, azt már a derék uraknak voit elég keserves alkalmuk tapasztalni. A mi igaz ügyünknek elég diz- tositéka az is, hogy ők a inaguk kárán sem' tudnak okulni-. Pedig, hogy mennyire nem okultak, mutatja a cikknek egész észjárása. A hány állítás annyi súlyos tévedés. Abból indul ki. hogy az 1905-iki válásztások feladata a házszabályok kérdésében való állásfoglalás volt. Nyomban kénytelen megállapítani, hogy a választások eredménye a házszabályrevizió el len ütött ki. De ha 1910-ben a többség a munkapárté lett, ez szerinte nem kevesebbet bizonyít, mint azt, hogy mivel a munkapárt a házszabály revíziót követelő szabad elvű párt örökössé, a választók többsége a munkapárthoz való csatlakozásával egyben azt az akaratát akarta érvényre jutattni, hogy a házszabályrveviziót sürgősen és feltétlen meg ekll csinálni. »A választás — úgymond — nemcsak a Deák Ferenc és a régi szabadéivá párt politikájának szentesítése vcolt, hanfem egyúttal azt is jelentette, hogy a mai többség tartozik a parlamenti rend helyreállítására vonatkozó kötelezettségét beváltani.« OJlyan fennhangon állítja ez az élelmes cikkíró, mintha teljességgel bizonyos leli eine afelől, hogy Magyarországon már senki sem emlékszik a munkapárt választási prog rammjára. Nem volt abban a házszabályre- vizióról egy betű sem! Már most abból, hegy 1905-ben, amjkor a kormány azt kérdezte a választóktól, hogy kell-e házszabályrevizió és e kérdésre a választók azt felelték,, hogy nem kell; viszont pedig abból, hogy 1910-ben, nykor a többséget olyan kormány ■kapta, amelyik ezt a kérdést nem is intézte a választókhoz, azt következtetni, hogy a többség most már a választók többségének kijelentett akarata szerint köteles az 1905- ben megbukott házszabályreviziót megcsinálni; csak olyan elmének lehet, amelyet — egyébként bármilyen kiváló is az erőszakosság örvényébe sodort az általa emlegetett »vak pártszenvedély«. Ez pedig dulakodásra és nem vitatkozásra való. Egy érzékeny húrt is megpendít azonban a közel jövő eme zenéje. Az ország érdekében csak örvendenünk kellene, ha a túlsó táborban igaz viszhangot tudna kel-t teái. A »magasabb felelősség «-ről is beszél, Horánszky Lajos. Vajha önmaga és pártja is tudatára jutna annak, hogy a jelen helyzetben mit követel a magasabb felelősség ér-; zete. Ennek az érvényesülése tisztán ma a kormányon és a többségen áll. Egyetlen javaslat mjatt olyan kormány és olyan többség, amely a felelősséget abban látja, hogy mindenekelőtt az állam és a né plegközelebbesö„ legsürgősebb szükségleteiről gondoskodjék, az ország legégetőbb érdekeit kockára tenni nem teheti. Az ut nyitva áll előtte, hogy ezeket kielégítse, ha megrögzött makacssággal maga torlaszolja el: magára vessen, ha a ' nemzet meghamisiInatlan ítélete az ö eljárá: Modern ruhafesíést bármily divaisziabe. D^l Legszebbruhatisztitás Ody lciJtíF Jr ol Vegyileg száraz utón! Nagykároly Széchenyi-«. 43. Alapú: 188$ SlMiBlwsr'» r)m!i áz %££ IfefgilÉ^fiifeil ita Henrik, Piess Vilmos kalap gyárosok egjtaüHi lerakató, Borsaünó és Angol kalap újdonságok, úri fehémeinüek mérték szerint készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór keztyük, séta psícátr, harisnyák, bőr, szivar szivarka pénz és visít tárcák, sth. az előre teiadt idény miatt Panama és nemez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan eszközöltetik). Női kézi táskák keztyük harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és minden divat újdonságból nagy 'választék. Külön osztály nőj Blrnis, Pongyola és jouponokból.
