Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-14 / 214. szám

Szatmárnémeti, 1911. 3. oldal. A szatmári országos baromfi kiállítás és vásár. Irta: Szabó Miklós. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesük!: jubiláns ki­állításává] kapcsolatosan tartotta meg a Baromfite­nyésztők Országos Egjesülete baromfi kiállítását és va­sárát, amelyen 56 tenyésztő körülbelül 900 drb. barom­fival vett részt, amelyre a vármegyei tenyésztők és az «rszág különböző tenyésztői sereglettek össze, össze­hozva a különböző baromfi fajtákat, nyulakat, ga­lambokat. Már a ki áj li tás elhelyezése is igen sikerültnek volt mondható, amennyiben a fa és gépipari csarnokon túl az állat és gépkiállítás felé vezető legforgalmasabb utón volt felállítva az udvarok sokasága s a fedett csarnokban a kisebb baromfi, galamb és házinyul. A kiállitás közönségének tehát bő alkalma nyílt megtekin­teni a különböző tenyészetek apró jószág állományát. Régi igazság az, hogy aki valaminek nem mestere eirontója annak, elkerülhetetlenül szükséges volt tehát ennek az igen komplikált kiállításnak rendezését telje­sen jártas szakember vezetésérebizassék, úgy, hogy el­mondhatjuk, hogy a rendezés kiváló volt, Winkler já- nos a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének tit­kára szépen, dicséretesen oldotta meg a rendezés ne- nehéz feladatát. Állandó volt. a tömeg hullámzása a csarnokban. A publikum, dicsérve, birálva a kiállított jószágállományt, a szebb példányokat azonnal meg is vásárolta. Három napig tartott ez a látvány, sőt még akkor is, midőn a baromfi szállíttatott a közönség sorain keresztül lehe­teti a sok csirkét, libát, kacsát, nyulaí, galambot a vasútra vinni. A baromfikiállitás második napján szeptember 28- ikán tartotta a Magyar Gazdaszövetség naggyülését vál­tozatos programmal, s ekkor már a megye közönsége és az ország minden részéből idesereglő gazdaközönr ség ezre lepte el az udvarok előtt vezető utakat s gyak­ran a legélénkebb elismerésben részesítette az egyes te­nyésztők szebb példányait. Különösen nagy tetszést aratott mindjárt a kiállítás elején várbogyai Bőgj a iElemér sárospataki földbirto­kos 3 udvarban levő remek emdeni lúd kollekciója. A legtöbb érdeklődő névleg ismerte már e ludfajt, de azt még sem gondolta, hogy olyan liatalmías szép példány ók forduljanak elő, mint aminőket ezen kiállítótól láthatott. 40 darab egyforma szebbnél-szebb hófehér ludat mu­tatott be, melyek a szemlélő közönséget teljesen elra­gadták. Dicséretet érdemel a tenyésztő nagy odaadása- hogy a nagy kollekcióját oly szép egyöntetűségre kj- tenyésztette, amit elismert a B. 0. E. is, amikor nagy aranyérmével s az állam pedig 100 korona fiszteletdi- jával tüntette ki. Nagy feltűnést keltett Komáromy Istvánná szanisz- iói (Szaímártnegye) földbirtokos 50 drb. idei bronz- pulyka kakasa is, valamennyi igen szépen kifejlődött ki tenyésztett példány volt, érmet és tiszteletdijat szin­ten kapott. Tömeges kollekciót mutatott be egri Bonizs Károly taöksei földbirtokos. Az orpington tyúkok csoportjában Deutsch Sándor lélyai (Ternesm.) földbirtokos remek fehér orpingtonjai iftutet- ki, a pehkigi kacsák legszebb példányait Ma­3ZAKKELET Az „Északkelet“ független polilii napilap liMetfcei közlésére legoliiMosaiÉ. j * tuska István a nagykárolyi m. kir. önálló gazd. nép­iskola igazgatója mutatta be. A galambok különbözői fajtáival Csengery Gyula nyíregyházai földbirtokos ra­gadta meg a figyelmet. A nyulak között a csillagheg_ i mintatelep állított^ ki a legszebb egyedeket, szintén szépen vonult fel Haj- gató Géza szatmári gazd. iskola igazgatója is nyulaivel. A kiállitás vásárral is egybe volt kötve. A földmi- velésügyi m. kir. minisztérium megbízásából dr. Leiden-( frost Aurél gazd. főfelügyelő úgyszólván valamennyi' baromfit megvásárolta, csak a túlságos drágák kerültek; vissza tulajdonosaikhoz. Magánvásárlásokat is igen szé­pen eszközöltek. A baromfikiállitás kulturális hatása szembeszökően, nyilvánult meg az óriási érdeklődésben, amelyben a közönség részesítette s igy áldásos eredményei előre láthatók, mert a baromfitenyésztők kedvét mód nélkül felébresztette. Kitűnő gondolat volt tehát, hogy a gaz­dasági és ipari kiállitás keretében a baromfiak is he­lyet foglaltak. Különfélék. Az idld szüret. Eljött a szüret ideje, a bortermés néhol fcözenes lesz. máshol ezen is aluli, de a minőség oly jó, hogy régen volt ily kitűnő, azért ne vesztegessék ei gazdáink a kitűnő mustot potomárakon, hanem ér­ték szerint adják azt el. Lám a Nyír- és Aradhegyalja szőlőbirtokosai szövetkeztek. Nem hajlandók az óriást vfagterraésről regélő s az árakat lenyomni akaró bor­kereskedőknek felülni s bevárják azt az időt, midőn megfelelő árakon értékesíthetik terményüket. A nagy termés ma már mese, hisz a szárazság majdnem at egész világon megaszalta a szőlőt s Franciaországban is igen gyenge szüreti eredményekre van kilátás. A »Neue Wein Zeitung« regéire ne hallgasson a szőlős­gazda, mert annak liireit a borügynőkök sugalmazzák. Takarmány hiány a Hortobágyon. Az általános ta- karmányhiánu nagy mértékben sújtja Hajdumegyét. A nagy szárazság következtében különösen a Hortobá­gyon nagy a takarmányinség, az állatokat már most októberben alig van mivel etetni. Hajduvármegye, mint Debrecenből jelentik, a földmivelésügyi kormányhoz fog; fordulni segítségért a takarmányinség1 ügyében. A petrólemnfegyasztás. Magyarország és Ausztria petroleumfogyasztása az utóbbi évek átlagában évi 160.000 mm.-val növekedett és jelenleg körülbelül há­rom tn|llió százezer métermázsát teszen, fejenkint 6, kg.-ot. Más országokban — az egyéb világítási módok fejlettségének ellenére a petroleumfogyasztás még nagyobb: Németországban 17.25 kg., Nagy-Britanniában 18.9 kg., Németalfiöldön 29.75 kg., az Egyesült-Álla­mokban 53.9 kg., Franciaországban is több, mint 7 Oroszországban körülbelül 8 kg., holott az eladási árak mindezekben az országokban nagyobbak, mint nálunk, legnagyobbak Észak-Arnerikában, ahol pedig a fejen­kénti fogyasztás a legnagyobb. A gépészek nem cselédek. A földmjvelésügyiminisz- ter körrendeletét adott ki, amely kimondja, hogy a gépkezelői szakvizsgát letett gazdasági gépészek cselé­deknek nem tekinthetők és hogy az ily gépészek és munkaadóik között felmerült vitás kérdések a «seléd- törvény alapján nem ti ön illetők el.

Next

/
Thumbnails
Contents