Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)
1911-07-25 / 147. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPI! .AP. Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Aindennemü dijak a kiadóhivatalba küldendők Melyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Nérneti j NgUttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczy-u. 18. Teleion-szám; 284. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek Nőképzéb. Ä nokérdés, az úgynevezett feminizmus, korunk egyik égető kérdése. Rég elmúlt az idő, melyben a nő a családman társadalomban jogtalan pária, teremtmény volt. A nő tudtaára ébredt lelki erőinek s képességeinek s a mai nő nemcsak alárendelt életet élni, hanem tudni is akar. Tudása csak fokozza erejét, jogaihoz való ragaszkodását. Nem csak érzi, nem csak hirdeti az emancipációhoz való jogát, hanem kilép a cselekvés terére jogait érvényesíteni is akarja gyakran a férfiakat megszégyenítő energiával, kitartással. Ma már a szavazati jogért tüntető női cso- portko felvonulása nagyobb várossaink utcáján nem ritkaság. Távolról sincs szándékomban a feminizmus tulhajtásait szertelenségeit védelmembe j venni, sőt ellenkezőleg legnagyobb mérték- j ben elitélem. De annyi bizonyos, hogy a nő- j mozgalomban olyan társadalmi jellenseggd I találkozunk, mely se le nem tagadható, sem | nem negligálható, mellyel immár számolnunk, j foglalkoznunk s lényegét egészséges magváf J eJösmemünk s méltányolnunk s melyet min- j denek felett helyes mederbe terelnünk kell. j Nem hozható fel az elmondottak ellen j azon ellenvetés, hogy nállunk, itt Magyar- j országon nincs, s nem lehet alapja a nőkér- ! désnék, mert itt még aránylag kedvezők a1 megélhetési viszonyok, meg aztán a magyar j ember mindenkor tisztelte feleségét, általá-1 bán a nőt, a magyar embert mindenütt lova- j gi ásnák ösmerték, a nő egyenjogúságát min- | lenkor elösmerte, aminek a »feleség«szó ál- tál is kifejezést igyekezett adni s a magyar j ref. egyház minden onjogu nötagjának vá-1 iásztól jogát törvényileg szentesid. (1. Zsinati í törvények 1904. 1. t. c. 18. §.) Azt hiszem azonban, hogy erről a hi- i i?:v.'unL''.ucr.cuflc:«saiSMifive«£5 « NsaiarevSOT'tiK.jrer.-íB rés-miagyár lfft/agiasságrói a gyakorlati, min- | den-napi életet értve jobb ’> hallgatnunk. Óh 5 hány családban, óh hány nőnek s anyának i elfolytott sóhaja, elnyomott keserve hazud- J tolja meg a világ előtt lovagias férj úgy véli ezen tulajdonságait. De ettől eltekintve i is a mindennapi élet igazoja, hogy a tár- j sadalmi, s a folyton súlyosbodó megélhetési j viszonyok mindinkább több nőt késztetnek j önálló hivatás, munkakör betöltésére s ta- j pasztalat igazolja, hogy egyes munka, híva- tásköröknek csakis nők tudnak teljes mértékben megfelelni s nem a férfiak s egyes hivatáskörben csakis nőket szoktunk mar meg annyival inkább, mert igen sok esetben a nőben több lelkiösmeretességet, buzgóságot, ’ illendőséget, lelkiéről, tehetseget tapasztalunk i mint a férfiakban. Természetesen ezúttal sem ; kívánom elvitatni, hogy minden szabályaiéi j van kivétel. Én csak rövidén azt az elvitáz- j háti an tényt óhajtom leszögezni s megálla- j pitani, hogy mai időben a nők is érvénye- j sülni, erőiket lelkitehetségeiket kifejteni, s a j társadalmi élet naguharcaiban komoly s ha- ! tározott akaraterővel részt venni akarnak, j S ha igy van a dolog, kérdem: nem j magának a társadalomnak az érdeke, nem: az életböicsesség elengedhetetlen követelménye, hogy alkalmazkodjunk a kor követelményeihez? S ha uj erőforrások keletkeznek, nem magunknak kell-é fegyverül, alkalmas eszközül felhasználni azokat társadalmi, valláserkölcsi életünk építéséhez? S a mai modern nőmozgalotnban mindinkább nagyobb arányokban kibontakozó hajtó erőt, nem saját érdekünké belevonnunk az egyetemes társadalmi munkába s küzdelembe?! Hiszen minden kornak nagy, mag asz-j tos mozgalmai tulajdonképen nem egyebek j mint alkalmazkodás a kor követelményeihez! j Ki ütköznék meg ma már azon, hogy 1 a nők erejét is felhasznalják az egyesületi j élet számtalan változataiban a társadalmi élet számtalan mozgalmaiban? S valljuk be az igazat, hogy a társadalmi egészséges köz szellem emelésében megbecsülhetetlen értékkel bir az ideális esz- ményü női lélek. S ha igy van a dolog, s ha hangoztat-, juk a nő értéket mai társadalmi életünkben, lehetetlen az ebből folyó követelményeket le nem vonunnk s egy lépéssel tovább menve a nőképzés és pedig határozottan vallásos nőképzésnek véghetetlen fontosságát nem hangoztatnunk. Mert meggyőződésem, hogy a nőnek értéke csak addig s annyiban van társadalmi, főleg egyháztársadalmi munkálkodásainkban csak addig és annyiban számíthatunk biztosan reájok, amenyiben határozottan vallásos nevelésben részesültek, s határozottan vallásos kedélyről s lélekröl s szívről tesznek tanusbizonyságot. Anöképzést, a nőnevelést föltétlenül kezeink közzé kell tehát vennünk és harcolnunk kell a vallásos nőképzés érdekében anyival inkább, mert ha mi nem adjuk meg a kellő fejlődési irányt a; feminismus s emancipátió, a mai excentrikus modern szellem által köny- nyen félrevezethető női léleknek, keresni fog-t ja táplálkozását, érvényesülését ott és azoknál ahol és akiknél nem az Isten félelme minden bölcseségnek kezdete. A vallásos nő-, képzés végtelene fontossága kitűnik már abból is, hogy a gyermekek s a jövő nemzedék nevelése a családanyák s nők kezében van s vallásos nők nélkül nincs valláserkölcsi alapon álló jövő nemzedék, nincsenek az élet harcaiban helyüket szilárdan megállani tudó (vallásos férfiak penu j A jövő nemzedék, a család s társadat lom, egyház, haza létérdeke hangosan követeli a vallásos nőképzést! Nem azért sürgetjük tehát a nönevelő :: Gallérok gözmosasa tnkorfeirnyel : |b ófehérre : : i h ó í e h Bájtájer Pál Kézimunkák glas- sé keztyük, bútorok szőnyegek tisztítása. Üzletek: Kossuth Lajos-utca 13. sz. Hnzlnczy-utca 17., atilla-utca l b. és HagyHÉroly Szécítenyi-ufca U. sz. Alapítva 1886-ban.
