Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-15 / 164. szám

!!!. évfolyam. 164-ik szám.

Szatmárnémeti, 1911. augusztus Í5

Kedd.

FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési árak:

Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Egy szám ára: 4 fillér.

Szerkesztősig és kiadóhivatai: Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi Kaziuczy-u. 18. Teteíon-szám: 284.

Mindennemű dijak a kiadóhivatalba Nyilttér sora 20 fillér.

Hirdetések a tegjuíányosabb árért közöltetnek

Politika s közgyűlésben.

(V.) Ha a közgyűlésnek működését évekkel visszamenőleg figyelemmel kísérjük, ön- kénytelenül le kell szegezni ama örvendetes tényt, hogy a közgyűlés termében egész mostanáig politikáról szó sem volt és senkit a város ügyeinek intézésénél, a mérleg jobbra vagy {b- alra billentésénél politikai pártállás nem vezetett. Mindén közgyűlés itag a közügyek intézésénél csak egy szempontot tartott rnaga előtt, a város érdekét.

Tisztán csak ennek köszönhető egy részről az, hogy személyes élű, erősebb s az ügy rovására történő kirohanások, felszólalások, a közgyűlés levegőjét meg nem mételyezték, a tárgyalások nyugadí, higgadt mederben foly tak, másrészről az, hogy miután minden szőnyegen levő javaslat vagy tárgy, nempolitikai párt árnyalatok szerint, hanem tisztán csak

a város érdekének szempontjából vétetett bon j Ennek pedig megmérhetetlenül szomorú kés alá, városunk északkeleti Magyarország | sági tagokat a közügyek intézésénél, akkor védőbástyája a fejlődés utján gyorsan haladt i a közérdek a város érdeke teljesen háttérbe j és halad előre. j fog szorulni.

Minden olyan törekvés tehát, amelynek i Vegyünk csak fel egy elég gyakran elő- célja az, hogy a közgyűlésbe álpolitikát vi-; forduló példát.

! gyen, minden olyan javaslatnak a közgyűlés Majdnem minden közgyűlés tárgysoroza- | tárgysorozatába való felvétele a mely alkal- j ián szerepel telek megosztás iránti kérelem, más arra, hogy a közgyűlési tagokat politikai E kérelemek eddig tisztán csak azon szem- j pártállások szerint csoportosítja, egyenesen a pontból biraltattak el, hogy vajon a részekre

i város fejlődésének rovására történik és feltét- | tagozódás áltai tűz, rendészet és szépészeti ! lenül alkalmas arra, hogy városunk további j szempontból nincsen-e sértve a város érdeke?

! fejlődését megakadályozza és a közéletbe bi- j Ha nem volt akadály a megosztási enge- j zonyos fokú zsibbadást, a közűgyek intézé- j déiy ki ad áttett, ellenkező esetben nem. Ha sebe egyoldalúságot, elfogultságot hoz be és j már most bele lesz dobva a politika a városi minden tárgyalás alatt levő javaslat nem a í közgyűlésbe, a megosztási kérelmek tárgyalá- város érdekeinek szempontjából, hanem a ! sánál a város érdeke csak másod szempont- kérelmező vagy folyamodó politikai pártállása j bán fog figyelembe jönru, mert hiszen első szerint lesz elintézve. : sorban az lesz az irányadó, hogy a folyamopolitikai pártállás fogja irványitani a bízott- dó milyen párti? Ha a közgyűlési teremben következményei lesznek, mert hiszen ha a többségben levő párthoz tartozik, meg fogja

India as320«ifai.

Talán sehol a világon nem tisztelik és szeretik annyira az anyát, mint Indiában. A fink fölkelés után minden reggel megcsókollak az anyjuk mezítelen lábát s az anya megáldja őket. Rz anya neve az első szó, a mit a hindu gyermek megtanul s ez a szó egész életében nem veszti el varázsát előtte. Betegség, veszedelem, gond, vagy bánat idején a hindu épp oly önkéntelenül sóhajt az anyja után, mint a hogy mi az Istent hívjuk segiát- j ségül. Ha imádkozik, könyörgéséből sohasem hagyja ki az anyja nevét s az istenséget nemcsak mint atyát, hanem mint anyát is aposztrofálja.

Ily körülmények közt sznite csodálatos, hogy Indiában a polegámia és a köteles özvegység intézménye még ma is fönnáll. R soknejüség ugyan nem általános, de ha a férj egy asszonynál többet akar tartarJ, jog és törvény szernit szabadságában áll. Rz asszonynak azonban nincs meg ugyanaz a privilégiuma és a sokférjüség még az előkelő körökben sem fordul elő.. A férfira nézve az -özvegység sem kötelezhető, az asszonynak azonban soha sem szabad másodszo rférjhez mennie. Természetes, hogy ilyen fölfogás és szokás csak ott lehet, a hol az asszonyt sokkal kevesebbre becsülik, mint a férfit.

Ä legcsodálatosabb ellentét van a férj j anyjának és feleségének társadalmi helyzete ! közt, Mig az anya tekintélye korlátlan, a I fú^talasszonyt nem teki-ntik egyébnek, mint I az anyós rabszolganőjének- R fiatal pár egy- | bekelése után a keleti általános szokás ellenére nem saját otthonába vonul, hanem a férj szüleinek házánál maradi. Ez a szokás az odavaló vsizonyok folytán természetesnek mondható. R keletindiai férfi igen fiatalon nősül, néha már tíz éves korában vőlegény s csak nagyon ritkán éri meg legénysorban a huszadik évét. A korai házasságot rendesen a legközelebbről érdekelt vőlegény és menyasszony megkérdezése nélkül készítik elő s a gyermekpár nem elég érett arra, hogy önálló háztartása legyen. Innen van, hogy Hind! osztán a nagy családok országa s egy-egy család néha százná fis több tagból áll. A fiatalasszonyokon az anyós korlátlanul uralkodik. Ő áll a háztartás élén, vezet és parancsol s a mel yik fiatalasszony hatásköri összeütközésbe kerül vele, annak épen nem irigy- lésreméltó helyzete van. A fiatalasszony paBejegyzett kereskedők kinlenőségét

könyvkivonatok alapján leszámítoljuk, pg/r Kétes követelések behajtását elvállaljuk.

Inpíian hiíeifopgalmi iroda. Beer Fen és Mártás leni