Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-18 / 217. szám
Vj ,11, Sa aímárnémeti, 1911. e öaliércíle göxmo- sása tü.köi*féimyel * í isé í e li e r r e s s c üzJetek: iteauM iajáHitoi 13. sí Bazto^-sísa Í2„ iíiHa-níca 1 íl III Köseponti ikruliáiZbajnL f£ női kézuiiüüüa, iérit- és női divatcikkekéi tósárohmk legolcsóbban, M&&F1 EÍBflBÉS gazdagon iei.zcivú rigaiakból ________dőrajzokiak & Kőzpoati ÁruFidafoan Sxiaházxaí szLiaben. Eé ^iamnkák ^las* se keztriik. \-y • • ■ boiopok sat&n; e - et: 3 a-ti U® a, SMSfktfsa H iL Aiupuva iíxSo-tiáii. ÉSZAKKELET 5. oldal. Műszaki nevelésünk. A harmadik egyetem kérdése hol eltü- a közélet kérdései közül, hol újra felbukkan különböző változatokban. Az egyetem kérdésével kapcsolatosan azután igen részletesen tárgyalás alá veszik az egyébirányu oktatás és másirányu szakiskolák rendezébénekí és létesítésének kérdését is. Ebben az irányban is kialakult már a minisztérium állás-* pontja és ez a szakoktatásra igen kedvező. Annyira előhaladott stádiumban van már ez a dolog, hogy szó van már egy mezőgazda- sági egyetem létesítéséről is. Viszont az ország iparos érdekeltsége azt kifogásolja, hogy a mai műegyetemi oktatási módszer egyoldalúan, főként konstruktőrökké képezi ki az ifjúságot, jóllehet gépgyáraink csak kevés gépszerkesztőmérnököt tudnak üzemükbe felvenni. A többiek azután nekik meg nem felelő állásokba kényszerülnek. Ennek az orvosságát abban találják meg a szakkörök, hogy a műegyetemi oktatást gazdasági irányban kell fejleszteni. Mi mindakét álláspontot a magunkévá tesszük, mert mindkettőt az ország érdekében állónak találjuk. És pedig az előbbenit úgy, úgy, hogy a gazdasági szakoktatásnak alulról kell kezdődnie a nép széles rétegeinél se célból minél több alsófoku gazdasági isko-* lát és általában a falusi népiskolai nevelésnek gazdasági irányban való helyezését tartjuk szükségesnek. A mi a másik követelést, a műegyetemi oktatásnak gazdasági irányban való fejlesztését illeti, ennek a követelésnek nagy horderejét is méltányolva, a magunk részéről még azzal egészítjük ki, hogy az ai- sóíoku mezőgazdasági iskolák mellett a városokban alsófoku ipariskolákat is kellene nagy számmal fölállítani, oly tanrenddel, a ínély be volna illeszthető a mai ipariskolai nevelés és tanoncképzés közé. Itt ma t. i. egy áthidalásra váró űr tátong, aminek abban jelentkezik a káros hatása, hogy egyes iparágakban, igy pl. a vas- és gépiparban sokkal kevesebb a szakmunkás, mint a- tnennyi iparunk belterjes fejlődése érdekében kívánatos lenne. A mi gyári munkásaink tulv nyomó része a mezőgazdasági munk^örből rekrutálódik s céltudatosság nélkül, ötletszerűen hánykódik, vetődik a műhelyekben ide- oda. Beiekósto l.hol ebbe, hol amabbp a mun kakörbe s sokszor nem tudván a falu vonzó erejének eilentállani, hónapokra otthagyja a gyárat, hogy nálunk mezei munkát vállal-í hasson. Ez az oka, hogy kevés a tradicionális, átöröklődés folytán begyökerezett iparos tehetség, míg például Németországban' bizonyos foglalkozások évszázadokon apá- rói-íiura öröklődtek, az eljárások titkai, fogásai úgyszólván ösztönszerüen sajátíttatnak el. Hogy ez a vele született hozzáértés és a foglalkozáshoz való szívós ragaszkodás mit jelent az iparosgárda állandósága és mun kaképessége terén, azt fejtegetni fölösleges. Ha nálunk is hasonlóképen lenne, mint Németországban, akkor nem kellene gyárosainknak folyton panaszkodniok a képzett munkásokban tapasztalható hiány miatt. Minél több szakmunkást képző ipariskolát — ez legyen a jelszava mindazoknak, akik a magyar iparfejlődést szivükön hordják. De nemcsak szakmunkásokra van nálunk égető szükség, hanem erős képzettségű .keményszakemberekre is, akik az ipari termelő élet felsőbb fokain állva a agyar ipart e nemzetközi versenyben tehetségükkel versenyképessé és terjeszkedőképessé is tudnák tenni. A technikusnak, akinek a kezében a vállalat virágzó jövője van letéve, műszaki ismeretek mellett kereskedelmi ismeretekkel is kell birnia. Ebben a tekintetben a mai közép és (felsőoktatás nálunk igen hiányos. Van műegyetemiünk egyoldalú technikai ismeretek elsajátítására. Van technológiai iskolánk, mely gyakorlati műhelyvezetők helyett a rajzirodák emberanyagát szaporítja. Van kereskedelmi iskolánk is, az meg csupán a termelés delmi iskolánk is, az meg csupán a termelés pénzügyi része felől tájékoztatja a hallga- Itóságát. Meg lehet állapítani, hogy a termeléssel, annak összes vonatkozásaiban egyetlen felsőiskolánk sem foglalkozik. A terme- j ‘lés és fogyasztás problémáit, a pénz és áruforgalmat együtt, egymással összefüggően e- (Syeilen felsőiskolánk tananyaga sem öleli fel. Mialatt a külföldön lázas buzgalommal igye- ikeznek a felsőbb iskolai nevelést a termelés, a forgalom problémáinak megértése irányában fejleszteni, hogy az igy elért termelési megtakarításokkal az iparcikkek előállításának és elhelyezésének gazdaságossá tételét lehetővé tegyék, addig nálunk iparunk fönnakad azon, hogy az elegendő szaktudású mérnök, és szakmunkás kevesebb, mint Szükséges lenne. Egy kiváló elméleti és gyakorlati szakemberünk, Méhely Kálmán kiszámította, hogy; körülbelül minden száz magyar gyári munkás mellé kellene egy a termelést és értékesítést irányitó vezető, akire a mai vállalati termelésből 660,000 korona esnék. Ezek ha csak öt százalék megtakarítást tudnak elérni a gyáripari termelés helyes organisati- ojával, egy év alatt 122 millió korona nye- reségi többletet jelentenének a nemzet iva- gyonosodás javára. Mintegy 4000 ilyen vezetőre lenne szük... A- *£ i .....- i-iái ~ f HÜf jictd ÜÁ. ipj* jn flóaBFtir jgaa»£T P Vizbatian únpreguáit gummi- esőké»ptt*ycgek. Teveszí«-- és Hymatája átmeneti Wá Vt-i'W'k, téglások, vadás/jeabáKjk, ujjas mdiények, zsebbetehető vízhatlan sport ® * kalapok. Selyem, pUisch és teveszőr kocsi takarók, »ói és férfi píeéöek, rojtos válkcin dók, retsálak, leéri táskák aaankoer készletek, illatszerek. A világhírű Tanéit bútorok egyefcaii fcépv'seiet. Gyernie;: kue. ik és : '<:rf lefcfon siám 893. Ragályi Kálmánná!!. (Gíllyén ház.) Telefon szám 2S6. ;|f «llíSifi FAI Készít tyr (IrMI f íegüJvatoiüOü &zabas saenni tegjutáayoiabb árban íáRgfejüfi fffü BÉÍkaí. B. pártfogást kér Ü.'H'.K Fi 1 El J*«|-
