Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)

1911-07-19 / 142. szám

Szatmárnémeti, 3 911. ÉSZAKKELET 4. oldal. ifiért szenved sok esnber kötszerével ? Mert nem tudja, hogy Szatmáron e szakmában van egy specialista, aki több évi, a fővárosban szerzett tapasztalat szerint mérték után készít és alkalmazza a jelenkor legmegbízhatóbb Kötszereit u. m. sérv­kötőket, haskötőket, köldökkötőket és egyeníartókat. Nagy raktár az összes betegápolási cikkekben. Eredeti francia guninii külön­legességek diserét postai szétküldése tucatonkint 2, 4 és 5 korona. — Elvem lelkiismeretes kiszolgálás-, jj^nn kezíyü és inökötszertára Szives pártfogást kér : 8iu! uo yCIiUsül' Deák-tér 2., a városház mellett. ritán törvény szigor, mely Skóciában majdnem j túlszárnyalja az angolországit, úgy tüntetik! fel nméelyeknek, mintha az ily törvény szigor nem illenék szabad népnek! Mondhatná va­laki : megszűnt ott minden kényelem, ha az ember sehol be nem térhet, semmi élvezetet magának nem kereshet és alig tehet olyan ami tilos ne volna. Micsoda szörnyű unalmas lehet az ilyen vasárnap? Megvallom, az an­gol vasárnapi törvény némely tilalma kez­detben rám nézve is idegenszerü volt, csak- I hamar azonban oly kedvessé lett előttem az ottani vasárnap igazi ünnepi hangulatával, szivet-lelket megragadó [méla Csendjével, hogy visszajőve alig tudtam magamat honi viszo­nyainkba beleélni, Alig is van valami, amit annyira sinylenék, mint éppen azt az általá- | nosan, nyíltan és igazi melegséggel megün- j népéit vasárnapot. Az angolok szenvedélyes-1 sügig lelkesednek a szabadságért és e téren is többre vitték, mint bármely más nemzet — mégis tudnak önmaguk fegyelmezésére oly törvényeket alkotni, amelyek Látszólag a legkeményebb iga alatt tartják őket. A mi' szabadságunk, amely szerint mindenki füg­getlenül eljárhat mindenben, amint neki tet­szik, ahol mindenki szabadon társát zavar­hatja bántalmazhatja, nálunk, ahol oly nagy vasárnapon is a tülekedés, tolongás, hogy alig lehet az ajtón kij^pni, ahol oly nagy a különféle jármüvek jövése, menése, hogy nem bisztos az ember élete sem, ahol vasár­nap is soszkor oly nagy a zaj, lárma, hogy az ember a maga szavát sem érti: — ez már nem szabadság, hanem szolgai járom, mert mindijg mások szerint kell az ember­nek igazodnia. így be kell Látnunk, hogy többet ér egy szigorúan, mifit egy seho­gyan meg nem tartott vasárnap; legyen az ünneplés inkább törvényileg kierőszakolt, mint könnyelműen elhanyagolt, Így lehet ez áldott, de amúgy csak átok. 1851-bér pályadijat tűztek ki annak a munkának díjazására amely leghelyesebben felel erre a kérdésre: Melyek a vasárnap ál­dásai a munkásosztályra nézve? Az angol munkások 1044 pályamnukát terjesztettek be Az egyik munkában Farxuhar lakatos ezeket írja: » Avasárnapott mindenek felett nagyra becsülöm; a csendes vasárnapot felette sze­retem. Jobb társaságot nem kívánok, m<nt családomzat és jó könyveket«. Egy híres an­gol jogtudós, Wilson, egyik munkájában ezt írja: »a az ifjú kezdők sikert akarnak aratni, nem szabad vasárnap dolgozniok. A vasár­napi munka nem ezköz a gazdagodásra. Be kell ismernem önmagámról, hogy semijben sem volt szerencsém, amihez vasárnap kezd­tem.« Az angol főlörvényszék bírója, Halé, unokájának ezt ajánlja! »Fontos hivatásod­ban töltött 50 munkásévem alatt a követke­ző tapasztalatokat szereztem: 1. minél lelki- ismeretesebben viseltem gondot a vasárnap iránt tartozó kötelességek betöltésére, annál nagyobb szerencsével végeztem hétköznapi dolgaimat. 2. jóllehet, milndig el voltam hal­mozva ügyekkel, soha nem szűkölködtem i- dőben, pedig egy percet sem kölcsönöztem soha a vasárnaptól.« Viktória királynéról be­szélték hogy egyik minisztere szombaton es­te iratokat nyújtott át neki, azal a kéréssel, hogy nézze át másnap délig és alázva jut­tassa azokat vissza hozzá;. A királyné minisz­terének ezt a választ adta: »Holnap reggel először is a templomba megyek, — aztán majd meglátom, át tudom-e nézni az ira­tokat délig.« Természetesen a miniszter is elment a templomba. A királyné közben meg közben megkéré a lelkészt, hogy a prédi­kációban a vasárnapi törvények tiszteletét különösen vésse a hívek szivébe, megtörténi az a furcsa eset, hogy a miniszter végighal- gathatta rendreutasítását, mindjárt tudta, hon nan fuj a szél — nem is nyújtott be többet szombaton iratokat a kárálynénak, hogy a- zokat vasárnap átnézze. Amikor a nagy an­gol minisztert, Paímerstont, életének vége felé egyik születés napján tisztelői üdvözölték, felemlitették, hogy mily bámulatos testi fris- sesége, holott mindig oly nagy gondok és munkák terhe nyomta vállát. Az öreg ur erre kijelentette, hogy friss erejét, amelynek e magas korban is örvendhet, különösen an­nak köszönheti, hogy a vasárnapi munkától egész életében tartózkodott. Az angolok tehát elismerik, hogy a va­sárnap nagy jóltevöjük és eszerint méltatják is. Felelős szerkesztő: Dr. Veréczy Ernő. Társszerkesztő: Duszik Lajos. Laptulajdonos: Északkeleti Könyvnyomda. Az összes fertőző betegségek, mint stb. ellen a legjobb óvszer az orvos szaktekintélyei által ajánlott baktériummentes és szénsavdus MUSCHQNG’B IUZIÁSFÜRD0 li m k 1! 1 Hí in 1X^1 Főraktár a „Szatmári Kereskedelmi részvénytár­saságinál. Továbbá kapható minden jobb fűszer- és csemege­kereskedésben. Kálik Lajos varrógép és beszélő-gép (grammophon) raktára Szatmáron Széchenyi­utca a gör. kath. templommal szemben. — Az Eufon tölcsérnélküli beszélőgépgyár kizárólagos egyedüli elárusítója Szatmár Nagykároly városa és vidékeire. — A világ legjobb gyártmányú varrógépeit kedvező részletfizetésre árusítom. Varrógéprész és különösen hanglemezekben a legnagyobb választék a legolcsóbb árak mellett. — A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, mély tisztelettel Kálik Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents