Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-31 / 177. szám
Hí évfolyam. 177-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. augusztus 31. Csütörtök. ^AkKFirT ffiiwliliflfi iflrlil 11ii Bilin iiliiiiii Iiw ■ FÜGGETLEN POLITIKÁI NAPILAP. Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 18 K.; Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi j Nyiíttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. Erőszak. A kormány folyton azt hangoztatja, hogy semmiféle erőszakos lépést nem tesz, mert biztos abban, hogy az obstrukció önmagától önmagától is kimúlik. A tények azonban azt mutatják, hogy az erőszak politikája már is megkezdődött. A kormánynak eddigi taktikája az volt, hogy a nemzet elernyedését és közönyössé- jgét akarta felhasználni a védérőjavas!átok keresztülhajszolására; ezért terjesztette azokat a kánikula időjében a Ház elé, mert azt remélte, hogy az ellenzéki képviselők távol maradnak és ellenőrzés nélkül, vagy legalább is minden nagyobb felfordulás nélkül sikerül a javaslatokat tető alá hozni. Most azonban amikor az ellenzék erőteljes küzdelmét már a saját kárán tapasztalhatta, — változtat a tkKazinczy-u. 18. Telelon-szám: 284. | tikán és a jelekből, a bár távol eső, de össze- ; kapcsolódó tényekből megállapíthatjuk, hogy | a régi taktikát az erőszak politikája váltja j fel, sőt ez inár be is következett. Az első lépés, — ami akkor iiyen színben fel sem tűnt, — a képviselők terrorizálásának megpróbálása volt. Ezt a Pál-Pozsgay affér nyitotta meg. Mikor látták, hogy az ellenzék a fegyverektől nem hajlandó megijedni, ezt abbahagyják. A következő lépés a kormánynak keile- | metlen népgyülések terrorizálása lett. A bu-t | dapesti népgy ülést minden ok nélkül fegyveresen szétverették. A válasz az lett, hogy azóta a népgyülések még impozánsabbak és a közönség viselkedése nyugodt, illedelmes és példaszerűen méltóságteljes. Semmi okot nem találhatnak, hogy belekössenek. Országos felháborodást keltett a harmadik lépés, a sajtószabadság megtámadása. A fővárosi sajtó ezt oly részletesen tárgyalja, hogy nem hivatásunk az ügygyei mélyebben Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek mmmmV.i.i. . ~ »■■■!■■ 7^ Í7u7 ~ n á foglalkozni, de annyit megjegyzünk, hogy az sokkal erősebb cikkek is jelentek meg bün- inkriminált, állítólag király sértő cikknél már tétlenül a Napban. E cikk megjelenése csak ürügy volt a hadjárat megindítására, amit különben a Napnak má rhónapokkal ezelőtt kilátásba helyeztek. Az erőszakosságok sorozatába újabban a törvényhatóságok kíméletlen preparálása illeszkedik be és ez az, amivel részletesebben akarunk foglalkozni és egyben felhívni az ellenzéki törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy résen legyenek és az .üléseket az ország és az ellenzék küzdelmének sikere érdekében pontosan látogassák. — Jelenlétük megakadályoz mindenféle kormány és főispáni erőszakosságot. A kormány taktikája most ugyanis az, hogy az obstrukciót — bármilyen törvény- sértő és durva eszközökkel is — a törvényül atóságokkal elí téltesse. Mikor aztán egy csomó ilyen obstrukciót elítélő törvényhatósági Forgácsok o Bach korszakká!. Közli: Pataki) István. '} I. SzetnélyJeirásük. Gróf Lamberg Ferenc Fulöp úrról tudjuk, hogy a magy. tud. akadémia tagjává választotta és ha e választás indokait készpénznek lehet venni valami »magyarositási« érdé- mekért. Ebből a tagságból, illetve az ezzel járó kötelességek teljesítése, vagy nem teljesítése miatt, kutyabaja se lett a gróf urnák. Ellenben, mint szintén tudjuk, abból, hogy a császári biztosságot és a magyarok közti rendcsinálást elfogadta, végzetes lett reá, a mennyiben 1848. szept. 28-án amidőn Budáról Pestre ment át »nagy tömeg» megtámadta s megölte. Hogy aztán ebből a nagy tömegből, ahof I a jelenlevők mint támadók voltak, hogyan i tudta« egyeseket kipécézni, megfoghatatlan. | Hogy miként tudtak még személyleirásokat j Mégis »felsőbb helyről« megkapta Uray Bálint Debrecen kerületi főbiztos és leküldte Kálióba taktakenézi Drevenyák Ferenc biztos és Zabolcs vármegye elnökének, aki aztán 83/1849. sz. a. kiadta a személyleirásokat Kállay Miklós szabolcsi alispán és Fogthüi János hajdükerületi alkapitánynak, akik pedig higgadt vérrel »ab acta« tették, mert egy szál írást sem küldtek arról, hogy keresték volna az üldőzöttöket. Nemcsak a gróf Lamberg »gyilkosaiból« körözötteket, dé a többieket sem. A Lamberg gróf megöletésében gyanúsítottak közül öt egyénnek a leírását küldte meg a »felsőbb hely«, ezek közt van Balogh János ügyvéd, volt követ is; azonkívül egy Wéber Sándor nevű zsidó vallásu, tőzsde segéd, és egy Kolossy György nevű, akinek személyleirását azért írom le, mert ebből láthatjuk, hogy mily sok adatot meg tudott szerezni az a felsőbb hely, egy nem közismert egyénről is. Életkora: 22 év. Születési helye: Kövesd. Felsőszékesfehér vármegyében. Állapota: nőtlen. Vallása: rom. katb. Beszél: németül, oláhul, magyarul, diákul és keveset franciául. Életmódja: 2-od éves bölcsész, később honvéd' tiszt. Termete; magas. Testalkata: erős. Arca; hosszúkás. Arcszine: vereses fehér. Homloka: nagy. Haja: gesztenyeszin, ; sűrű, eléggé hosszas. Szemei: kékek. Szemöldöke: gesztenyeszin. Orra: rendes. Szája: ■szabályos. Fogai: szép fehérek. Álla; kerek, Bejegyzett kereskedők kin lévőségét könyvkivonatok alapján leszámítoljuk. BT KJtes követelések behajtását elvállaljuk. Ingatlan Mfslforgalmi iroda. Bor Ferenc és Martos 3enö
