Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-12 / 162. szám

"V ■j m i.3 j ifi. évfolyam. f62-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. augusztus 12. ■.» r ■ ¥---«--­Sz ombat. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők | HÍMn: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Ncmet: Nyilttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczy-u. le. Tele ion-szám: 284. | Hirdetések a legjufáuyosabb árért közöítetnek roi'.t.v'fV» At S9»J5xr/S*iL- > -VW«.-«-/ K&Y«ta* Lakást a munkásnak! Egy-két évtized óta megfordult a meg- csontosodotí rossz szokásokhoz ragaszkodó felfogás, megmozdult a higiénikus tudás mel­lett a közleikiismeret is. Számbaveszik im­már, hogy s községnek, pz államnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi javát is előmozdítja az emberi mivoltának tudatában megerősí­tett megelégedett és egészséges munkásosz­tály. Hozzájárult ehhez talán az az aggoda- krm is, hogy Magyarországot még több mun­káskéztől fosztja meg az amerikai kivándor­lásra csábító okok eíháritásáról. Az itthon- niarasztásnak pedig kétségtelenül egyik esz­köze az is, ha tisztességes, kellemes, egészsé­ges otthont adhatunk a szegény embernek. Egy évtizednél többre megy az idő, a mióta bár lassú haladással, megkezdődött a mezei munkás-lakások és az egészséges, mo­dern cselédlakások építése. Nem mi vagyunk ezen a téren sem az ujitók, mert az a moz­galom már nagyszerű eredményekben reali­zálta törekvését a Nyugaton, de most már olyan fellendülésnek vagyunk tanúi, hogy ab­ban reménykedhetünk, ha nem is voltunk a kezdői, túl fogjuk szárnyalni a mestereket. Ez lenne Magyarországnak irigyelt java és dicsősége. Annyira túlszárnyalhatjuk, hanem iankao a jó akaratunk, hogy már is jönnek tanuTnányőzni egyre jobban terjedő telepein­ket. Debrecenben járt nemrég egy tanulmá­nyozó társaság, a melyre igen jó benyomást tett az ottani munkáskert intézmény. Ez bi­zonyos tekintetben már felsőbb, tökéletesebb formája a gazdasági rnunkáslakások rendsze­rének noha alapelve ugyanaz. Hogy milyen módón létesítsék a munkáslakásokat, azt ter­mészetesen főképpen a helyi viszonyok szab­ják meg. Konyhakertészet például nagyobb városok tövében, íöképeri pedig vízzé! bőven rendelkező városok mellett fizeti ki magát; más helyeken eicg, ha módot adnak néhány gyümölcsnevelésre: de általában elmulaszt- hátlan, hogy valamelyik kert járuljon a munkáslakáshoz, enéikíil a mezőgazdasagi munkás háza nagyon is hiányos volna. Köz­kertek léte illésével kielégíthetőtök ugyan a gyermekek egészséges nevelésének, szórakoz tatásának következményei, de nem a család belső gazdasági szükséglete, a melyre néz­ve oly fontos és előnyös, hogy egy kis ker­tet is művelhessen. A módot, mint emíhettük mindenütt a helyi élet föltételei szabják meg. Örvendetes, hogy egyszerre több vár­megyének munkásriáz-intézményérőí hallunk hírt. Békés, Csongrádi Jásznagykun-Szolnok. Vas vármegyék, de rendre többen is eré- i lyesen hozzáfognak a munkás-ház telepek ki i építéséhez. Ezen a nyáron körülbelül öte­zer mezőgazdasági munkást fog külön haj­lékhoz jutni. Egy helyen csak bérlő maradj dé másheliyerr törlesztéses alapon tulajdo- : nosává lehet az átengedett háznak. Micso- ! da más érzéssel láthat a munkához az o- lyan ember, aki tudja, hogy nem leszkérry- ! télén a zsellérnél is rosszabb sorssal egész I életén át hányódhi-vetődnie, nem kell kuco- ' rognia valamely vityilíó zugában, valami do­hos putriban, hanem munkájánakgyümölcsé- i bői tisztességes házikót szerez magáank és | családjának, a körül öltté lévő kis kertben az ! asszony vethet és ápolhat olyan növénye­ket, a melyek részben egy kis pénzt hoz- j nak a konyhára, részben megédesíti földi élesüket. Ügyes asszony, kivált serdülőgyérj mekek segítségével egy kis darab földön is j szép, csodás eredményt bir produkálni. Az qtthon n yujtása nemcsak a köze-1 gészség szempontjából áldásos, mert ma már j mindenki tisztában van azzal, hogy az e- [ gészségnek lényeges föltétele a jó lakás;ha-| nem nagy kiegyenlítő hatása van "az eltöröl- hetetlen társadalmi külömbségek érzése dol­gában is. Gazdaságilag is nagy tényező. Az a kinek saját háza van, ott rendelkezhetik, állandósulhat, nem kap oly hamar kedvet a vándorlásra, jobban fölébred benne a ta­karékossági ösztön, erősebb benne a csalá­di érzés, nem látván magát többé földön­futó pioretárnak. A gyermeknevelésre is nagy befolyással van a családi-ház; noha ennek hajiása az ipari munkásházak körül lesz jó­ban érezhető, mert hiszen a városi mun­kások gyermekei vannak leginkább arra kár­hoztatva, hogy za utcán csatangoljanak, s nem lévén elég helyük és eifogláltsaguk, nem rekeszthetők el a romlott alakok, ki­vált a már idősebbek elől. Ez a külön há­zakban jobban megtörténhet és csak is ezek­ben történhet. A legtöbb kiskorú bűnöst a közös városi házak teremtették. A megkezdett munkát ezen a téren te­hát még nagyobb erővel kell folytatni és igaz örömmel üdvözöljük azt a tervet, hogy a törvényhatóságok közösen biztosítsák o- lyan pénzintézet alapítását, amely illyen munkástelepek építését illetőleg financirozá- sát fogja végezni. ORSZÁGGYŰLÉS. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE — Saját tudósítónktól. — Bejegyzett kereskedőik kiníevőségét könyvkivonatok alapján leszámítoljuk, áPST Kétes követelések behajtását elvállaljuk. i. Bser Ferenc és Iéfííos M Budapest, aug. 11. A mar ülés tárgysorát is technikai obs- frukció töltötte ki. A Ház elé terjesztett kér­vényék fölött való névszerinti szavazások vál ►rtták föl egymást, érthető tehát, hogy a képviselők érdéklödése nem volt valami túl­ságosan intenzív.

Next

/
Thumbnails
Contents