Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)
1911-07-20 / 143. szám
IS!, évfolyam. 143-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. julius 20. Csütörtök. FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAP. 1 \ \ Előfizetési árak: Szerkesztöseg és kiadóhivatal: i Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők pelyhe*: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi í Nyílttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczy ~u. 18. Teleion-szárn: 284. j Hirdetések a legjutányosafob árért közöltéinek I fejői nilégltOBgmsi!. Uj társadalmi szövetség felé. 4 Annak az egyetemes társadalomtudományi munkának szolgálatában, amely eddig is a fajok entente-jának, a más-más fajú társadalmak ku I tu r szüli dali tásá ;i a k útjait egyen gette, — elérkeztünk egy igen jelentős állomásához. Nevezetesen ennek a hónapnak jégé felé Jjulius 26- 29-én) tartják meg Londonban az érdemes társadalomtudós: lord Weardale elnöklésével a müveit világ legkiválóbb szellemi munkással a fajok világkongresszusát, a- melynek célja, hogy a Nyugat és Kelet népe- ! inek általános viszonyait a modern tudomá-j nyos és gazdasági élet megvilágításában meg ! ismerjék, a fajok közkulturai érdektörekvé- j seit összhangolják s ezzel közöttük barátságos érgületet, egynmsmegértést és békés e- j gyüttmüködést teremtsenek. Ennek a grandiózus tudományos és tár j sadalmi munkának létre jövetele a modern tör- i ténelemirás uj igazsági megállapításának a ; következménye. A jelen század első évtizedé- j nék tudományos munkálkodása merőben uj j utakat hasitotott ki, uj fejlődési irányokat j jelölt meg az egyetemes emberi jóiét megte- | remtésének szolgálatában és ebből követke-1 zöen égj igy nevezetes uj korszakát statu- j álta a világhistóriának. A legfőbb kulturtényezöknek, a művé-1 szét, morál és utilitárizmus kérdéseinek uj! nézetei fejlődnek ki lassanami mai élő, eleven értelmiségünk előtt és már látszik, hogy a jövendő uj társadalma ez uj életnézetek szerint fog berendezkedni. Különösen a hasznossági elv az az uj generálig gondolat-? irány, amely vezeti a ina élő öntudatos tömegek közgondolkozását, közkulturálís törekvéseit és innen van, hogy a fejlettebb szellemű népnek társadalmának közművelődési és j anyag-jóléti munkájából egymásután uj szó- j ciális intézmények teremtődnek meg. Ez a természetes emberi fejlődés folyamatosságát igazolja. Az emberfajok történelmi küzdelmeiben a kutató tudomány uj értékek, uj valóságok megismerésére jutott. A népek történelmi önérzetéből lassankint a rokon-fajok egymásra utaltságának szociális öntudata, a közös célokért, a közös életeszményekért küzdőknek individuális önérzete fejlődik ki. És ez a gondolatéíeii átalakulás a napjainkban olyan folyton szélesülő lendülettel folyik tovább, mely rnegnayugtaíhatja a halads háiveit egy boldogabb kulturállapot eljöveteléről vallott hitükben. Ennek a fajok kongresszusának, — a- meiy a vtlagoéke propagandájával hálán , ' huzamosan, — az lesz a nyílt célja, hogy a közös érzelmek felélesztésével, a fajok érzelemközösségének egymásrahatása utján, a népek gazdasági entente-cordiale-ját teremtse meg. Tehát ugyanazt a végső célt szolgálja, amelyet politikai utón a viiágbéke propagandája szolgált, t. i. a fajok szociálisegymásrautaltságának,a nemzetek egymásmegértő közös társadalmi fejlődésének munkáját. Innen van az a szokatlanul nagyarányú j érdeklődés, amely ezt a nemsokára összeülő faji kongresszust az egész müveit világ ré- í szerből kiséri. A kongresszus tárgyalásainak várható eredményeiből reánk, magyarokra, ezúttal még nem sok hsazon fog jutni. De a magyar tudományos (körökben mar ,mosT nagy | várakozással néznek a kongresszus tudomá- i nyos működése kapcsán egy nagy horderejű J uj történettudományi fölfedezés elé, amely a j második népvándorláskori események nem régen fölfedezett Írásos dokumentumainak és mütörténeti emlékeinek alapján néhány európai nép származásának és faji össztartozásá- nsk uj genezisét állapiíja meg. Az uj tudományos fölfedezés dr. Holíós- sy István történetiró érdeme, akit már a londoni világkongresszuson való szereplésre meg is hivtak. Magyarországot ezen a kongress- son tudományos életünknek több kiválósága fogja képvisenli, amely garantálja azt, hogy a magyar tudományos munkálkodást ezúttal is nemzetközi megbecsülésben fogják részesíteni. E. B. 13 halott, 17 haldokló és 16 sebesült. Berlin, julips 18. A mülheimi vasúti katasztrófáról Harisom héból a következőket jelentik: Freiburgból, " 'öchból cs Strassburgból mentővonatok me tek Mülheimba, katonaság is segít a romokat eltakarítani, azalatt pedig az ügyészség folytatja a kihallgatásokat. A kisiklott gyorsvonat mozdonyvezetőjét és fűtőjét letartóztató ták, mert kiderült, hogy nem az ideiglenes kisegítő sínpár besüppedése volt az oka a katasztrófának, hanem a lokomotiwezető vi- gyázatlonsága. Szemtanuk beszélik, hogy a szerencsétlenül járt D. vonat széditő sebességgel rohant és a lokomotív gyorsaságmérőjén, a mely é- pen maradt, a vizsgálóbizottság csakugyan 130 kilométeres sebességet konstatált. A szerencsétlenség színhelyén éppen kicserélték a sínpárt s addig váltón át vezették a vonatokat egy ideiglenes vágányra. Száz méterrel a veszedelmes hely előtt fel van állítva a jelzőtábla : Lassan! Ezt a mozdonvezető csak későn vette észre és akkor teljes erejéből fékezni kezdett, de a légfék felmondta a szol gálatot. Ezt a fütő is megerősisi. Látta, hogy a mozdonyvezető meg van rémülve, úgy tetszett neki, mintha ijedtében le akart volna ugrani a gépről, de már akkor minden késő költ. Csak a mozdony, a postakocsi és az étkező-vagon maradt a sinen. Két I. osztályú s Gallérok görno- BáÍIaIa« Ax! Kézimunkák glas- sása tükörfénnyel Hilf Isiül i3I sé kesstyräk, : |s : hófehérre : s : I J bútorok szőnyegje* tisztítása. üzletek: HossutH Lajos-utca 10. sz. Kazinczy-uíca 17., üíiiía-utca Z. te. és Ragyfeiy Széciienyi-níca 13. sz. Alapítva 1886-ban.
