Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-17 / 216. szám
Saatefiánwtmste, 1911. ÉSZAKKELET 3 oldal. s Gallérok g*ésm©sása, tüköi.'fén&yel t s si. ihó { e h é s* r e s s s K&dmiuik&k fflassé kesrfcyfílc, bwtorok sukobí s-®’t t .■**». üzletek: IttMfat yp-g&a 10. 82. BäZtef-ätS5 H, iÜä'&Sä 1 i «S gjggüfíif $L S*. ÄiüpiiVä iööo_bjji. isi nyomja 1c, kinek a provinciája a hazája. Mégy százéves szenvedés mondatja velünk, hogyha még gazdát is kellene cserélnünk, •— rosszabb már alig lehetne a helyzetűnk. És ezzel végre számolniok kellene az el- nyomóinknak. Az örökös megalázás, a jogaink elkobzása, olyan gyümölcsöt teremhet szá makra, amilyet legkevésbé sem kívánhatnak, i Hogyan kívánhatják, hogy mi, ha bajba jutunk, hogy kitartsunk mellettük, hogy mi tartsuk fönn azt az uralmat, amely Magyaror szágot régen elsikkasztotta. Mert, hogy Magyarország önállósága nincs sehol, azt az osztrákok, ami örökös esküdt j ■ellenségeink hirdetik legjobban. Minden külföldi vonatkozásban az osztrák császárság domborodik ki, amelybe bele értik Magyaror-« j szágot is. De nemcsak künn, itthon a magyar földön is lépten-nyomon az osztrák császárság Ólomkeze nehezedik ránk. Hogy itt van és ur í a nyakunkon nemcsak érezzük, de szemmel is j láthatjuk. Magyar földön, magyar ezredek j zászlója fékete-sárga, a jelvénye a kétfejű sas, a nyelve német. Mindegyik kizárólagos tulaj- j dón a az osztrák császári államnak. Hát nem provinciája Magyarország A- usztriának, ha ez igyl ehetséges, ha nekünk tömünk kell ezt a gyalázatot! És ha Magyar- ország csak és nem egyéb, akkor hogyan ki- | válthatják a mungók ennek a megalázott, el-’ j nyomott népétől, hogy essék kétségbe annak a lehetőségétől, — hogy az ö kedves Ausztri riájokat meg találják támadni és megtalálják verni! Ahogy kétségbeestünk 1866-ban, mikor az olasz és a porosz fenyegette s később j verte, úgy vagyunk kétségbeesve most is. 1 Semmivel sincs jobb dolgunk, mint akkor. — Csak egy hazugsággal gazdagabbak, azzal, j ami nem jöhet egyébünnen, mint 67-es száj- j feóí, hogy t. i. Magyarország egyenjogú, pa- j ritásos állam Ausztria mellett. Hogy milyen nagy hazugság ez, illusz- i irajtuk fentebb, de különben is tudja mindenki, legelső sorban és legjobban azok, akik j hirdetik s akiket ez idő szerint mungóknak ■ «■eveznek. Nos, ha igy állunk, akkor kiabálhatnak künk arról, hogy sürgősen fejlesztenünk kell j a véderőt. jöjjön, aminek jönni kell, jöhet, ami jönni akar, az ellenzéknek legszentebb, leghazafiasabb kötelessége tovább folytatni az ellenállást, ha mindjárt obstrukció alakjában is. Olyan hadseregnek a fejlesztéséről, a- meiy az osztrák császár számára uj provincia kát volna hivatva szerezni. Elég volt a boszniai komédiákból. Mi hasznunk volt abból a temérdek vér- és pénzpazarlásból, amibe — Bosznia megszerzése került. Kinek szereztük meg? Hova tartozik? Ma sem tudjuk. Mikor lesz ez eldöntve? Soha. Annyit tudunk, hogy a z uralkodó adott neki valami alkot-« '«lányféle tcselédrendszabályt, olyat, amilyet akart, anélkül, hogy megkérdezte volna Magyarországot, — amelynek a történelmi jogalapjára hivatkozva, csinálták pedig meg az anrrexiót. Olyan hadsereg számára, amelyből minden nemzeti eszme hiányzik, nincs sem pénzünk, sem emberünk. Mi nem akarhatjuk továbbra is fentartani azt a rettenetesen züllött és erkölcstelen állapotot, amely szerint ha a dicső monarchia valamelyik népfaja elégedetlenkedik, annak elnyomására más népfajból való katonaságot rendelnek ki csak azért, — hogy az minden lelkiismeretfurdalás nélkül lő jön, ha azt parancsolják neki. Még Rudolf császár mondta ki ezt a híres habsburgi jelszót: »Ebet ebbe! maratok!