Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-13 / 163. szám

Szatmárnémeti, 191 ÉSZAKKELET 6. oldal. Csatorna a Szamos és Tisza között. Hajóközlekedés a Hortobágyon át. az elaggott ember s aztán hallgatásba merült. Úgy nézett ki, mintha saját erejét mérlegelné, hogy vájjon lelke megbirja-e még ezt az em- j léket is. i ss m m er ivilkossa Jm az örökségért. Nagyfontosságu terv merült föl Debre- j cen város törvényhatósági bizottságában. Ar­ról van szó, hogy a Hortobágy-puszta öntö­zésére létesítendő csatornával egyidejűleg old ják meg az északkeleti vidéknek egyik leg- j nagyobb kérdését is, a Szamos-folyónak a j Tiszával való összekötését. A város jogi és pénzügyi bizottságában j •tegnap tárgyalták ezt az ügyet. Dr. Fejér j Ferenc bizottsági tag elevenítette fel a már évekkel ezelőtt felmerült tervet, hogy a Sza-: mos-folyót Debrecen városán át a Tiszáig hajózható csatornával kössék össze. A bizottság ülésén Aczél Géza városi! főmérnök kijelentette, hogy a földmivelés- ügyi minisztériumban komoly formában fog- j lalkoztnak ezzel a kérdéssel. Ezt onnan tud- j ja, hogy amikor a Hortobágy öntözésére lé­tesítendő tiszai csatorna ügyét tárgyalták, a Szamos—Tisza-csatorna is szóba került. A földmivelésügyi minisztériumban erről már el­készült a vázlatos terv, még pedig úgy, hogy a Szamosból vezentendő csatorna épí­tésénél felhasználnák a Hortobágy és és Be­rettyó folyók medrét is. A bizottság kimondotta, hogy az uj csa- ,torna építésének ügyét elaludni nem hagyja (többé. Debrecen város fogja ez irányban a mozgalmat minél intenzivebb formában meg­indítani. Amennyiben a kormány a nagy je­lentőségű viziut építése ügyében komoly lé­pést nem tenne, a csatorna költségeit rész­vénytársasági alapon fogja összehozni. Ter­mészetesen Debrecen egy-két millióval fogja a részvényjegyzést megkezdeni s bizonyos, hogy az érdekelt vidékek városai és községei hozzájrulnak a nevezetes köázgazd'asági in­tézmény létesítéséhez. A város már a legközelebb részletes J tervpályázatot fog kiírni s a tervek díjazására 10.000 koronát szavaz meg. A kérdésben a Magyar Mérnök- és Épitészegylet véleményét | is kikérjük. Elvben máris kimondta a város,' hogy az uj csatornát állami kezelésbe adni j nem fogja, mert sokkal helyesebb a forga­lom tekintetéből, ha az érdekeltség a maga kezelésében látja el a csatorna dolgait. JUTALOM. — Éptem, Eszerint te nem segíthettél rajta, mert te a hazát szolgáltad .így aztán a feleséged1 elpusztult a nyomorban. Ezt ér­tem. De gyermekeiddel —- m ilett azokkal? — Gyermekeimmel? — ismétlé a kérdést — Gyermekeimmel? — ismédé megint a kérdést és törülgetni kezdte beesett sze­meid — Rosszak a szemeim. Nem is csoda. Már öreg vagyok. A gyermekeimet tetszett Hangja elakadt, aztán folytatta: Ép­pen kelttő volt. Két leány. Olyan tiszták, o- lyan frissek, minit két esőcsepp.,..