Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-23 / 170. szám
Hl. évfolyam. 170-lk szám. Szatmárnémeti, 1911. augusztus 23. Szerda. FGryjti/ifn rT fta2#£^l\IYInfcaEi I A \o FÜGGETLEN POLITIKA,' NAPILAP. ■4ft \ *0 J;j. . í__ Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Helyben: E<psz évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szairnár-Nérneti Nyiittér sora 20 fillér. jy szám ára: 4 fillér. Kazinczy-u. 18. Tele on-szám: 284. Hirdetések a leg jutányosabb árért közöltéinek w % A sajtószabadság, (D.) A jelenleg dicsösségesen uralkodó kormány két kézzel igyekszik letépni azt a mosolygós, nyűgöt álarcot, melyet feje, a miniszterelnök; saját és pártja megnyugtatására s a nni őszinte aggodalmunkra eddig viselt. Bizonyos tények alápillantást engednek ez alá az álarc alá. Az abszolutizmus, a reakció pokoli arcpát leplezi az. Eddig csak gróf Zichy János kultuszminiszter leplezte le önmagát s láttuk róla, hogy példátlan buzgalommal űzi a szabadgondolat elfojtásának kul túszát. Jobbkezéről, Barkóczy báróról, már unos-untig emlékeztünk. Ez nem is álarccal dólgozik. Minisztere hatalmának árnyékában vígan űzi klerikális játékait, mint a magyar tanügyek főkormányzója, a tanáráthelyezések és ki nem nevezések szuverén kormányzója. Azt hittük — jámbor, zöld hiszékenységgel, —■ hogy ez elszigetelt, lokális kóros tünet a kormány egyetemének testén. Azt hittük, hogy ez a vélemény-üldöző, gondolat- szabadságot fojtogató vad cárizmus csak el- bamarkodbtt, vagy elnézett kis kis tények el- magyarázása folytán minősült rá a kormányra. Csak a mi ellenzéki véraláfutással »megrontott« szemeink látják a leggonoszabb abszolutizmus kancsukáját a kormány tógája alatt. Most már lesiklott a tóga. Meztelenül áll előttünk a kormány egész »szabadélvüsége«. Megismertük, hogy Khuen és Zichy között nincs ellentét. Egy húron pendülnek. Egyesült erővel, viribus unitus gázolnak bele a vélemény szabadság eddig törvényekkel körülkerített kertjébe. A »Nap«-ról van szó. Nem védelmezzük. Nem szépitgetjük.. Az a cikk, melyet a király születésnapján hozott, adataiban igaz, felfogásában a Nap közönségének megfelelő lehetett, de kíméletlen volt. Bántotta az agg koronás királyunk iránt érzett kegyeletünket. De igenis védelmére kelünk a mindnyájunk legszentebb érdekének, a gondolatközlés szabadsagának. A Sfsíap megfelel tmagáért. Ada tait nem kaphatta a levegőből, mert a ki nem kapaszkodik a közrokorérzést hajhászó lapos gondolatokba, hanem keserű emlékezésre a- karja felrázni az ünnepi hangulatba szende- rült, vagy kényszerült közvéleményt, annak csak igaza erős tudatában lehet szembe helyeződni minden gyáva sablonosággal és minden leülepedett, letaposott felfogással. A mi a »Nap«-pal történt, mindnyájunk sérelme. Különösen az u. n. »ellenzéki« lapoké. Az elbizakodótt hatalom megfékezésére nincs nagyobb hatalom, mint a fekete betű. Irtózik tőle. A halálát jelenti. Mert ezekben szólai meg a vád, az Ítélet, az átok, amely a lelkek mélyéből fejére száll. Nem lehet ezt lekicsinyelni, még ha olyan kevés átfogóju is a vélemény, mégis egy darabja az egyetemes közvélemény n ek. Az a sérelem, amely egyiken, vagy má- fikon esik, közös. Ma neked', holnap nekem. Eddig mint kitagadott, vagy mostoha gyermekek csak a morzsákon, vagy még azokon se éltek az ellenzéki lapok, A kormány terített asztalánál nem volt helyük. A vasúti szabad jegy, melyben csak úgy dúskálnak a tényleges, tartalékos és póttartalékos kormány párti újságírók és a melyfhez —- mint Batthyány Tivadar az interpellációjában kijelentette, — politikai pártállásra tekintet nélkül) igényük van a hírlapoknak, a jelenlegi kormány kezében a Páris almája, a melyet csak? kegyencemek ad meg nagy kegyesen. Hát ez is igazságtalanság. Ez is terror egyfelől, másfelől szájkosár. Hát még az u. n. szubvenciók! Mind az állampénztárából, amelyből nem úgy, mint az esőből, csak az igazaknak, a jó fiuknak jut. A »Nap«-pal esett sérelem legyen az ébresztő. A mint csatasorban vonul fel az e- gész magyar sajtó a magtámadótt »Nap« köré. Úgy vonuljon fel együttesen a kormány elé. Követeljünk egyenlő elbánást. Követeljük intézményes biztositékát a sajtó szabadságának. Ne engedjük, hogy ezt a legnag- gyobb emberi jogot zsarnokul elkobozhassa az, a kinek fáj a szabad szó. Nemzetünk reputációja a külföld előtt eddig is a sajtó szabadságán alapult. Ne engedjük, hogy Khuen és társai megmutassák, hogy még Ázsiában is szabadabb az írott gondölat, mint a Habsburgok Duna- menti provinciájában, I. István király koronák Bejegyzett teresltedalc kieiiewésépét könyvkivonatok alapján leszámítoljuk, Kétes követelések behajtását elvállaljuk. inpílon MvpM Ma. Bor Ferenc is Sites tat
