Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-04 / 155. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 2. oldal. Somlyay Mruliáz §£ lennagyoiili divatáruháza Mitér IQ. TSíSfsa 235. Szatmár megye Ita Henrik, Piess Vilmos kalap gyárosok egyedüli lerakata, Borsálinó és Angol kalap újdonságok, úri fehérnemüek mérték szeriig készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór keztyuc, séta pálcák, harisnyák, bőr, szivar szivarka pénz és visit tárcák, stb. az előre haladt idény miatt Panama és nemez kalapok les; állított árban. (Panama kalapok tisztítása, zöltetik). Női kézi táskák keztyük harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és mindert divat újdonságból nagy választék. Külön osztály női Blous, Pongvola és jouponokból. _______ gy orsan eszkömint egy derült, szabad nép, királyához hü, érette tüzbe-halálba menni kész, dolgozó millióit. Nem lesz akkor keserű kényszer a katonásdi két vagy három esztendője, hanem a honfiúi kötelesség felemelő ereje fogja a katonai zubbony alatt megdobogtatni aszi- veketl Egyszer be kell látnia a dinasztiának hog y<# nemzetnek nemcsak engedelmességre kárhoztatott uszályhordozói a nagyhatalmi törekvésekneknek, hanem vannak saját céljaik, vannak saját sebeik és saját céljaik elérésére, saját sebeik gyógyítására szolgálnak a — zsebeik. A megismerés keserű, de hasznos. Am lássa be a nagyhatalmi politika, hogy ezt a nemzetet a Judások elárulhatják, dé igavonásra nem lehet befogni! Ezért a megismerésért vállaljuk a felelősséget! Mi csak egy mosolyt szeretnénk már látni, ezt várjuk epedő vágygyal. A boldog, szabad és nagy Magyarországét ! ingatlant akar venni vagy eladni, fi jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikke beszerezne. vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Poszféii IndsF Szatmár, Kazinczy-u. 7. »NORTH BRITISH« biztositó társaság főüjynöksége. úri A tanítóság az emberiség jövőjének tmnkálásában. ; Irta: Äonoky Sándor. A történet az élet tanitómestese. S milyen régóta tanít! V képírás, a legegyszerűbb rovásos irás korátd kezdve mily óriási a haladás. A kutató eme a lefolyt évezredek folyamán felszínre hozta mélységének gyöngyeit a tudományos kutatások, a megélhetést biztosító eszlözök tőkésítése terén. Az ellentét igen szembeszökő a könyvnyomtatás mai álla potáig, az egyszerű csónaktól a Dreadíiaut- hokig, az Ikarusz szárnyaitól a repülőgépekig. A mit Jókay a »Jövő század regényei«- ben irt, ha nem is úgy, de nagy hasonlatossággal válik valóra: Nem tudom elképzelni, hogy miket foglalna magában a »jövő ezred regénye«. A phantázia túlfeszített harjai elpat kannának ennek rajzolása közben, Az emberiség folyton szaporodik, még az »egyke« rendszer mellett is s ha a mindeneket intéző isteni bölcs gondviselés közbe nem lép akár betegség adással, mely ezren- kint szedi a maga áldozatait, akár égy világháborúval, mely a mai modern gyilkoló eszkö zökkel talán még jobban megapasztja a szá mot: elméletileg valóra válhatik Madách jóslata, midőn is a levegőből állítják majd elő a szenet, stb, Erre a minden izében materializtikus idő re, inelgben melgben semmi eszményi nem lesz, mely utolsó akkordja lenne az emberiség hárfáján elzengedendő dalnak: gondolni sem 1 szeretek, ha tudom, hogy nemcsak testből áll j az ember, hanem lélekből is. ! jó, hogy ember nem ismeri a véget, melg ben