« — Hogy mi lett belőlük? Mi lehet két kis esőcseppből, ha elárasztja a háborgó — Duna? ... — A testvérem a római sáncoknál ma­radt, a sógorom Piskinél. Községünket fel­dúlta az osztrák; a romokat széthányta a rác. Később orosz csapat is járt rajta kérész­iül. így öntött el minket a háborgó Duna. — Ki tudná azt a két kis esőcsöppet az iszapos hullámokból kiválasztani? — Hol kaptad azt a sebet? — Iseszegnél. — Ezt a másikat? — Nagysallónál. — És a harmacjjjkaií? — Komárom alaift. — Aztán? — Aztán úgy véltem, hogy megvirradt, ha Solferinonál meqverjü az oszítjkrákot. — Nos? — Biztatgattuk magunkat Marsalánál; elmenjtünk Róma alá; átvitorláztunk az Egye­sült Allamokda... Mindenütt ott voltam. — Folytasd! — Szadova uitán hajnalodni dezdett. Ha­zajöttem, hogy lássam a felvirradást. Itt va­gyok. — Hány évig szolgáltad a hazát és a szabadságot fagydan és éjszakában, szára­zon és tengeren, testeden nagy sebekkel, telkedben nagy reménységgel? — Tizennyolc évig. — Mi most a foglalkozásod? — Koldulás.. Dr. Beer, Brünn városának tiszti főorvosa, megállapította : Nagyon előre­haladott korú egyéneknél, akiknek sza­bálytalan szekeléssel kell megküzdeniük, a természetes Ferencz József- keserüviznek már 8 napon át tartó használata (naponkint 3 evőkanállal) a kívánt, maradandó könnyebbülést elő­idézi. — Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten. Togye Györgye radnai lakos njéhány év- í vei ezelőtt magához vette a nagybátyját, Tógyer Vaszilie 84 |éves aggastyánt. Az öreg | embernek tekinilélyes vagyona volt, amint Togyer Györgyjénák ajándékozott, azzal a ki­kötéssel, hogy az élete végéig eltartja. Ez vállalta is a kötelezetísféget, de To­gyer Vaszilie nyolcvannjégy éves kora da­cára nagyon jól érezte magát, egészséges • volt és úgy látszott, hogy még a kilencven j évet is meg fogja érni. Emiatt többször veszekedés és civódás dás keletkezett unokaöccse és nagybátyja kö- ■ zött. Egy ízben Togyer Györgye felkapott j egy dörongot s agyonütötte az öreg embert. 1 A gyilkos el akart szökni, de a csendőrség, amely felfedezte a bűntényt, megtalálta és letartóztatta a bujdosó bűnöst. Az aradi ügyészség halált okozó súlyos •testi sértés miatt vádiratot adott Togyer Györgye elen, akit az aradi törvényszék vád } alá is helyezett. Az esküdtek bűnösnek mond­ták ki a vádlottat a sulyostesti sértés bűn­tettében, mire a bíróság másfél évi börtönre Ítélte. A vádat Pogonyi ügyész képviselte, a vádlottat Iszprarnicz Szevér dr. védte. Az öreg számadó. irta: Pataky István. Az öreg Tőrös Mikó János valahol a Csengőd körüli pusztákon volt számadó gu­lyás .A nagy terjedésű síkságokat homok­buckák szelték keresztül-kasul. A kisebb-na- gyobb homokbuckák láncolata kevés meg­szakítással felnyúlt Kecskemét hátáig, a má­sik kanyargósán lehuzódótt egész a szegedi Mérges pusztáig. Anagy síkságon a kutgé- mek voltak a magas pontok, amelyek jó kdö- zel estek egymáshoz, hogy se a barmok, se az emberek meg ne szoruljanak víz dolgában. A messze kutgémek némelyiken gubbaszt egy-egy sas, összeolvadva a gémtetővel és csak akkor látszik, hogy nem a gém kiegé­szítő része, amikor kiterjesztve szárnyait, el­indul légi útjára. * A Mikó uram nádszárn y éjka egy kis völ- gyecskében van, a szárnyék mellett pedig valamelyes nagyon rossz idő esetére egy ku­nyhó is van elkészítve, aminek az eleje alig magasabb embernagyságnál,, a hátulja pe­dig az anyaföldön nyugszik. Menyasszonyi kelengyék, főzőedények, isépkeretek, kész aklakok, épület üvegezés, hibás tÖhPÖh újbóli foncsorozása legolcsóbban szerezhető be ByÖPy Károly ÜUBghEPBShedBSÉben

Next

/
Thumbnails
Contents