« Ennek egyszer s mindenkorra végét kell vetnünk! Éppen ezért meg keli teremtenünk, ha ég Éföld, vagy jobb esetben Ausztria összeszakad is, az önálló magyar nemzeti hadsereget. Meg kell teremtenünk, habár letörték, meg gyalázták a múlt évtizedben erre irányult nagyszerű nemzeti küzdelmünket. Újra fel kell ráznunk, újra öntudatra kell ébresztenünk a nemzetet, dacára a tért uraló, lélek nélküli muiigó horda számbeli fölényének, — mert amit életszükségletnek, minden poklokon keresztüli étesitendőnek mondott ki egy nemzet impozánsul megnyilatkozott erő szava a közelmúltban, annak ma is ugyanolyannak kei llenni. Folytatni kell hát a küzdelmet eddig a végcélig. Alkuról, paktumról szó se legyen. Simon István. Valódi Chewro amerikai dpipápp 14 korona EpOnfelr1”^ ^ Megölte a szer tője apját. Véres szerelmi dráma játszódott ie az aradmegyei Almásegeres községben. Fiiipán Milován gazdag altnásegeresi gazdaember — I szép leányának udvarolt hoszabb ideje Horga Stefán gazdag legény. A fiatalok már hóna- : pok előtt megváltották egymásnak nagy szerelmüket A leány azonban rövid idő előtt elpártolt szerelmesétől és mással lépett törvénytelen frigyre. Horga Stefán először könyörgő szóval, majd fenyegetéssel arra akart- ta bimi a leányt, hogy térjen vissza hozzá. A leány azonban nem akart erről hallani sem, hogy régi szerelmeséhez visszamenjen. Ez volt az előzménye annak a drámának, amely a minap törtlént Almásegeres községben. Horga Stefán éjnek idején nagy késsel fölfegyverkezve, belopódzott Fiiipán Milov házába. Ez könnyű volt neki, mert számtalanszor tette meg az utat a leány hálószobájához. Álmában lepte meg a leányt, aki ré- müÜten fölsikoltott, a mikor Horga alakját meglátta. Horga Stefán erre a kését elörántot ta és a leányra támadt Több szúrást ejtett a leány testén, a mire az ajtó kinyílt és a küszöbön az apa jelent meg. Fiiipán, aki hallotta leányának vészsiko-' lyait, gyorsan berontott a szobába. Ott látta a legényt, aki vak üühvel sújtott késével leánya felé. Az Öreg ember erre a merénylőnek szaladt és teljes erejéből kiszabadította a leányt a legény karjaiból. Horga most az öreg ellen fordult és késével többször mellébe szúrt. Oly súlyos sérüléseket ejtett rajta, hogy az agg ember nehány percre rá meghalt. tHorga, amikor végzetes tettének tudatára jutott, egyenesen a községházára szaladt és följelentette önönmagát. A csend őrségi azonnal 1 etartóztatta. ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikke beszerezne. vagy a gazdasági élet bármely ágaba vágó szükséglete van, 'UIUU PlSZSÉ ÜliÉF forduljon bizalommal: gazd. szakirodájához Q'yiafm'SV sí "7 .NORTH BRITISH« biztosító társaság főűgynöksége *• i 1e Mm, rkf'lAi’ • • •■aitrtZO&'L éí>
