Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-13 / 163. szám
Szatmárnémeti, 1911 ÉSZAKKELET 9. oldal. Mit tegyünk, hogy a nagy szárazság miatt beálló takarmány hiányt kikerüljük. Hazánk nagy részében egy hónap óta nem esett az eső és a nagy hőség miatt úgy a szántóföldi, valamint a kerti vetemények igen sokat szenvedtek, sőt egy részük tönkre is ment. Különösen a csalamádésok, herések és herefüvesek, nemkülönben a rétek és lege- ők siralmas képet mutatnak, az utolsó hét forróságától nagyrészt kisültek annyira, hogy sok helyen már most érzik a zöldtakarinány hiányát. Hogy állattenyésztésünk e miatt minél kevesebbet szenvedjen, szükséges, hogy gazdáink már most elkövessenek mindent a takarmányhiány leküzdésére, ha lehet, annak elhárítására. Ezen célból első és legfontosabb kötelességük az legyen, hogy a zöldtakarmányt termő területeket szaporítsák, hogy a zöldtakarmányozást ősszel minél későbbre kitolják, hogy szénakészletükkel amennyire csak lehet, takarékoskodjanak s végül gondoskodjanak már most arról is, hogy tavasszal a zöldtakarmányozást mielőbb megkezdhessék. Azon zöldtakarmánynövények sikerülte, amelyeket kisegitésképen a felszántott tarlókba ezután elvetünk, attól függ, hogy milyen lesz ezután az időjárás. Reméljük, hogy kedvezőre változik (mert ha nem, akkor ínségnek nézünk elébe) s akkor először is azokat a takarmánynövényeket kell elvetnünk, amelyek ősz végéig teljesen kifejlődnek, amelyeket zölden azonnal, vagy szénává szárítva, esetleg erjesztett takarmánynak készítve, télen át felhasználhatunk, majd hozzáfogunk ama zöldtakarmánynövények vetéséhez is, amelyek kora tavasszal kaszálhatok és feletethetők. A még ősszel feletethető és ezután elvethető takarmánynövények közül elsősorban is felemlítem a fehér mustárt, azután a mohart és a kölest. A fehér mustár ez évben különösen jó szolgálatot fog tenni, mivel gyorsabban fejlődik, mint a mellette felemlített két társa és mert rövid tenyészidejénél fogva később szeptember elejéig is elvethető. Meg kell azonban azt jegyeznem, hogy a fehér mustár a talaj nedvességével szemben igényes, miért is először várjuk be a kiadós esőt és csak azután vessük el a jól felporhanyitott tarlóba, 10—12 kg. vetőmagot számítva kát. holdankint. Ha nagyobb területet szánunk a fehér mustárnak és a talaj állapota megengedi, akkor több részletben egy-egy heti időközben vessük el, hogy hosszabb időn keresztül legyen vágható mustárunk. Ugyanis a fehér mustár a kikeléstől számítva 5—6 hét után virágozni kezd, amikor azt okvetlen le kell kaszálni, mert ha későbbre hagyjuk, akkor elöregszik, illetve sok mustárolajat fog tartalmazni, ami tekintettel az állatokra, semmi esetre sem kívánatos. Szénának szárítani nem érdemes, mert levelei leperegnek, erjesztett takarmányt készíteni belőle pedig nem tanácsos mustárolajtartalmánál fogva. Zölden fejőstehenekkel, ökrökkel feletethető. A mohart és annak nagy becsét általánosan ismerjük. Különösen a szárazabb helyekre vetik. Vetése körül sokszor helytelenül járnak el, mert vagy nem elég mélyen szántják fel a tarlót vagy pedig kevés vetőmagmennyiséget használnak. Első esetben a mohar- vetés alacsony, utóbbinál ritka marad. Hogy ezt kikerülhessük, szükséges lesz a talajt legalább is 10—15 cm. mélyen felszántani, a vetőmaggal pedig ne