Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-05 / 206. szám
BCfmrtési árak: Egész ime 12 K Vidéken: 1« Egy 4- saj* _______ Sz erkesztitek és ktaAlávafal: [ Északkeleti iCSayv^tnida Szartaiám émeti üazwiczy-u. IS. THetijtt-szÁ»: 384. ü-"— • ■ ' .■ *w»'1 ."I .‘LL'jTjg' 1- rrr— • •ír~írr.r!2;* T "*»o -—— KytSíér sara 20 fillér. Törvényhatóságok és népgyűlések (V.) A most folyó parlamenti^arcot támogatják a népgyülési h atározatok^eííTeíflt «egnagyoDDrészt a törvényhatósági határozatok. Szemben ál! tehát a választó, a választott és az Isten kegyelméből ott ülő tagokból álló törvényhatósági bziottsággal. A választó helyesli a küzdelmet, a választott elitéli. A választó további ellentállásra, a küzdelemnek a végsőkig való megvivására hívja fel a parlamentet, a választót elitélve az obstrukciót feliratot intéz a parlamenthez s kéri a nagy lomha tehetetlen rhunkapártott, hogy bármi módon törje le az obstrukciót, hogy aztán a munkapárt haladhatson a maga utján, a lemondás utján tovább. Hol van meg tehát az öszhang a választók és választottak között? Valaki ellenzéki álláspontot képviselve kap a választáson megbízást mikor aztán a megbízás a zsebében van, elfelejti a megbízóknak adott ígéretét s csatlakozik a mindenkori többséghez! Hiszen ma más a bizottság: tagok nagy részénél az az elv uralkodik, hogy szeretnének olyan kormányt látni, amelyet ők nem támogatnak. Ha már most nézzük ezeket az egymásnak homlokegyenest ellentmondó határozatokat s nézzük azt, hogy ezeket a határozatokat kik, és minő módon hozzták, önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy e határozatok közzül melyiknek van nagyobb erkölcsi alapja s így melyiknek van nagyobb erkölcsi alapja s igy melyiknek van nagyob suja? Ä törvényhatósági határozatokat az úgynevezett virilisták, tisztviselők és választott bizottsági tagok hozzák! A virilisták, akik leginkább a nagykereskedőkből, bérlőkből, az úgynevezett pénzemberekgőí, állanak, függnek a kormánytól, függnek a törvényhatóságtól; a tisztviselők egyenesen függő viszonyban állanak, ők ki vannak téve a mindenkori kormány képviselője, a főispánok önkényének, nehogy náluk elvről szó sem lehet, az ő politikái maguktartását a főispánok pártálása határozza meg. Tekintettel már most arra, hogy a virilisták és választott bizottsági tagok egyenlő száminál vannak., a tisztviselők pedig coipso mindig a kormány kívánsága szerint szavaznak, lehet-e leghalványabb remény is arra, hogy a függő viszonyban áliók felett a választott bizottsági tagok győzelmet arathatnak?! Lehet-é kilátás arra, hogy az igazi népakaratot képviselők, az utasításra szava-« zók felett többséget szerezhetnek? E mellett, hogy látnak napvilágot ezek a határozatok? Elindul a főispán vizitelgetrii, kér, ri- mánkodik, hogy igy-ugy ne szavazz, ne’ gördíts akadályt, hiszen én rólam, a főispánról van szó, úgyis mindegy akármit hahatározunk, miért nehezítenéd meg a helyzetemet?! stb. Aztán kitűzik a közgyűlést. A tárgysorozatban az ominózus pont rendesen nem szerepel. Az ellenzék nem tudja, hogy tárgyalva lesz az, ami a kormánynak kedves, a nemzetre pedig káros. A kormány pártiak bizalmas behivót kapnak s igy aztán rendesen a legnagyobb munkaidőben összehívott közgyűlésen a felirat sorsa meg van pecsételve. Ellenben a népgyülések spontán jönnek létre. Ott nincsen függő viszony, nincsenek virilisták, nincsenek tisztviselők. Aki ott van, az mind igazán képviseli a nemzeti akaratot. Ezek az ott hozott határozatok tehát sok kai inkább képviselik a nép igazi akaratát, mert hiszen a megnyilatkozásnak nincs száz és száz kerékkötője. S épen azért, mert önként, nem kényszer folytán nyilatkozik meg a népgyülési határozat, van erkölcsi alapja. Ha már most az ellenzék küzdelmét helyeslő néppy ülési határozatokat szemléljük, szemben a mindenkori kormányt támogató törvény hatósági határozatokkal, megállapíthatjuk azt, hogy nincsen ok arra, hogy az ellenzék a megkezdett küzdelmet abban hagyja. 3 fés és a Lsuha tragédiája. A múlt esztendőben történt. Bécs elküldte a kitanult osztrák rókát — aki neveztetik Kbuen-Héderváry grófnak — halászni a magyar politikai zavaros vizeire: «Eredj fiam, Károly fogd összes az éhes halakat, akik neveztetnek magyar képviselőjelöltöknek : csalétekül itt van két hangzatos jelszó — az «általános szavazatjog» és a «nemzeti munka.» És jött a «kedves Károly», kivetette a csalétket s a kiéhezett halak, akik öt esztendőn át keservesen koplaltak, százával rohanták hozzá. Adhatott volna nekik kevésb- bé tetszetős csalétket is. Nem voltak ők váloCrtCK <k Camp egyeätiü elarasít kap Húadea föhfe tö wtíam was** Teljesen tíi» pár dpö sámfát, amdy a cipő formáját Saofid árak! — Dos választéki