vallás, hit, eszményiség', költészet nem j szerepelnek, mert sírjához annál inkább köze- I lednek s egy más csillagzatnak fénykorát élő lakói annál hamarább jegyeznék be a Földet a kihalt égitestek közé. Egy vilagbölcsnek, egy nagy gondolkodónak költői formában megirt, az emberiség jövendő sorsát vázoló jövendölését mig élvezettel olvasom, migbámulom a képzelet túlszárnyalását, a nagy következtető tehetséget: nem sértem meg emlékezetét, ha nem foga- | gadom el magát a lényeget. Épp Így vagyok Flammarion Camillal, a hires csÉillagászszal, ki bár másképpen, szomorú véget jöveÉndől, ki feltétlen tudomá nyos alapon azt mutatja ki, hogy a föld melege elfogy s csökkenni fog afnap melege is, a hideg fogja elpusztítani a termő életet. — Mindezekhez pedig Galilei nyújtotta az alapot ki azt a tételt állította föl, hogy a föld kering a nap körül. Természetes, hogy igy elvész azon eshetőség, mintha a megmérhetetlen sebességgel keringő nap melegét fizikai törvények szerint a gyors mozgás gátolná a kihűlésben. Nem mindegy lett volna neki az ellenkezőt állítani? Akkor legalább még a napban lett volna bizodalmunk. A másik feltevést azért nem merem saját részemről acceplálni, mert az is tudományosan megállapított téng, hogy a természetben megsemmisülés nincsen, mert az élőanyag el- rothadása állal visszadatik a nagy természetnek a belőle felhasznált anyag. Emezt pedig azért, mert megvagyok győződve róla, hogy a föld megmérhetetlen idejű múltja óta feltétlenül jobban kellene már éreznünk a nap melegének csökkenését azon egyszerű oknál fogva, hogy a kihűlés természetesen a külső rétegnél kezdődik. Leginkább pedig azért fogom fel igy a dolgot, — ismétlem egyéni meg győződésem, — mert elméleteken, következtetéseken alapulnak s a titkot-titkát nem bíró emberi ész szüleményei, melyek fejlettebb világnézet mellett az Istenség megtagadására vezetnek s épp úgy siettetik az emberiség halálát, mint a betegét az u. n. »bebeszélés«. Itt a tudomány szembe helyezkedik a vallással, cáfolja a Biblia igazságait s, a nagy min- denség fennállását nem egy feltöbb lény akaratától, hanem kizárólag természeti törcényék tői teszi függővé, terjesztőjévé válván az at- heismusnak. A tudomány hatalom, de csak a tudatlanabbak előtt, kik ha meg értik is tanításait, elméleteit, azokat jobbakkal felcserélni, felettük gondolkozni úgy, hogy meg is döntsék egynémely állításait, nem képesek. Valódi hatalommá akkor válik a tudomány, ha a feltűnő jelenségeket midőn bizonyos rendszerbe foglalja, midőn az örök törvényszerűséget hirdeti, ugyanakkor mindezeket az egy Istenségtől eredőknek állítja, hiszi és vallja már azért is, hogy a függés érzetének tudata által az erkölcsiséget ápolja. A hitre óriási szükség van, mert e nélkül ,csakugyan halála felé, sírjához közeledik a nagy világ emberiségének egyeteme. Hogy e nélkül hova fejlődnénk, bővebben fejtegetni nem szükséges. Van egy népies közmondás: »Ha az Isten nyulat teremt, bokrot is ad hozzá,« Más szavakkal kifejezve: ha embert teremt, megélhetésének feltételeit is megadja. Ezen hitnek ápolására van ma égető szükség, midőn még :: Gallérok |Äo-Jxjix' »xl sasa ttkox-fennyel Mftf íÉlöI fii . . ;s: hű enerre ::: S 3 bútorok szőnyegek tisztitá Üzletek: Hossíh Lajos-utca 10. sz. Hazinczy-utca 17., atilla-utca 2. b. ás Nagykároly Széchenyi-utca U. sz. Alapítva 1886-ban. Kézimunkák glas- sé keztyük, szőnyegek