takaAz „ÉSZAKKELET“ egyetlen független politikai napilap e vármegyében. ré koskodjunk, mert annak egy része úgy sem kel ki. Kát. holdankint 45—50 kg. lesz a megfelelő vetőmagmennyiség. Hogy a mohart szénaként fogjuk-e feletetni vagy nem, az a helyi viszonyoktól, de első sorban az időjárástól függ. Ha a mohar kaszálásakor a széna- készitéshez alkalmas időjárás mutatkozik, akkor feltétlenül azt készítünk belőle, ellenkező esetben akár csak mint a csalamádét, bezsombolyázzuk. A köles ugyancsak egy igen értékes kisegítő zöld- íakarmány. Termesztése hasonlít a moharéhoz, azzal a különbséggel, hogy itt a fajtaváltozatot is a talaj minősége szerint helyesen kell megválasztanunk, jóminő- ségü és jó erőben levő humozus talajba a fehér kölest vessük, amelyik, feltéve, hogy esőt kap, a legnagyobb tömeget adja. Silányabb talajra az igénytelenebb és gyorsabb fejiődésü vérkölest, vagy a szürke kölest választjuk. A fehér kölesből 50 liter, a vér- és szürke kölesből 40 liter vetőmag számítandó kát. holdankint. Ama zöldtakarmanyok csoportjából, amelyekkel a korai zöidtakarmányozást biztosíthatjuk, felemlíthetem a takarmányrozsot, a biborherét és az őszi takarmány- keverékeket. Utóbbiak közül a legáitaiánosabban használtak: az őszi borsó; az őszi bükköny és a szöszös bükkönynek rozszsal vagy őszi árpávali keveréke, továbbá az u. n. keszthelyi keverék (50 kg. rozs és 10 kg. repce keveréke kát. holdankint) és a rozsos bibor- here. Ezen koratavaszi zöldtakarmányok augusztus közepe és szeptember közepe közötti időben vetendők el, egynémelyikök, ha korán vetjük és az időjárás kedvező, még ősszel, a fagyos idők beállta előtt is kaszálhatok. Termesztésűk annyira általános, hogy azokról irni fölösleges. L. Ö. * i * i Tőkekamat adó után útadó ki nem vethető. A pénzintézeteknél elhelyezett tőkék után az 1883. évi VII. t.-c. 2. §-a alapján kivetett tőkekamat- és járadékadó után útadó ki nem vethető. (Közigazgatási bíróság 1911. március 8. 5369—1910. K. szám). A m. kir közigazgatási bíróság következőleg ítélt: A panasznak helyt ad és elrendeli, hogy a panaszos pénzintézet terhére a nála elhelyezett tőkékből folyó jövedelmekből fizetett tőkekamat és járadékadó után 1895—1909. évekre kirótt útadó egészben töröltessék. | Az útadó fenforgó kérdésére nézve a rendelkező rész- j ben foglaltak a következőkben lelik indokukat. A i pénzintézeteknél elhelyezeti tökékből folyó jövedelmek megadóztatásáról szóló 1883. VII. t.-c. 2. §-a szerint az eme tőkékből folyó jövedelmektől fizetett tőkekamat és járadék adó után sem általános jövedelmi pótadó, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ! ki. Az eme különleges törvénybe foglalt általános és kivételt nem ismerő mentesítés éppen a törvény különleges voltánál fogva kiterjed mindazokra a törvény hatósági és községi pótlékokra, amelyek eme törvény hatályának tartamáig bármely jogforrás alapján, egyébként a tőkekamat és járadékadó után kiróhatok, tehát kiterjed a közutakról szóló 1890. I. t.-c. alapján kiróható és annak 23. §-ában kifejezetten törvényhatósági pótadónak minősített útadóra is. A száj és körömfájás Szatmáron megszűnt. A szatmári rendőrkapitányi hivatal közhírré teszi, hogy a száj- és körömfájás Szatmár-Némeíi szab. kir. városban megszűnt s igy e város a zár alól feloldatott.
