Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)

1911-07-14 / 138. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 2. oldat Somlyajf Áruház Szaunát 3 'g^a 0«Sf/;^t^Ls» srSi^S't«apuírá'.ca megye: lG(|lia§| Deákfér 10.Telefon239. Ita Henrik, Pless Vilmos kalap gyárosok egyedüli lerakata, Borsalinó és Angol kalap újdonságok, úri fehérnemüek mérték sze­rint készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór keztyiik, séta pálcák, harisnyák, bőr, szivar szivarka pénz és visít tárcák, stb. az előre haladt idény miatt Panama és nemez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan eszkö­zöltetik). Női kézi táskák keztyük harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és minden divat újdonságból nagy választék. Külön osztály női Bious, Pongyola és joupouokból. sirbontóvá. Ébred a nemzet! ... Hivatott vitézeink a bástyákon vannak. Jogainkért, életünkért küzde­nek. Ellenségünk nem a török, vagy a német, hanem — mint mindig—a magyar. Lekicsinyelik, megvádolják, kigunyolják őket, de legyünk mellet­tük. Kevesen vannak, de súlyt, hatal­mat adjon szavaiknak az ébredő mil­liók buzditő lelkesedése. Söpörjük el ezt a politikai ala­kulást, mert ha az életben marad, vá­lasztójogi reformjával, jövőjével, sza­badságával meghal a magyar nemzet! Örökre! Akkor az egész választójogi ko­média aranylánc lesz a beteg rab­oroszlán nyakán. A lesuiytott, düledező város felé ki­nyúlt egy reszkető, rehérkeszíyüs, aranysulytásos kéz: a király keze. Fe­jedelmi az az adomány, a mellyel a! lesújtott város népének segítésére! adott. Ezt a fejedelmi tényt be akarják árnyékolni a felvert politikai porfelleg- gel, keresnek mögötte valami célza- í tosságot, a mit gyanittatni enged az adomány szokatlan, de valóban feje­delmi mértéke, (kerek százezer kor.). Hát az igaz, hogy ehhez a gya­núhoz a talaj meg van adva és meg van munkálva. De ezt észrevenni — szerintem — tapintatlanság. A jócse­lekedetek olyanok, mint a pillangók,; himesek. Addig szépek, addig repül-j nek, mig ez a himes por szárnyukon j van. Miért fosztjuk meg ezt a feje-' delmi jócselekedetet ettől a himporá-; tói. E nélkül — épp úgy mint a pil­langó — elveszti szépségét és nem tud magasan maradni. Pedig a kirá­lyoknak és tetteiknek a magasság épp úgy kívánatos, mint pl. a pilótáknak. De — ellentétben Krisztussal — szük­séges és kívánatos á nyilvánosság. És valamit! A király is ember. Neki ú? van szive, a melyik csak ab­ban külön bözik* a mienktől, hogy más vágyak, rem«."nyek* más izSalmak siet_ tetik oíykor-olykv0r a dob°gását- A sas magasabban repül, .mint a veréb’ szir" teken rak fészket* öze*et cifel boga" rak helyett a fiókáinak, de ,mégls mind a kettő madar. Emberek siránkozása megindítja a királyokat csak nekik néha nem .volna szabad megindulni, nem volna sí ’abad ember lenni. A nagy csapás Őt is emberré tette, melegszívű jóságos e. mberré’ mint a1 hogy ez a sokszor meg Tkese" Fejedelmi részvét. A legnagyobb békéltető a sze­rencsétlenség. A kik civakodnak, ma­rakodnak, megtanulnak szánakozni egymás felett, ha valamelyiküket föld­höz sújtja a csapás. Most a civódó, politikai ellenté­tektől tépdesett magyar nemzet meg- illetődve áll meg a nagy alföldi me­tropolis, Kecskemét törött falu, düle­dező házai előtt. A nagy katasztrófák nem termé­ketlenek. Mint a viharak. Magvakat hintenek szét s uj fejlődés indul meg a kidöntött fák, beiszapolt vetések felett Egy csodás virág magvait vitte szét a kecskeméti földrengés után tá­madt orkánszerü vihar. A részvétet. .Még oda is elvitte, a hova nemzetünk - Ͱga,nak nincs bemenetelük, Ischlbe. riteít, nemzet is elment a nép felsége­sen imponáló részvétével a királyhoz, valahányszor embernek kellett lennie mert Isten mutatta meg a hatalmát. Mint lovagias ur viszonozta a rész­vétet. Ott voit a szegedi árvíznél, az ő fejedelmi szavai szerte száltak s egy- egy szikrányi meleget vittek a leghi­degebb szívbe is most is itt van ve­lünk, mint ember. Ő is ember. Hejh csak katonának is ne kel­lene lennie!... Akkor mindig itt volna! Velünk közöttünk!. . És nemcsak fajdal munkban^osztoznék, de — vágyainkban is. szikla. Halálthozí orvosság. Újlaki József né 41 éves nő szat- márnémeti-i (Ujmajor 6 sz. a.) lakos férje és leánya kíséretében vendéges­kedni járt Szakasz községben. Az egész nap vidáman telt el. Délután búcsút véve vendéglátóiktól hazafele indultak. Útközben gyötörni kezdte Ujlakinét régi gyomorbaja. Ezt csilla­pítandó megállapította kocsiját Botha László Károlyerdődi gyógyszerész előtt é$ egy régi orvosi vény alapján or­vosságot készíttetett. Az orvosságot a gyógyszertár tu­lajdonos személyesen készítette et és adta át. A gyomorbajos nő az orvos­ságot teljesen elfogyasztotta útközben GALLÉROK GŐZMOSASA TÜ- U r ------------­kö rfénnyel hófehérre : ■ ■©Itílj©!* :.Kq«ath Ulonüa W ttto. Kaztaczg-ate* 17.. Attt^atca 1b.ét Naggfi+ug \ kézimunkák glassé keztyoh butobok szőnyegek tisztítási Sxécbea^-«tca «3. utn. Alapítva 1886-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents