Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-08 / 158. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET : Modern ruhafestés: HójMJpj* t)A | Legszebb ruhatisztítás bármily divatszinre. * fifiijitiji,.-? i ül Vegyileg száraz utón! Üzletek: Kossuth Lajos-u. 10. sz., Kazinczy-u. 17., Atüls-u. 2. b. és Nagykároly Széchenyi-u. 43. Alap.: 1886 ____________ 5. oldal. bá n öngyilkosságot követett el egy 12 éves leány: Orosz Margit. A leány szerelmes volt egy hatalmas legénybe. A házasságból persze semmi sern lett a leány fiatalsága miatt s ez annyira elkeserítette, hogy felakasztotta mamát. Éhez nem kiván a törvény 16 éves életkort, sem szülői beleegyezést. 92 ' Vonat elgázclás. A Debrecen-Böszörmé- nyi vonalon a robogó vonat elgázolta Nagy Sándor tanyai csőszt. Még élt mikor kihúzták a vonat kerekei alól. Rövid1 kínlódás után meghalt. Játék a fegyverrel. Daskó Pál 12 éves csordásbojtár egy ócska pisztollyal játszadozott. A pisztoly elsült s a fiút agyonlőtte. 9? A közös hadügyminiszter nyugdíjaztatása. Újból bejárta a világsajtót a hír, hogy báró Schönaich hadügyminiszter nyugdíjba vonul. Jelenleg szabadságon van s állítólag többet nem tér vissza hivatalába. Utóda minden valószínűség szerint Krobatin táborszernagy lesz.. * Leánykereskedő táblabiróné. A budapesti rendőrség leleplezett egy nagyon nemes nemes asszonyt: Sipos Somónét, aki évét óta űzi a leány kereskedést. Úri leányokat szállított pénzért Oroszországba, kétes hírű kávéházakba, s éjjeli nyilvános házakba. A leleplezett asszony egy táblabiró feleségeBeomlott vár. Kunol vár (valencia) egy része beomlott s mintegy 30 házat temetett maga alá. A szerencsétlenség 9 ember élet áldozattal s sokan megsebesültek. Halálra forrázott szerzetes főnök. Berlinből táviratozzák: Az Alexián Kolostorban a fürdőkádban halálra forrázva találták a szerzetes rend 70 éves főnökét. Egy rend- lársa olyan forró vizet töltött a kádba, hogy összeégejtte a testét. A szerzetes hadilábon ált a főnökkel s nyilván bosszubló követig el. A legerősebb befőttös és ugorkás üvegek a KORONA bazárba feltűnő olcsó árban kaphatók. A furcsaságok birodalmából. Amerikát nem hiába nevezik a furcsaságok hazájának. Az ott megjelenő »Szabad- ság«-ból vesszük át az alábbi sorokat. Ez is bizonyítja a mondás valóságát. AZ »ALSÓ TÍZEZER.« A csavargók legközelebbi nagygyűlésüket a szenátusban akarják megtartani. Az Egyesült4Allamok proletárjai a munkanélküli »hobok« hatalmas gyűlést fognak (tartani a közel jövőben Washingtonban. A hobok legutóbb Cincinnatiban tartottak nagy gyűlést és ott elhatározták, hogy az ősszel a köztársaság fővárosában fognak összejönni ■s ott beszélik majd meg ügyes-bajos dolgaikba. A cincinnatii gyűlés bővelkedett humoros jelenétekben, midőn az öreg csavargók a tehervonatokban megtett utak után csinosan megborötválkozva üdvözölték egymást és felelevenítették a múlt regényes történeteit. És bizonyára sok kedélyes történet fog lejátszódni a vazhingtoni nagygyűlésen is, különösen ha sikerül a milliomos csavargónak, J. Ead's Hovenek a terve, a mely tervet Nevyorkban vetette fel a milliomos hobo. Hove azt ajánlotta a gyűlésen, hogy kér jék meg Taft elnököt és a szenátés tagjait, hogy bocsátsák rendelkezésre a hoboknak nagygyűlésük tartamára a szenátus gyűlésieméi. Hadd gyülésezenek egyszer az »alsó tízezrek is» a szenátus hatalmas termében. »A vashíngitoni nagygyűlés — mondotta a milliomos csavargó — a nép legnagyobb fontosságú kérdésével fog foglalkozni: a munkanélküliek kérdésének megoldásával. A kérdés olyan jelentőségű, hogy valóban megérdemli, hogy a tanácskozás a szenátus gy üléstermében folyon le.« A miliomos csavargó egyszersmid1 indítványozta, hogy a nagygyűlés szónokául kérjék fel Berger szocialista képviselőt; Clark képviselőházi elnököt és Henry George képviselőt. Az indítványokat természetesen nagy helyesléssel elfogadták és meg fogják tenni a lépéseket, hogy megkapják a szenátus gyűlésiemét. No, és mondja valaki, hogy ez nem furcsa. A mi körülményeink között legalább az. Hazajött meghalni. Mennek a magyarok messze idegenbe. Hajtja őket a maguk nyomorúság. Az itteni rossz megélhetési viszonyok. A régi hazai helyett, uj boldogabb hazát akarnak találni. Hisznek egy csalóka álomban, s a könnyű meggazdagodás vágya is izgatja őket. Bele- lopódzik a szívbe a pénzszerzés vágya. Fészket ver magának s űzi, hajtja a már-már indulásra kész magyart. Ekkor jön az ügynök. Csalóka álmok, rózsás jövő, gyors és könnyű meggazdagodás: ez a jövő előre meg festett képe. Kiábrándulás, nyomorúság, honvágy : ez a valóság. Leírhatatlan a kivándorolt magyarok nagy részének nyomorúsága. A kiábrándülás titán már jönnének visza, de nincs utiköltséég A kis házikó, vagy föld árájt fölemésztette az utazás, ügynök. Szinte betevő falat nélkül tülekednek a megélhetésért a messze idegenbe szakadt magyar testvéreink. Vannak, akiknek egy kissé kedvez a szerencse. Van, aki belekapaszkodik a szerencse-kerekébe. Talán vagyont is gyűjt, De a lelkét folyton emészti, őrli: a honvágy. Vonza őket valami a régi hazába. A felhőkarcolók mögül vágyik a bogárhátu, ga- lambducos, fehérre meszelt házikók közé. És ha érzi, hogy végórája közeledik, haza jönÉ, haza vágyik meghalni. Ide az akáclombos, vadvirágos temetőbe. Az apja, anyja, szereltei mellé! Itt akar pihenni az édes hazai földben. így járt Grósz Salamon nagykárolyi fiatal ember is. Évekkel ezelőtt kivándorolt Ame rikába. Hónapokkal ezelőtt érezte, hogy gyón gül. Egy vágya volt: haza jönni. Nehezen sikerült összehozni az útiköltséget. Mikor hazajött, az apja házához sietett. Otthon megvacsorázo'tt s kiment a temetőbe az é- desanyja sírjához. Egy félóra múlva meghalt. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Társszerkesztő: Duszik Lajos. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Mentűszcftpényeh és kötszereit, Hercz Sándor cséplőgépek és ipartelepek részére miniszteri rendeletnek megfelelően, legolcsóbban kaphatók orvosi mükötszertárában Szatmár, **fhtímiLt.
